Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Zsuffa István: A Biblia és a víz

elvette a botot az Úr színe elől, ahogy parancsolta ne­ki. Mózes és Áron a szikla elé hívták egybe a népet, majd Mózes megszólalt: "„Halljátok hát, ti lázadók! Tudunk nektek vizet fakasztani ebből a sziklából? 11 Ezzel fölemelte Mózes a kezét és kétszer ráütött a sziklára. Bőséges víz fakadt belőle és ivott a közösség jószágával együtt." A Ótestamentum, Izajás Jövendölése 48-21 (A vi­gasztalások könyve. Bábelből való kivonulásra): „ 2 1Valóban nem szenvedtek szomjúságtól, amikor a pusztába vezette őket. A kősziklából fakasztott nekik vizet, megrepesztette a sziklát és víz fakadt belőle." Nálunk Magyarországon, most századunk közepe tá­ján, Miskolc, Kazincbarcika, Tatabánya, Inota stb. ivó­vízigényét századunk egyik legkiválóbb karszthidroló­gusa Kessler Hubert a sziklahegységekbe fürt „források­ból" biztosította A vízigények kielégítésére a leghatásosabb az aktív vízgazdálkodás módszere, amikor a vízjárás szélsőségei­hez való alkalmazkodás helyett inkább magát a vízjá­rást szabályozzuk, azaz tározókban tárolt vízből elégít­jük ki a vízigényeket. A több ezer éves tározós vízgaz­dálkodás Ősegyiptom-i (El Kaddara gát), Kincses Ará­bia-i (Marib gát) tározós műemlékei mellett az ókori tá­rozókról a Biblia is igen értékes történelmi adatokat i­déz: Ótestamentum, A Királyok Második Könyve 18 -17 (Juda utolsó korszaka. A főpohárnok megbízatása): „ l 7Asszíria királya Lachisból Jeruzsálembe küldte főpohárnokát Hiszkija király ellen, számottevő csa­pat élén. Az fel is vonult és Jeruzsálembe érve letábo­rozott a ványolók földje felé vivő út mentén, a felső tó közelében, a vízvezeték mellett. Ótestamentum, Izajás jövendölése 7 -3 és 36-3 (Az Immánuel könyv. Acház első figyelmeztetése. És a Függelék. Szanherib hadjárata): „ 3De az Úr azt mon­dta Izajásnak: Menj el Acházhoz fiaddal, Seár Ja­subbal együtt. Ott találkozhatsz vele a Felső-tó vízve­zetékének a végénél, a Kalló-mezőre vezető úton" ... „ 3A főpohárnok ott táborozott le a Felső-tó vízvezeté­ke mellett, a Kalló mezőre vivő úton ..." Ótestamentum, Izajás jövendölése 22-9 (Fenyegető jövendölések az idegen népek ellen. A harci előké­születek ellen): „'Figyeljétek, hogy Dávid városán milyen sok rés támadt. Összegyűjtöttétek az Alsó-tó vizeit, megszámoltátok Jeruzsálem házait 1 0és háza­kat romboltatok le, hogy megerősítsétek a falakat. nA két fal között medencét csináltatok a régi tó vize számára." A szövegből itt nyilvánvaló, hogy mesterséges tóról, azaz tározóról van szó, de ezen felül a héber „berekah" szó mesterséges, nyitott vízgyűjtőt, természetben épült tározót jelent, amely közös használatra, így például ál­latok itatására szolgál (Herbert Haag, 1968-1988) Ótestamentum, Nehemiás könyve 3 -16 (A várfal é­pítőinck jegyzéke): „ 1 6Aztán Azbuk fia, Nehemiás, a Bet-Cur kerület felének az elöljárója végezte a javí­tást egészen addig a részig, amely Dávid sírjával szemben van, valamint a mesterségesen készített víz­tárolóig és a Vitézek házáig." ... Hazánkban az első, ma műemlékként őrzött tározó, a Hajmáskér melletti Kikéri tó is az ókorban. Pannoniá­ban épült. Az ugyancsak római korúnak tartott Fehér­várcsurgó-i Vaskapu, és a Pátka-i Kőkapu tározókról u­gyan Kralovánszky Alán régész-történész bebizonyítot­ta, hogy ezeket Anjou Róbert Károly királyunk építtette, de mindhárom így is ősi történelmünk emléke. Az aktív vízgazdálkodás tározó építkezései mellett az Ótestamentum a preventív vízgazdálkodás patakszabá­lyozási munkáiról is közöl tényeket: Ótestamentum, A Királyok Második könyve 3- 16­17 (Elizeus működése. Háború Moáb ellen. Izrael és Juda hadat visel Moáb ellen): „ 1 6és így szólt: Ezt mondja az Úr: „Ássatok e patak völgyében árkot á­rok mellé. Mert ezt mondja az Úr: 1 7Nem láttok majd szelet és nem láttok esőt sem, mégis ennek a pa­taknak a völgye megtelik vízzel, úgyhogy ihattok és csapataitok meg teherhordó állataitok is" A víz nemcsak az élet itala, hanem egyben a tiszta­ság biztosítéka: Ótestamentum, A Kivonulás Könyve 19-10 (Szövet­ségkötés a Sinai hegynél. A Szövetség és a Tízparan­csolat. A szövetség előkészítése):„Erre az Úr így szólt Mózeshez: Menj vissza a néphez. Ma és holnap ké­szüljenek elő, mossák ki ruhájukat és harmadnapra legyenek készen." Az Ószövetségben a vízzel való mosakodás több szertartás eleme: Ótestamentum, A Kivonulás Könyve 29-4, és 40-12: (Szövetségkötés a Sinai hegynél. A Szentélyre vonat­kozó előírások. A beöltözés és fölkenés. És A Szen­tély fölállítása. A szentély fölállítása és fölszentclése): „ 4Áront és két fiát vezesd a találkozás sátrának be­járatához és ott mossák le magukat."... " 1 2Azután ve­zesd Áront és fiait a találkozás sátrának bejáratá­hoz, hogy mossák le magukat vízzel. Ótestamentum, A Leviták Könyv 16-4 és 24-25 (A Tiszta és a Tisztátalan megkülönböztetése. Az en­gesztelés napja): „ 4 ... a megszentelt ruhákat öltse magára, azután, hogy vízzel lemosta magát"... 2 4testét meg mossa le vízzel egy szent helyen. Aztán öltse föl újra ruháját 2 5és mutassa be a maga és a népe égő ál­dozatát. Ótestamentum, A Leviták Könyve 11-39-40 (A Tisz­ta és Tisztátalan megkülönböztetése. A tisztátalanok érintése): „ 3 9Ha olyan állat hullott el, amely egyéb­ként táplálékul szolgál, aki megérinti hulláját, estig tisztátalannak számít. 4 UAki eszik húsából, mossa ki ruháját..." Ótestamentum, A Leviták Könyve 17 - 15 (A Szent­ség Törvénye. Az állatok levágása és föláldozása): ,, 15 Ha akár közületek való, akár idegen elpusztult, vagy megsebzett állatból eszik, mossa ki ruháját és füröd­jön meg vízben." Ótestamentum, A Leviták Könyve 14-8 (Az Emberi Lepra. A leprás tisztulása): „ 8Most az, aki tisztulás-

Next

/
Thumbnails
Contents