Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Nekrológok (Pap István, Blum Anna, Szászné Tóth Ildikó, Léczfalvy Sándor)

Az értékelés főbb eredményei és a következtetések A mátrixos elemzés tájékoztató képet ad a változatok és hatások bonyolult összefüggéseiről. A főbb eredmé­nyek az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. Az értékelés "ránézésre" is mutatja az előnyöket és hátrányokat. A sorokon belüli változékonyság a lehetsé­ges hatásokat minősíti az eltérő változatokra, az oszlopo­kon belül pedig a szempontok szerinti megítélés eltérő volta látható. Az össz-kiadások - a kártérítés hatását le­számítva - változatonként nem térnek el jelentősen egy­mástól. A minősítésekben már jobban előfordulnak szél­sőségek. 2. A Szigetköz talajvízszint szabályozási és ökológiai, továbbá az ezekkel összefüggő Öreg-Duna problémája változattól függetlenül megoldandó. Ennek módszere is­mert: a vízutánpótlás elsősorban a vízszinttől és nem az Öreg-Duna hozamától függ 3. A mátrixos értékelés szerint (lásd az utolsó sorok összesítéseit) az 1. változat (a jelen állapot) a legnagyobb kiadással és a legkisebb haszonnal jár. Ezen túlmenően is számos tekintetben negatív megítélésű A 2. változat (az eredeti terv) eredeti formájában már időszerűtlen, és ezért csak referencia alap lehet. 4 Az elemzés szerint a klasszikus folyószabályozás és duzzasztás egyaránt jelenthet megoldást (a Szigetköz víz­utánpótlásának szabályozásával együtt) A 3. és 4. válto­zatot (alsó vízlépcső, ill. anélkül) a csúcsra járatás külön­bözteti meg. Mindkettő hosszú távon megoldja a hajózást és a folyószabályozást, továbbá nagyobb energiából szár­mazó bevételhez vezet. 5 Az 5. változat (a jelen állapot klasszikus folyósza­bályozással) ezzel szemben rugalmas megvalósítást, ala­pos megfigyelést és a létesítmény ezek alapján történő módosítását biztosítja Figyelembe vehetők az észlelt ha­tások, a hajózás feltételei kedvezőtlenebbek lesznek, mint a 3. és 4 változatokra, illetve az eróziós folyamatok né­hány évtized múlva minden bizonnyal duzzasztást igé­nyelnek 6. A különbségek a 3., 4. és 5. változatok között elég egyértelműen jelentkeznek, még akkor is, ha az egyes szempontok súlyozó tényezői az utolsó sor képzésénél feltételezettel szemben nem egyenlőek. A duzzasztásos e­setben az alsó vízlépcső korszerű, mai ismereteink szerin­ti, nem Nagymarosnál történő megépítését a mátrixban felsorolt szempontok nem indokolják 7. A kiválasztást és a döntést alapvetően az befolyásol­ja (lásd a 7 sort és az utolsó oszlopot), mi a feltétele a két ország közötti megállapodásnak (közös üzemeltetés és az energiatermelésből származó bevétel megosztása - mint egyetlen bevételi forrás - csak ebben az esetben lehetsé­ges), és ha ez nem következik be, milyen mértékben lesz a nemzetközi bíróság határozata kedvezőtlen számunkra. A kérdés alapvetően a hágai ítélet jogi interpretálásától (ez távolról sem egységes), és az arra alapozott tárgyalási stratégiától fugg. 8 Az értékelés kifejezi, hogy a Szigetköz problémát és csúcsra járatást is másképpen kezeljük ma, mint 30 évvel ezelőtt Az eredeti tervek szerinti túlzott "csúcsolást" ked­vezőtlen és bizonytalan hatásai miatt negatívan ítéljük meg Az üzemeltetés nem alapulhat az energia-bevétel maximálásán A "mérsékelt" csúcsra járatás az alsó víz­lépcső megépítése esetén aligha zárható ki (a bősi erőmű ma is így üzemel). Ennek mértéke csak az üzemeltetés során alakítható ki. 9. Bármi is lesz az "alku" kimenetele és a döntés, a ko­rábbiakénál sokkal átfogóbb stratégiai elemzésekre lesz szükség a jövőben, amelyek előfeltételét képezik a terve­zésnek, és a hatások megbízható tanulmányozásának (ha­tásvizsgálat). Budapest, 1998. január 19. (Aláírta az albizottság elnöke és mind a hét tagja)

Next

/
Thumbnails
Contents