Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Vágás István: Hozzászólás Bezdán Mária: „A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra” c. tanulmányához
BEZDÁN M .: A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása 99 Irodalom Bezdán M.: A vízhozam és vízállás különleges kapcsolatai a Tisza vízjárásában. Hidrológiai Közlöny, 1997. 4. Bogdánfy Ö.: A természetes vízfolyások hidraulikája. Franklin Társulat, Budapest, 1906. Deák A. A.: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 1996. Erdős F: Tisza-szabályozás. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1920. LIV. 5-11. sz. Huszár M.: Vízrajzi értekezés a Körösvidékről. (Az 1923-ban latin nyelven írott mű magyar fordítása). Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Gyula, 1985. Iványi B. A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények, 1948. évi 2., 3., 4. füzet. Korbély /.: Az árvízjelzés, tekintettel a Körösök és a Berettyó vízjárására, valamint a Tisza szegedi és csongrádi viqárására. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1909. Korbély J.: A Tisza szabályozása. Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat, Debrecen, 1937. Lászlájjy W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Mosonyi E.: A M. Kir. Orsz. Öntözésügyi Hivatal 1942. évi jelentése. Óntözésügyi Közlemények, 1943.1. Mosonyi E.: Hozzászólás Bezdán Mária: Kölcsönhatások a Tiszavízgyűjtő folyóin című, a Hidrológiai Közlöny 1998. 4. számában megjelent dolgozatához. Hidrológiai Közlöny 1999. 1. Pech J.-Hajós S.: Vízsebesség-méréseink jelenlegi állása. "Vízrajzi Évkönyvek" VIII. kötet, Budapest, 1898. Tellyesniczky J.: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése. Vízügyi Közlemények, 1923. 1. füzet. Vágás /.. A Tisza árvizei. VÍZDOK, Budapest, 1982. Vágás l.-S'unády B.: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei. Vízügyi Közi, 1983. évi 3. fíizeL Vágás /.: Az árvízi hurokgörbe. Hidrológiai Közlöny, 1984. 6. sz A kézirat beérkezett: 1999. február 2. BEZDÁN MÁRIA Okleveles mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének 1998-ig doktori ösztöndíjasa, 1998-tól a VIZITERV Consult Kft. tervező mérnöke. A Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia I. és Műszaki Hidrológia II. tankönyvek, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság 1997. évi Kaposvárott rendezett vándorgyűlés tudományos kiadványának szerkesztője. The impacts of the left-hand Tisza tributaries on the flood waves Bezdán, M Abstract: In the issue No.4, 1998 of Hidrológiai Közlöny the Author has described cases demonstrating the mutual mterrelationships between the nvers in the Tisza catchment. In his contribution published in the next issue (No. 1, 1999) Prof.EMosonyi has fumished additional practical evidence of these. In the same issue /. Vágás has described the 1998 November flood on the Tisza River, which was uniníluenced by the left-hand tributaries. He has noted, however, that the tloods ínlluenced by the left-hand tributaries and by the recipient of the Tisza River, the Danube, are more common and more frequent. The Author has screened the 123-years long record since the commencement of hydrographic observations on the Tisza River trained in the 19* century for the representative examples of the impact of the tributaries on the flood waves on the middle and lower Tisza reaches Kevwords: flood waves, water regime, River Tisza Hozzászólás Bezdán Mária: "A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra" c. tanulmányához Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A A tanulmány a XIX. század során szabályozott Tisza árhullámainak a szervezett vízrajzi észlelések megkezdése óta eltelt 123 éves történetéből gyűjtötte össze a mellékfolyók hatását jelző, a Közép- és Alsó-Tisza árhullámainak levonulását lényegesen befolyásoló legjellegzetesebb példákat. Az 1998. novemberi, a Tisza eddigi legnagyobb őszi árhulláma azonban - kivételként - nélkülözte a balparti mellékfolyók hatását. Érdemes összehasonlítani ennek a hidrológiailag független árhullámnak a mércekapcsolattörténeti vonalait az előzőkben közölt, befolyásolt árhullámokéval. A Tisza 1998. novemberi, balparti mellékfolyóinak hatásától független árhullámát az jellemezte, hogy mind a Közép-, mind a magyar Alsó-Tiszán az előző tanulmány szerinti 1. típusú, az adott koordináta-rendszerben az óramutató járását követő mércekapcsolat-történeti vonalak alakultak ki. Kivétel a Duna torkolatához közeli Tisza-szakasz: Zenta és Titel között alakul át 2. típusúvá a mércekapcsolat-történeti vonal, miközben a 3. típusú átmenet Szeged és Zenta között található. Mindez igazolja a hivatkozott tanulmány megállapítását, hogy az átmeneti szakasz kialakulása nincs azonos helyhez kötve, és a Duna duzzasztása is ugyanúgy előállíthatja, mint a Tisza bármely mellékfolyójáé. 900 800 ^700 « 600 =<3 1* 500 400 300 18 9 10 r • % n .1. XI * S • / / i / r r 6 I 22 400 500 600 700 800 900 Suinik (cnf 1. ábra. Mércekapcsolat-történeti vonal Kisköre alsó - Szolnok, 1998. november
