Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

365 A felső-pannóniaiban (cca. 5 millió évvel ezelőtt), az ún. Pannon-tó (mely nem tekinthető a mai Balaton elődjének!) partján Taxodium-Myrica dominanciájú láp, valamint szubtrópusi klímát jelölő szárazföldi vegetáció volt (Plerocarya, Zelková). A vízinövények (Spirogyra, Nymphaea) sekélyvízi környezetet jeleznek, mélyebb vízben gyökerezők nem fordultak elö. A terület partszegélyi voltát, időszakos vízborítását, különösen a legfelső mintákban (4,05-4,82 m) hiányzó sporomorpha is jelzi, amikor is az oxidativ körülmények között a lerakódott pollenszemek megsemmisültek. Hasonló eredményt adott a mintákban talált Ostracoda fauna vizsgálata is. A szegényes fauna-együttest édesvizi-oligohalin sótartalom-igényű, az időszakos vízborítást is elviselő taxonok alkották. Felső-pleisztocén A víz-borítás kezdete: cc. 14000 - 13300 évB.P. (Dryas I. vége (?)) Feltételezésünk szerint a mai Szigligeti-öböl területe a Dryas I. időszak végén került vízborítás alá, amikor is a víz minősége mezo-eutrof, alkáli kémhatású és mocsári jellegű lehetett. A vegetációban kezdetben csak plankton szervezetek (Botryococcus braunii Kütz.) és mocsári formák (Oenanthe fistulosa L., Rorippa amphibia (L ) Bess, fordultak elö. A mélyebb vízben gyökerezők még teljesen hiányoztak. Sekélyvízi, majd mocsári állapot: 13000 - 12600 évB.P. (Bölling) A vízi környezetet továbbra is a mezo-eutrof vízborítás jellemezte, amire a Botryococcus braunii Kütz. dominanciája, a Pediastrum boryanum (Trup.) Menegh szubdominanciája és a P. kawraisky Schmidle együttes jelenléte utal. Kezdetben még a sekélyvízi Nymphaea uralkodott, később megjelent a Hottonia és Alisma is. A Dryas-I flórájához hasonlítva a vízi környezet új fajokkal (pl.: Symphytum, Polygonum amphibium L.) bővült. A litorális zónában a nád és a káka csak szórtan jelentkezett. Az időszak közepétől megjelentek a hínárfélék a Myriophyllum spicatum L., és kisebb mennyiségben a Potamogeton-iéXéY. is. Ez arra utal, hogy a csapadék növekedése hatására a víz felülete és mélysége megnőtt. Ugyanakkor a klíma felmelegedését az eutrof szervezetek (Utricularia vulgáris L„ Lemna minorL. Typha latifoliaL.) elszaporodása jelezi. Az Ostracoda fauna taxon- és egyedszámában megfigyelt fokozatos gazdagodás szintén a víz mélyülésre utal. A tőzegláp kialakulása: 12600 -12000 év B.P. (Dryas II) Az időszak elején a vízborítás jellege még a Böllingéhez hasonlított, a plankton-társulásban továbbra is a Botryococcus braunii és a Phragmites australis (Cav) Trin., uralkodott és megjelent a Zygnemataceae is. A víz pH-ja 6-7 körülire csökkent (Gulyás P. 1983). A vízben gyökerezők között a sekélyvíziek uralkodtak (Nymhaea, Myriophyllum verticillatum L.). Az 1-2 m mélyre becsült víz litorális zónájában a nád kissé kiterjedt, a Phragmites australis (Cav.) Trin., és a Scirpus állományai váltották egymást. A tőzeg radiokarbon kora 11 950 +-300 év B.P., illetve 12 400 +- 300 év B.P. közé esett, ami bizonyítja a Dryas II kort. Az időszak végére a tőzeglápos környezetben az előzőekben uralkodó mocsári fajok eltűntek, és a vízi vegetáció fokozatosan elszegényedett. Lápi körülmények: 10800 -12000 év B.P. (Alierőd) A vízi környezet trofitása csökkent, amit a Pediastrum kawraisky Schmidle