Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Ebelard, Stéphane–Bodor Dezső–Fodor Lászlóné: A Szegedi Vízmű Kft. működésének hároméves tapasztalata

92 A Szegedi Vízmű Kft. működésének hároméves tapasztalata Ebalard, Stéphane Bodor Dezső Fodor Lászlóné Szegedi Vízmű Kft., 6720. Szeged, Tisza Lajos körát 88. Kivonat: Kulcsszavak: A Szegedi Vízmű Kft. 1997. júliusban ünnepelte fennállásának harmadik évfordulóját. Az 1993-ban kezdődött privatizációs tárgyalások eredményeként Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a francia Compagnie Génerale des Eaux között 1994. május 12-én létrejött a "Víz- és csatorna beruházási és műszaki együttműködési keret-megállapodás". Ennek értelmében az önkormányzat 51 %-os, a CGE pedig - magyarországi leányvállalatán, a Servitec Kft.-n keresztül - 49 %-os tulajdonrésszel rendelkezik. E megállapodás határozta meg a Szegedi Vízmű Kft. új kereteit Szeged ivóvízellátásának és szennyvízelvezetésének üzemeltetésére. így kezdte meg a Kft 1994. július l-jén működését 153 millió Ft tárgyi apporttal és 147 millió Ft pénztőkével. A Kft. megalakulását követően, 1994. december 7-én jött létre Szeged önkormányzata és társaságunk között az üzemeltetési szerződés, mely 15 évre rögzíti a szerződő felek jogait és kötelezettségeit. A Kft.működése kiteljed Szeged város közigazgatási területére: a víz- és csatorna létesítmények üzemeltetése, karbantartása, új létesítmények kivitelezése tartozik fő tevékenységi körébe a mintegy 170.000 lakosú város számára. vízellátás, vízmű, szivárgás, akkreditált laboratórium, ügyfélszolgálat. A Szegedi Vízmű Kft. júliusban ünnepelte fennállásának harmadik évfordulóját. Az 1993-ban kezdődött privatizációs tárgyalások eredményeként Szeged megyei jogú város önkormányzata és a francia Compagnie Générale des Eaux között 1994. május 12-én létrejött a "víz- és csatorna beruházási és műszaki együttműködési keretmegállapodás". Ennek értelmében az önkormányzat 51 %-os, a CGE pedig - magyarországi leányvállalatán, a Servitec Kft.-n keresztül - 49 %-os tulajdonrésszel rendelkezik. E megállapodás határozta meg a Szegedi Vízmű Kft új kereteit Szeged ivóvízellátásának és szennyvíz elvezetésének üzemeltetésére. így kezdte meg a társaság 1994. július l-jén működését 153 millió Ft tárgyi apporttal és 147 millió Ft pénztőkével. A keretmegállapodás alapján a jogutód Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalaton és társaságunkon kívül még két társaság alakult meg: - a Városi Vízügyi Beruházási Kft, amely lebonyolítja és felügyeli a beruházásokat és részt vesz az ezzel kapcsolatos döntések előkészítésében, - a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft, amely a társaságunk megbízására, szerződéses alapon hálózat felújítási, karbantartási és -bővítési munkákat végez Társaságunk megalakulását követően, 1994. december 7-én jött létre Szeged önkormányzata és társasáunk között az Üzemeltetési Szerződés, mely 15 évre rögzíti a szerződő felek jogait és kötelezettségeit. Ez azon alapelven nyugszik, hogy a vízellátást és szennyvíz elvezetést biztosító műtárgyak az önkormányzat tulajdonában vannak, és az üzemeltető vízmű hálózat-bérleti díjat fizet ezek használatáért. Ennek mértéke a díjban megállapított fejlesztési hányad, és az eladott vízmennyiség függvénye. Ez az összeg képezi az úgynevezett Vízügyi Építési Alap legjelentősebb bevételét, amely éves terv keretében biztosítja a rekonstrukciós és fejlesztési munkák költségeinek fedezetét. Működésünk kiterjed Szeged város közigazgatási területére: a víz- és csatorna létesítmények üzemeltetése, karbantartása, új vízi létesítmények kivitelezése tartozik fo tevékenységi körünkbe a mintegy 170.000 lakosú város számára. A szolgáltatási díjak megállapítására az üzemeltető tesz javaslatot, az Üzemeltetési Szerződésben rögzített képletet alkalmazva, a KSH árindex változásait figyelembe véve. Elfogadása azonban az önkormányzat képviselő testületének kompetenciájába tartozik. Ivóvízellátás Szeged város vízellátásának története A XIX. sz. elejéről fennmaradt híradások szerint Szeged lakossága még a Tiszából nyerte az élet szükségleteihez az ivóvizet A folyó medréhez meritölapátokat helyeztek, és kétkerekű kordén fahordókban szállították el a vizet. Ekkor még egy korsó víz két krajcárba került... 1862-től a Kiviteli Gőzmalom Rt -nek köszönhetően a víznyerésnek új módszere honosodott meg. Tiszai vízkivételi művet és magasnyomású vízvezeték hálózatot építettek 80-150 mm átmérőjű öntöttvas csövekből a főutak mentén, a vezetékekre pedig közkifolyókat telepítettek. Hallgatva a geológusok véleményére, a törvényhatóság 1887-től mélyfúrású ártézi kutak létesítésével biztosította a lakosság vízellátását. Újabb előrelépést jelentett 1892-től kezdődően az első kisnyomású vízellátási rendszer megteremtése, amikor a külső városrészben 80 mm átmérőjű acélcsövekkel kutak létesültek, és az utcákban 80 mm átmérőjű öntöttvas elosztó csővezetékeket fektettek le, ahonnan közkifolyók útján nyerték a vizet. A fejlődés folyamán a jó minőségű, pozitív jellegű kutak + 8-10 m-es rétegnyomású vizét udvari kifolyókhoz, majd lakásokba vezették be. A közműves vízellátás tervét 1894. március 31-én fogadta el a törvényhatóság, ami szerint napi 5.411 m' vizet biztosítanak a lakosság számára. A XIX. sz. vége igazán meghozta a sikert a vízellátásban: 1900-tól öt, 220-275 m mélységű, 150 mm átmérőjű facsővel bélelt, mélyfúratú kút létesült, és a Tisza Lajos körút 88. sz. alatti telken épülő 1. sz. vízmű gépházához vezették be a vizet. (Ma a társaság központi épülete ta-