Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Öllős Géza–Kollár György–Varga Miklós: A vízelosztó rendszerbeli üledékek, bevonatok hatása az ivóvízminőségre
lto HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. változással nem számolnak, ami a feltételezés szerint azt jelenti, hogy az ivóvíz hálózatba vezetése helyén és a fogyasztás helyén a vízminőség azonos. A vízminőség változás feltételezésének csírája mindössze az utóklórozás előírásában jelentkezik. A szabványok a vízelosztó rendszert transzportáló rendszerként kezelik, reaktor voltát ez ideig nem ismerik fel. 4. Az AOC (vagy BDOC) tényleges hatása Az 1. ábrán szereplő BDOC (vagy AOC) összegző paraméter figyelembe vétele már a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát képviseli. Az az üzemeltetési tapasztalatokból eredő megállapítás, hogy az elosztórendszerben a heterotrof baktériumok szaporodása nem várható, ha az AOC szintje a < 10 - 15 ng(ac - C eq)/l tartományba esik (van der Kooij et al, 1982), fontos előrelépést jelent. Figyelembe véve a hagyományos tisztító telepek vizében maradt TOC és az AOC koncentrációk idősorát (2. ábra. Le Chevalier et al., 1990), kitűnik, hogy az AOC koncentrációk jelentős mértékben változhatnak. Ha a tápanyagok elosztó-rendszerbeli akkumulációjára is gondolunk, akkor az AOC nagyon kis (csak nyomokban előforduló) koncentrációinak a biofilm fejlődésre ill. a baktériumszaporulatra gyakorolt tényleges hatásának további, részletesebb kutatását is célszerű előirányozni. 2.12.01,91.8r* 1.71.66 1.71.6U o 14< 1.3.:E 1.2 l/l 1 1 í 1,0b 0.9w 0.8? 0,7" •O 0,6E 0,55 0.4< 0.30.20.10 VI 02. Idő 2. ábra. A vízellátó rendszerbe táplált víz AOC tartalmának idősora 5. Oldott elemek (fémionok) jelenléte a hálózatban A vas- és mangán minden élőlény, így az ember számára is létfontosságú elem {Körős, 1989). A vas az ivóvízbe a nyersvízből, a tisztítás-technológiából, az elosztó rendszerből és az élelmiszerekből származhat A hálózatba azonban a vas- és mangán ionokon túlmenően számos egyéb kis mennyiségben előforduló elem is bejut (/. táblázat), mint azt például a Nyárligeti mélyfúrású kútvíz kémiai analízise bizonyítja. A tisztítást nem igénylő vizet a 3. ábrán lévő, mintegy 500 lakosszámú település vízelosztó rendszerébe vezetve, a hálózatban felhalmozódott üledék fémion koncentrációi az 1. táblázat szerint alakultak az (1), (2), (3), (4) és (5) számú mintavételi pontokon. A mérési adatok alapján megállapítható: 1.) A koncentráció minden elem esetében változik a hálózatban. 2.) A koncentrációk a mintavételi helyeken a kútvízbeli koncentrációnál az esetek zömében nagyobbak. 3.) Különösen kiugróan nagy a vas koncentráció például a (3) jelű mintavétel helyén (0,21 mg/l, míg a kútvíz vastartalma 0,008 mg/I). 4.) A mangántartalom a legnagyobb a (4) jelű mintavételi helyen. A koncentrációk változása azt jelzi, hogy a nehézfém ionok is, mint minden szerves anyag is, a hálózatban számos befolyásoló tényező hatása alá kerülnek. A redukált vas- és a mangán ionok az oldott oxigén és/vagy a vas-, mangánbaktériumok metabolizmusa eredményeként Fe 3' és Mn 4 + csapadékká alakulnak. Ez a csapadék iszap formájában üledékként halmozódik fel a csővezetékben. 1. táblázat Vízvizsgálati eredmények. Nyárliget, 1996. május 2-3. Oldott MélyRákóczi u. Kossuth Fö u. Béke u. Petőfi elem fúrású 41. u. 16. Közkút 45. S.u.,16. kút (1) (2) (3) (4) (5) mg/5001 Al 0.162 0.343 10.12 2.988 4.290 2.677 As < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. B < K.H. 0.002 < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. Ba 0.007 0.010 0.104 0.075 0.059 0.024 Ca 2.915 3.045 35.14 19.39 20.26 13.72 Cd < K.H. <K.H. 0.009 0.011 < K.H. 0.002 Co < K.H. <K.H. 0.006 0.002 0.008 0.003 Cr < K.H. < K.H. 0.039 0.039 0.044 0.017 Cu 0.344 0.022 2.660 0.318 0.801 0.712 Fe 3.922 1.429 82.58 105.0 56.32 20 41 Ga < K.H. < K.H. 0.042 0.042 0.023 0.009 Hfi < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. K 0.051 0.110 2.747 0.092 1.248 0.720 Li < K.H. < K.H. 0.008 < K.H. < K.H. < K.H. Mg 1.001 1.277 10.07 4.791 4.750 3.57 Mn 0.004 0.007 0.241 0.082 1.482 0.074 Mo < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. Na < K.H. < K.H. 0.459 0.303 0.221 0.135 Ni 0.184 0.371 1.219 0.470 6.150 0.462 P < K.H. < K.H. 1.561 3.116 0.648 < K.H. Pb 0.008 < K.H. 0.086 0.039 0.057 0.038 Se <K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. < K.H. Si 0.074 0.144 0.480 0.228 0.544 0.214 Sr 0.015 0.012 0.148 0.140 0.075 0.040 Ti 0.003 0.011 0.233 0.088 0.128 0.083 V 0.002 0.001 0.118 0.136 0.057 0.017 Zn 0.567 0.061 1.988 0.559 1.840 0.826 < K.H.: Kimutathatóság határ alatt A ( )-ben lévó számok a 4. ábrán lévő mintavételi pontok helyeit képviselik A vas- és mangáncsapadék aránylag nagy fajlagos felületén az elemek kisebb - nagyobb mértékben adszorbeálódnak. Ezt jelzi pl. az Álkoncentráció növekedése is. Az adatok arra utalnak, hogy a kútvíz minőségéből a csapvíz minőségére közvetlenül nem lehet következtetni, hiszen a hálózat vízminőségére gyakorolt hatását is figyelembe kell venni. Hiába jó minőségű valamely kút vize, a vízbeli oldott elemek koncentrációja a csap vízben attól eltérő, kedvezőtlenebb lehet. Ez pl. annak következménye, hogy az üledék áramló vízzel érintkező felületére folyamatosan, hosszú időn keresztül a vízből fémionok adszorbeálódnak, tehát akkumulációs mechanizmusok játszódnak le
