Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
2. szám - Molnár György–Schultz Péter–Szerencsi László: Vízminőségvédelem a Veszprém városi vízműveknél a kezdetektől napjainkig
78 I HDRO HX jIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 2. SZ. 2,7 és 780,0 m 2/d közötti értékekkel, elfogadható a bearányosított szivárgási tényezők nagysága. A bearányosított modellel a terepi mérések során öszszegyííjtött adatokra támaszkodva elkészítettük a bearányosított víztermelési állapotra a vizsgált terület áramlási vektorábráit. Az 5, 50 és 100 éves áramlási vektorábrák az adott időtartamhoz tartozó valós áramlási hosszt adják meg. Az áramlás iránya a vektor irányával megegyező. A hidrodinamikai számítások eredményeként kapott áramlási irány és valós sebesség méretarányos vektorait felhasználva határoztuk meg a javasolt időtartamokhoz tartozó védőterület határvonalakat Meg kell jegyezni, hogy véleményünk szerint a különböző műszaki irányelvekben és a kormányrendelet tervezetben leírt (sokszor egymásnak ellentmondó) egészségügyi és hidrogeológiai védőterületek nem alkalmazhatók mindenhol. Pl a belső egészségügyi védőterület áramlási időtartama 20 napban van megadva Ez az áramlási időtartam partiszürésű területeken jól értelmezhető az ottani áramlási sebességek esetében Ezzel szemben pl. karsztterületen a jóval alacsonyabb áramlási sebességek és a sajátos áramlási terek miatt nem értelmezhetők szabatosan Másik példa Az egyes irányelvekben megadott 100, vagy' 150 év áramlási időtartamhoz tartozó hidrogeológiai védőterület talajvizes, vagy partiszűrésű területeken sok esetben nem értelmezhető, mivel határoló vízfolyásba vág, vagy felszín alatti vízgyűjtő határt ér el. Ellenben, karsztos, vagy mély ségi vízadó esetében nagyon fontos határvonalat ad meg. A 2. ábrán megjelöltük azokat a területeket, amelyek nem vesznek részt a felszín alatti áramlási rendszerben a geológiai felépítésük, hidrogeológiai tulajdonságaik miatt. Az, hogy a felszín a'aiti víz áramlása a bejelölt tetilleteken nulla, vagy elhanyagolhatóan kiesi, nem jelenti azt. hogy az adott területről felszíni lefolyással nem történhet szennyeződés bemosúdás. A felszíni lefolyással történő szennyeződés bemosódás veszélye fennáll. Ez ellen a felszíni területek rendezésével lehet védekezni. Irodalom 100 éve kezdődött..., A vízszolgáltatás centenáriuma Veszprém megyében., Bákonykarszt I 'íz- és Csatornamű Rt. 1996. Laki Pál: 1896-1996, Száz év két oldalon. Bakonyi Karsztvíz I. évf I. szám Veszprémi vízbázisok vízföldtani vizsgálata. MéWépterv-Biopur Kfi. TSZ.: 238-1/94. ScImiiederA. és szerzőtársai: Vízveszély és vízgazdálkodás a bányászatban. Bp., Afüszaki Könyvkiadó, 1975. MolnárGy., PopperGy. 1982.: FiniteElcment Analysis oftlieGroundwater Basin of the Szentendre Island, I Iungary, 4th International Confercnce on Finite Elcment in Watcr Resources Hannover, 1982 jun. 2-5. Molnár Gv. I982.a Felszín alatti vízmozgások szimulálása véges elem módszerrel Hidrológiai Közlöny, 1982. 10. Molnár Gv. 1982 b. Az emberi tev ékenységgel befolyásolt felszín alatti vízmozgások rendszervizsgálata Rendszerelemzés alkalmazása a vízgazdálkodásban, II. Konferencia. 1982. nov. 24-27. Budapest. Molnár Gy., Kiss Guba V. 1986. Computer Aidcd Groundwater Utilization I'roceedings of tlie I Iydrocad 86. IAIIR, Budapest, 1986. 143-146. p. Molnár Gy. 1988. A végeselem módszer alkalmazása síkbeli feladatokra. 5. és 6. fejezet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1988. 97-130. p. Molnár Gy. 1992. Felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezésének tapasztalatai. MIIT Hidrogeológiai Szakosztálya, szakmai napja, Budapest, 1992. november 17. LókúL Hárskút Szentgál K/ídArlo Veszprém Balaton fúzió Szentldrályszabadja iKöv^egyúr 'pyjfzta Veizprimínjaz Hidegkút YizfolyAs Település Úl Vasút VeUdis Fedő Uirjo Bitumenes mászkő 2. ábra. Veszprém vízgyűjtő körzete
