Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
1. szám - Bonta Imre: Századunk nagy árvizei meteorológus szemmel
BONT A [.: Századunk nap árvi/ci 37 1. táblázat A maximum hőmérséklet, a 0 fok magasságának és a területi átlagban lehullott csapadék mennyiségének a változása 1995 december 22-től 27-ig a Tisza-felső szakaT 1 max Csapadékmennyiség A 0 °C területi átlagban Dátum FelsőKömaFelsőKöTisza rösök gassága Tisza rösök síkv. területein vízgyűjtőjén °C °C m mm mm dec. 22. -3 + 1 11 3 dec. 23. 8 10 1400 23 16 dec. 24 11 10 2100 15 7 dec. 25. 6 11 1700 11 8 dec. 26. 6 8 1100 21 27 dec 27. 2 0 300 11 8 tKörösök vízgyűjtő területe Siescil ) MO 4. ábra. A csapadék mennyisége a Tisza vízgyűjtő területén, 1995. december 22-27. között A Tisza mellékfolyóin kialakult heves árhullámot az erős olvadás mellett a több napon keresztül hulló intenzív csapadék okozta. A 4. ábrán a december 22-től 27-ig a Tisza vízgyűjtőin lehullott csapadék mennyiséget tüntettük fel. Az ábrán látható, hogy amíg az alföldi területeken a szóban forgó 6 nap alatt 30-40 mm-nyi csapadék hullott, addig az Északkeleti-Kárpátokban és a Bihar-hegységben a csapadék mennyisége elérte a 70-140 mm-t, sőt lokálisan a Bihar-hegységben 200 mm feletti csapadék mennyiség is előfordult Az I. táblázatban naponként tüntettük fel a Tisza felső szakaszán és a Körösökön területi átlagban lehullott csapadék mennyiséget. December 22-től 27-ig minden nap sok hullt, a legtöbb december 23-án és 26-án. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy ezen a két napon az orografikus feláramlás mellett milyen egyéb szinoptikus feltételek játszottak közre a Tisza felső szakaszán és a Bihar-hegységben a nagy csapadék kialakulásában A december 23-án kialakult makro-szinoptikus helyzet a fíoílolainé-féle tipizálás alapján West peremháborgási típusnak, a december 26-i pedig vonuló mediterrán ciklon típusnak tekinthető (1. ábra) Bonta (1991) vizsgálatai szerint a Kárpát medence keleti, északkeleti részén a területi átlagban 20 mm-nél több csapadékot adó rendszerek közel egynegyede West peremháborgási típusban, és több, mint harmada vonuló mediterrán ciklon típus esetén jön létre. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Kárpát-medence északkeleti, keleti részén mindkét napon kedvezőek voitak a makro-szinoptikus feltételek nagy mennyiségű csapadék kialakulásához. A térségben további csapadék-szinoptikai feltételek is adottak voltak, amelyeket az 5. és a 6. ábrán látható összefoglaló térképeken mutatunk be Az összefoglaló-térkép technika lényege, hogy egy térképen ábrázolják azokat a paramétereket, amelyek kitűntetett szerepet játszanak az intenzív csapadéktevékenység kialakulásában A térképeken jól megfigyelhető, hogy mindkét napon a térség felett magas a kihullható vízmennyiség, telítéshez közeli a légállapot, az 500 hPaon a magassági jet hatására nagysebességű szélzónát lehet analizálni, a térségben a 850 hPa magasságában összeáramlás figyelhető meg, és 26-án ugyanezen a szinten a hőmérsékleti kontraszt is jelentős. Az összefoglaló térképeken meghatározható az a terület is, ahol a legvalószínűbb a heves csapadéktevékenység kialakulása. Ez úgy történik, hogy kijelöljük azokat a területeket, amelyek felett az előzőekben felsorolt paraméterek értékei elérték, vagy meghaladták az előre meghatározott küszöb-értékeket. A nagy csapadék szempontjából veszélyeztetett terület az egymásra helyezett, az egyes paraméterek szerint veszélyesnek minősülő területek közös része lesz A térképeken vastag, pontozott vonalakkal jelöltük a 24 órás csapadék mennyiségeket. Az ábrákon kijelölt veszélyeztetett terület közel egybeesik azzal a területtel, ahol a nagy mennyiségű csapadék hullott A jelentős orografikus csapadéktöbbletet a nagy nedvesség-tartalommal rendelkező erőteljes délnyugati áramlás okozta, amelynek sebessége a 850 hPa-os szint magasságában 23-án elérte a 25, 26-án a 15 m/s-ot. Ezzel kapcsolatban kell utalnunk arra, hogy az orografikus csapadék többlet térségünkben egyenesen arányos a 850 hPa-on mérhető szélsebességgel, és a 850 és az 1000 hPa közötti réteg kihullható vízmennyiségével, és fordítottan arányos a dinamikus telítési hiánnyal (Bodolainé, Homokiné, 1984amely ezúttal igen kicsi.