és Zygnematceae nagyobb száma jelez (B. Van Geel 1987/b). A gyökerező növények (Nymhaea sp., Myriophyllum verticillatum L.) előfordulása sekélyvízre utal. A Spirogyra, valamint a Nymhaea állandó jelenléte szintén sekély és a korábbiaknál melegebb, nyugodt vízfelületet jelez (Simons J. Beem A. 1990). Az előzőt a Melosira italica (E.) Kütz. számának a csökkenése, az utóbbit az Epithemia árgus E. jelenléte is alátámasztotta. A felmelegedés és nedvesség fokozódásával a mocsárvilág kiterjedt és új fajokkal (Sagittaria. Rumex) bővült. A mezotrof állapotú, közel semleges pH-jú (7-8) lápi vízborítás létrejöttét a Mougeotia és Sphagnum, valamint a Pinnularia microstauron var. brébissonii (Kütz) Hust. és az Eutonia kovaalgák jelenléte is bizonyítja. A lápi vízborítás az Alierődben rendkívül sekély lehetett amit néhány Gastropoda (Lithoglyphus naticoide (C. Pfr.), Pisidium sp.) gyakori felhalmozódása is igazol. Sekélyvízi, mocsári állapot: 10800- 10000 év B.P. (Dryas III) A Dryas III / Alleröd határ kijelölését a szegényes pollen-asszociáció miatt a tőzeg felső szakaszának radiokarbon kora (10 980 +-300 év B.P.) segítette. A vízi környezetben a nyíltvízi hínárfélék (Myriophyllum vericillatu L., M. spicatum L.) egyedszáma nagyon szegényes volt, ugyanakkor a plankton-társulás kiterjedése (Botryococcus brauni Kütz... Pediastrum boryanumfTurp.) Menegh P. duplex Meyen) a víz trofitásának növekedésére utal. A Diatoma flóra-együttes szintén alkáli kémhatású és eröteljesen elsekélyesedett vizet mutat (a flóra egyedszámban nagyon szegénnyé és rossz megtartásúvá vált). Holocén Szárazulat vagy lepusztulási terület: 10000 - 9000 év B.P. (Preboreális, Pinus-Betula vegetációs fázis) Ismételt vízborítás létrejötte: 9000 - 7500 év B.P. (Boreális, Corylus vegetációs fázis) Az erőteljes hőmérsékletnövekedés hatására és a kezdeti csapadéknövekedés ellenére a víz minőségének erőteljes romlása ment végbe. A trofitás növekedését a Pediastrum algaszervezetek virágkora is jelezte. Eleinte a Pediastrum boryanum (Turp.) Menegh uralkodott, majd az időszak végére megjelent a P. chlatratum Schoeter és a P. simplexMeyen is. A Pediastrum kawraisky Schmidle teljesen eltűnt a vegetációs fázisban. A magasabbrendü víznövényzet (Myriophyllum verticilliatu L., M. spicatum L. Potamogeton stb.) faj- és egyedszáma alacsony volt, vagy teljesen hiányzott. A nagyfokú eutrofizáció következtében a part menti nádas már csak szórványosan fordult elő és helyét a Scirpus és a Typha váltotta fel. Az utóbbi a víz trofizációján kívül jelzi a tó alacsony vízszintjét és a meleg, száraz periódust is (M A Sauchyn - SD.J. Sauchyn 1991), amely a fázis második felében következett be. A Diatoma flórában (Melosira granulata (E.) Ralfs, megjelenése) a víz nyíltabbá és mélyebbé válására engedett következtetni. A Coccoms piacentura var. encalypta (E.) Cl. a hőmérséklet növekedésére, a Cyclotella ocellata Pant.. elszaporodása pedig a víz pH-jának lúgosabbá válását jelezte. A fázis végén felhalmozódott nagy mennyiségű kovaalga töredék és a fenti fajok övi részei lúgos vizet és csökkenő vízmélységet jelez. További sekélyesedés: 5100 - 7500 év B.P. (Atlanti, Quercus vegetációs fázis) A tó vize továbbra is tartósan és erősen eutrof, mélysége rendkívül sekély lehetett (Erdélyi M. 