Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
1. szám - Stegaroiu, Paul: Vízilétesítmények hatása folyók vízjárására
23 Algéria felszíni vizeinek tisztítása Husam Saleh Jabur és Mokadem Maamar Chlefi Műszaki Egyetem, Algéria Kivonat: Kulcsszavak: A szerzők elvégzell vizsgálataik alapján ivóvíz tisztítási technológiát javasolnak Algéria és az ú.n. harmadik világ e tájhoz hasonló természeti forrásokkal és éghajlati tényezőkkel rendelkező országai számára. víztisztítás, vízellátás, víztechnológia. A népesség-növekedés, valamint a fejlődő ipar és mezőgazdaság fokozott mértékű vízigény-növekedést okozott Algériában. AJgériában nincs elegendő felszín alatti vízkészlet. A helyzetet súlyosbítja a mezőgazdasági művelés alatt álló területek vízkészleteinek elszennyeződése. Jellemző a magas nitrát-koncentráció, amely a legtöbb esetben meghaladja a 40 mg/l-t, és esetenként eléri a 80100 mg/l értéket (Tabas et al., 1992). Az utóbbi időben szükségessé vált a vízigények gyors ütemben létesülő völgyzárógátas tározókból történő kielégítése. A Nemzeti Vízgazdálkodási Intézet szerint jelenleg 102, működő, ill. befejezés előtt álló völgyzárógát található Algériában, 5,8 milliárd m 3 éves tározó-kapacitással. Ez a mennyiség a felszíni vízfolyások hozamának 38 %-át teszi ki, amely 12,4 milliárd m /év-et tesz ki. A felszín alatti vízkészletek felhasználása 6,3 milliárd m 3-t jelent évente (Agence Nationale des Resources Hydrauliques, 1994). Az alkalmas tisztítás-technológia megválasztása áll jelenleg a kutatások középpontjában. A technológia megválasztásához szükséges a tározók vízminőségének, a klimatikus és földrajzi adottságoknak, a rendelkezésre álló munkaerőnek és nyersanyagoknak, az ország gazdaságiszociálisjellemzőinek egyidejű figyelembevétele.Ez nehéz feladat elé állítja a szakembereket (Husam et al.,1979). 1. ábra Szuszpendált anyagok eltávolítása. Szűrési periódus: 2 ó. 1989 és 1995 közt átfogó kutatás folyt a Chlefi Egyetemen (University of Chlefi Algéria), amely az ország középső területén alkalmazandó optimális technológia kiválasztására irányult. A kísérleti munka a Sidi Jacob völgyzárógátnál folyt. A 280 millió m 3 kapacitású tározó vizét laboratóriumi kísérletek alapján tisztították meg ivóvíz, ill. mezőgazdasági víz felhasználás céljára. A tározó, az algériai tározók többségéhez hasonlóan, mérsékelten szenynyezett vizűnek tekinthető (7. táblázat, Agence Nationale des Resources Hydrauliques, 1993). I. táblázat Komponens 0,5 m mélység 7,0 m mélység pH 7,6 7,4 Lebegőanyag, mg/1 1245 1203 0 2, mg/l 8,3 7,9 NH/mg/1 0,0 0,0 N0 2~, mg/l 0,068 0,074 NOj-, mg/l 5,0 5,0 P0 4 J\ mg/l 0,0 0,0 BOI 5, mg/l 1,3 1,7 KOI, mg/I 33,6 10,6 Szerves anyagok, mg/l 8,0 11,4 A kutatásnál vizsgált tisztítás-technológiai műveletek: - A koaguláció, flokkuláció és ülepítés műveletsor (7. ábra) hatékonyságát vizsgálták változó Al 2 (S0 4) 3, valamint FeCl3 deritőszer-koncentráció mellett. A tartózkodási idő a Degremont-típusú koagulátorban 3 min, a statikus flokkulátorban 15-20 min volt. A fázisszétválasztás céljára hagyományos, négyzet-alaprajzú ülepítő medencét alkalmaztak, 0,5-2,5 h tartózkodási idővel. - 10 |im-es mikro-szita szűrők. 2. a. ábra. Szuszpendált anyagok eltávolítása direkt szűrőben - Homok gyorsszűrők 5, 7,5 és 10 m/h szűrési sebességgel, valamint direkt szűrés (rapid koagulációs szűrés) azonos sebességek és 5 mg/l A1 2(S0 4) 3 derítőszer-dózis mellett (2.a. ábra). A szűrőanyag 0,5-1,2 mm átmérőjű homok volt, 0,81 mm effektív mérettel és 1,39 egyenlőtlenségi tényezővel. A rétegvastagság 76 cm, a vízborítás 118 cm volt. Az 5 mg/l A1 2(S0 4) 3 derítőszer-koncentráció a nemzetközileg javasolt 5-10 mg/l tartomány (Joussain et al., 1987), ill. 5-12 mg/l tartomány (AWWA, 1990) alapján lett kiválasztva. Az optimális dózis meghatározásához további kutatások végzése szükséges. - Kétrétegű szűrő 10, 15 és 30 m/h szűrési sebességgel. A vízborítás 130 cm A szűrőanyag jellemzői a 2. táblázatban adottak.