Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Dombay Gábor–Öllős Géza: Az ivóvízelosztó rendszerek vízminőségváltozásának modellezése

DOMBAY G. - ÖLLÖS G.: Az ivóvizelosztó rendszerek modellezése 49 kezhet a hálózatbeli klórviszonyokról, s mód nyílhat a vízminőség romlást megakadályozó üzemelési lépések megtételére. Példaként a 4. ábrán a Lyonnaise des Eaux által kifejlesztett Chlorscan mikroszenzor mérési adatai láthatók, összehasonlításban a PICCOLO klórfogyasztási modell által számított értékekkel (Piriou et a/.. 1996a). Megfigyelhető, hogy a modell a klórkoncentráció változását tendenciában jó közelítéssel szimulálja. Az értékek közti eltérés a modell által alkalmazott közelítő összefüggések, valamint kalibrációs korlátok következménye. A már hivatkozott szakirodalmi tapasztalatok szerint elsőrendű reakciókinetika és gondos modellkalibrálás alkalmazásával a hálózati klórkoncentráció-viszonyok jó közelítéssel modellezhetők. A kinetikai konstans befolyásoló paraméterei (csőanyag és -átmérő, áramlási sebesség) hatása alapján történő módosítása a szimuláció pontosságát növeli. Az egyparaméteres modellek használatából adódó korlátokat a többparaméteres modellek fogják módosítani a jövőben. Alkalmazásukkal lehetővé válik a hálózat biofilm-reaktorként történő modellezése. Ennek eredménye a vízminőség-változás megbízhatóbb szimulálása, a biofilm tényleges hatásának figyelembevétele. Azonban a modell által igényelt nagyszámú adat. kinetikai konstans a kalibrálási folyamatot feltételezhetően lényegesen bonyolultabbá teszi. 6. A maradék klór és az életképes baktériumok eloszlása a vízelosztó rendszerben A többparaméteres modellek célja a maradék klór koncentráció eloszlásának (elfogyásának) és az életképes baktériumok eloszlásának meghatározása a vízelosztó rendszerben. Ennek bemutatását az 5. és 6. ábra segíti {Heraud et al„ 1997). Az 5. ábrán jól érzékelhetők az elosztórendszer azon zónái, amelyekre a maradék aktív klór hatása a víztisztító telep végén adagolt klór esetében nem érvényesül. Ezen zónákban az utóklórozás elengedhetetlen, különben a közegészségügyi kockázatot a megengedett szinten nem lehetne tartani. A 6. ábra, az 5. ábrával összhangban, az életképes baktérium/ml eloszlást szemlélteti. Ez a bakteriológiai térkép jól mutatja, hogy a nagy baktérium-koncentráció a minimális maradék klórtartalmú, vagy maradék klórt nem tartalmazó zónákban jelentkezik. 5. abra. A maradék klor koncentrációjának eloszlása a vízelosztó rendszerben 7. Összefoglalás Az ivóvízminöségi modellek megjelenése várhatóan nagy változást idéz elő az elosztóhálózat tervezése és üzemeltetése terén. Mód nyílik az eddig csak közelítő feltételezésekkel figyelembe vett vízminőség-változási folyamatok jellemzésére. Ennek eredményeként a hálózatüzemeltetés módja, a szivattyúzási üzemrendek kialakítása, a szükséges csőátmérők meghatározása a vízminőség romlási folyamatok tekintetbe vételével történhet. A klórfogyás modellezése ésszerű lehetőség a hálózati vízminőség alakulásának tanulmányozására. Alkalmazásakor azonban nem szabad szem elöl téveszteni azokat a korlátokat és közelítő jellegű feltételezéseket, amelyek a modellezhetőség miatt alkalmazásra kerültek. Az alapos kalibrálás, on-line mérőműszerek használata a modellalkalmazás elengedhetetlen feltétele. A hálózati ivóvízminőség-modellezésben a jövő a több-paraméteres