Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Bakucz Péter: A hidrodinamikai diszperzió meghatározása sejtautomata felhasználásával

BAKUCZ P.: A hidrodinamikai diszperzió meghatározása sejtautomatával 213 Laboratoriuni rendszer l-Or<aoo.eoo2<x» ooo.xo.3oo> Szxfcodok RCB-tefi Se j-tautonataval szanitott ^ in (lOOJOaiOO) <?00.?00.200> 000.300.300) Szwfaodofc 6. ábra Másik statisztikai vizsgálatom a két rendszer elemzésével kapcsolatban az volt, hogy egyidöben egy véletlenszerű pixelt kiválaszottam mindkét rendszerben ugyanazon pozícióban, amely pixel eleme volt a relatív koncentráció 0,5 értékének megfelelő görbének. A pixelek kiválasztását nagy számban realizáltam. Legyen a kiválasztott pixelre vonatkoztatva egy n és egy m elemű minta, amelyre vonatkozó eloszlásfüggvényt a 6. ábrán mutatom be. A két rendszerre az ábra tanúsága szerint kifejezetten aszimmetrikus eloszlásfüggvény jött ki. A várható érték különbsége a numerikus kísérletekre vonatkoztatva, normáivá 0.629 volt. összefoglalás A dolgozat a hidrodinamikai diszperzió sejtautomata segítségével való közelítéséről mutatott be eredményeket, A sejtatomata informális definiálása és történetének vázlatos leírása után a hidraulikai alkalmazások jelenleg alkalmazott két fő csoportját mutattam be. A hullámterjedés modellezésére Pomeau által kidolgozott rácsgáz elvű eljárást ismertettem. A hidrodinamikai diszperzió modellezéséhez szükséges volt egy új modell bevezetése. Ez a 21 bites sejtautomata, amely nagyobb részt rácsgáz elemekből épül fel. A numerikus vizsgálódást laboratóriumi Hele-Shaw cellás eredményekkel vetettem össze. Az eredményeket statisztikailag elemeztem. A dolgozat az OTKA F 28800 kutatással realizálódott. Irodalom Bakucz. P. (1994): Kandidátusi értekezés. MTA Budapest Bakuci, P. (1996). A hidrodinamikai iraktál diszperzió. Hidrológiai Közlöny. 76. 6. 141-149. Burks, A. (1970): Essays ofcellular automata. Univ. of Illinois Press. Frish, U. et al (1986): Lattice gas automata for Navier Stokes equatioos. Phytical Rcview Letten. 56. 1505-1508. D'HumUret, D. et al (1985): Lattice gas celhilar automata: a new experimentál tool for hydrodyanmics. Preprint LA-UR-85-4051. Los Alamos Natkmal Laboratory. Kavics, Gy. (1981): Az időben zajló szennyezés porózus közegben való tojedésének vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. No. 1. Kovács. Gy. (1982): A porózus közeg véletlen jelegű szerkezeti változásainak hatása a szennyeződés terjedésére. Hidrológiai Közlöny, 5. Ludat, L.D.- Lifsic, L (1983): Elméleti fizika X. Statisztikus mechanika, Tankönyvkiadó, Budapest Neumann. im (1966): Tbeory of lelf-reproducing automata. Univ. of Illinois. Pomeau, K (1984): Invariant in oellular automata. J. Phys. A17. L415. ToffoB, T. - Margolus, N. (1987): Cellular automata machines. MIT Press. Cambridge. Voltmar, R. (1982): Sqtautomata algoritmusok. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Wolfram, S. (1986): Számítógép-szoftver a tudományban. Tudomány. 3. AZuse, K. (1969): Rechnender Raum VIEWEG, Braunschweig. A kézirat beérkezett: 1999. január 27. BAKUCZ PÉTER oki. építőmérnök, oki. programozó matematikus, a műszaki tudomány kandidátusa. Analysis of hydrodynamic dispersion by the cell automaton approach Bakucz, P. Abstract: Informál definition of the cell automaton. Brief reviewofthe cell automaton theory. Grouping of applications in hydrauhes. Introduction of the 21-bit model for dispersion analyses. Definition of the boundary conditions. Laboratory runs for identifying the model parameters. Statistical analysis of the models generated by the cell automaton and in the laboratory. Keywordi: hydrodynamic dispersion, cell automatoa