1963). A nyíltvízi és vízparti vegetáció egyaránt szegényes volt, a csökkenő számú algaszervezeteknél már a Pediastrum simplex Meyen játszott vezető szerepet, a vízben gyökerezők között ti Myriophyllum spicatum L. volt jelentősebb. A parti régióban a Phragmites csak keskeny sávban övezte a tavat. A Diatóma flóra (Amphora commutata Grun.jnmgas ásványisó-tartalmat és sekély vízmélységet jelez. Utóbbit alátámasztja szivacstű, a héjtöredék, és a vegetáció nagyon szegényes volta, s a fajok korrodált állaga. A Synedra ulna (Nitzsch) E. ugyancsak a víz eutrof minőségét igazolja. A nyíltviz kialakulása és a részmedencék egyesülése: 2500 - 5100 év B.P. (Szubboreális, Quercus-Fagus vegetációs fázis) A vegetációs fázis kezdetén a tó eutrof és sekélyvizű volt, a nyíltvízi plankton-társulásban még a Pediastrum boryanum (Turp.) és a P. simplex Meyen uralkodott, bár a korábbinál már kisebb egyedszámmal. A Diatoma flóra (Cyclotella-töredékek, Diploneis ovális (Hilse) Cl. alapján a tó sekélyvízi, iszapos aljzatú és alkáli jellegű (pH 8) lehetett. Jellemzők voltak az epifita- (Ephitemia mülleri Fricke ), a brakvízi és a gyengén sósvízi (Mastogloia eliptica Ag., Epithemia sorex Kütz.) fajok. A fázis végén bekövetkezett csapadék emelkedés és hőmérséklet csökkenés hatására nagy mértékben megnőtt a vízfelület és a vízmélység, a víz minősége javult és a tó mezo-eutroffá vált. A Pediastrum duplex Meyen és a P. simplex Meyen száma nagymértékben lecsökkent, a szélesebb ökológiai valenciájú P. boryanum (Turp.) Menegh és a hínárállomány (Myriophyllum spicatum L„ M. verticilliatum L.) felszaporodott. A mocsárvilág kiterjedt, ahol az Alisma mellett a Buttomus is jellemző lett. A nyíltvízi állapot állandósulása: 2500 év - 1500 B.P. (Szubatlanti. Fagus 1 vegetációs fázis) A plankton-társulásban a Botryoccocus braunii Kütz. vált uralkodóvá, de újból megjelent a Zygnemataceae. Az eutrof algaszervezetek száma fokozatosan lecsökkent. A víz trofitásának és átlaghőmérsékletének csökkenésével ismét megjelent a Mougeotia. A vízszint emelkedett és elszaporodtak a mélyebb vízben gyökerező fajok (Myriophyllum spicatum L., Potamogeton natans L.). A litorális zónában nagyobb mennyiségben a Phragmites australis (Cav.) Trin., a Scirpus, Schoenoplectus lacustris (L.) Palla, kisebb mennyiséggel a Polygonum amphibium L. fordult elö. A Diatoma flóra is a víz mélyülését (uralkodott a Melosira granulata (E.) Ralfs ) és mezo-eutrof vízminőséget jelzett, (Rhophallodia gibba (E.) O. Müll.) A vízszint gyakori változása: 1500 - cc. 700 év B.P. (Szubatalanti, Fagus 2 vegetációs fázis) A vízi környezetben a Mougeotia és a Zygnemataceae helyét fokozatosan a Pediastrum simplex Meyen foglalta el. A trofitás különösen a fáxis V.Mimwüfcta'. "fiV. mtj-iöbí. \ nskytkk 'ráken •gyikvitTik V&tiU a Myriophyllum spicatum L„ és a Potamogeton natans L. uralkodott. A víz mélyülését és mozgatottá válást jelezi a Nymhaecae eltűnése a vízi vegetációból. A mocsárvilágban elterjedt a Thalictrum flavum L.. míg a litorális zónában uralkodtak a Phragmites és a Scirpus állományai. A Diatoma vegetáció fajszegénnyé vált és sok lett a kovaalga töredék. A megjelenő Navicula scuttelloides W. Sm.. a Cocconeis diminuta Pant. és a Synedra ulna (Nitzsch) E. jelentős trofitás növekedést jelzett.