Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

361 1.3. A holocén kezdetét (10 300 év BP.) a rétegsorokban az elegyes lombos erdők pollenjének megjelenése egyértelműen kijelölte. 2. A fúrások rétegsorai alapján, a jelenlegi Balaton területére vonatkozó vertikális törvényszerűségek: 2.1. A négy részmedence területének vízborítása, a felső-pleisztocén során, különböző időszakban következett be. Az egyes részmedencék vízborításának kiértékelésekor a parttól távolabb eső fúrások rétegsorait tekintettük meghatározónak (Tó-9, 22, 25, 31), egyrészt mert ezek voltak a legteljesebbek, másrészt mert a parthoz közelebbiek térsége az elmúlt 15.000 év során szárazulattá válhatott (2„ 3., 4., 5. ábrák). Utóbbi esetében üledék nem keletkezett, sőt a korábbi anyag lepusztulhatott, illetve a pollen nagy része feloxidálódott. így, a part menti fúrások rétegsora gyakran hiányos, nehezen értékelhető pollen anyagot tartalmaz. 2.2. A felső-pleisztocénre a holocén korú rétegek a Balaton nyugati részmedencéiben (Tó-17, 18, 21, 22, 30, 31) diszkordánsan települnek, főként a Dryas III és a Szubboreális (Pinus-Betula vegetációs fázis) hiányával, míg a tó középső és keleti részmedencéiben (Tó-9, 25, 28, 33) az üledékképződés folyamatos. 3. A részmedencék és környezetük vegetációjának fejlődéstörténetében számos különbséget és hasonlóságot találtunk a Balaton létezése során. Az alábbiakban ezeket vesszük sorba. 3.1. A Keszthelyi és Szigliget részmedencék vízborításának kialakulása és fejlődése nagyvonalakban egymáshoz igen hasonlóan alakult, ami lehetővé tette együttes kiértékelésüket. A vízborítás kezdeti időszakában a Keszthelyi medence vegetációja mind fajban, mind pedig egyedszámban gazdagabb volt a többi részmedencéénél. (Nagyné B.E. - Cserny T. 1997). 3.2. A felső-pleisztocén végén (cca. 14 500 - 15 000 év BP között, a klíma melegebbé és csapadékosabb vált. Ekkor kezdődött meg a mai Balaton részmedencéinek területén a vízborítás, amely a Tihanyi félszigettől kelet félé korban egyre később következett be. A Keszthelyi-részmedencében többször kiszáradó mocsaras környezetben, mezo-eutrof minőségű víz dominált. Kelet felé haladva ez a mocsaras állapot egyre később alakult ki és egyre rövidebb ideig tartott. A Siófoki-részmedence területén az egységes vízborítás már csak a Dryas III-ban (10 800 év. B.P.) jött létre, mezotrof állapottal. A víz minősége, tehát a felső-pleisztocén folyamán (15 000-10 000 év B.P.) mindvégig mező és mezo-eutrof között ingadozott, de tartósan soha nem vált eutroffá. 3.3. A víz minősége jelentős mértékben csak a Boreális (Corylus vegetációs fázisban, 9 000-7 500 év B.P.) változott meg, a Balaton, történte során először erősen eutroffá vált. A részmedencéket elválasztó gátak a vízszint fokozatos emelkedésével és az abrázió hatására a Szubboreálisban (Quercus/Fagus vegetációs fázis, 7 500 - 5 100 év B.P.) szűntek meg. Ekkor alakult ki az egységes, maihoz hasonló vízborítású tó. Köszönetnyilvánítás A dolgozatunkhoz nyújtott értékes adatokért köszönetünket fejezzük ki Oroszné Hajós Mártának és Szurominé Korecz Andreának. Az eredmények eléréséhez szükséges anyagi támogatást a T 022371. sz. OTKA témapályázat és a Magyar Állami Földtani Intézet biztosította. Irodalom Birks, BJ. and Birks, H.H. 1980: Quaternary Palaeoecology. - Edward Arnold, London Cserny, T.-Nagy-Bodor, E. 1996: The Pre-Quatemary Morphology and Quaternary Geohistory of Laké Balaton. 1AG European Régiónál Geomorphological Conference, Hungary, April 9-12, 1996. Geomorphological studies on the Transdanubian Mountains (ed. A. Juhász andM. Pécsi), pp. 70-73. Cserny, T.-Nagy-Bodor E. (in print): Limnogeological investigations on Laké Balaton. GLOPALSII. kötet (eds. E. Gierlowski-Kordesch - K. Kelts) Ellenberg, H. 1988: Vegetation ecology of Cenral Europe. - Cambridge University Press. Felföldy, L. 1984: A biológiai vízminősités.- Vízügyi Hidrobiológia 9. VIZDOK. Bp. Felföldy L. 1981: Vizek környezettana. - Általános hidorbiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. Geel, Van B. 1978: A palaeoecological study of Holocene peat bog sections in Germany and Netherlands, based on the analysis of pollen, spores and macro- and microscopic remains of fungi, algae, cormophytes and animals. - Rev. of Palaeobotany and Palynology, 25/1. Geel, Van B. 1978b: Preliminary report on the history of Zygnematacae and the use of their spores as ecological markes. - Proc. IV. Int. Palynol. Conf. Lucknow. Gulyás, P. 1983: KGST Biológiai Módszerek. - Vízügyi Hidrobiológia 12. VIZDOK. Kárpáti, I. - Lantos, T. 1978: Bioindikátor vizi makrofitonok kutatására a Balatonban I. elterjedési viszonyok.- Keszthelyi Agrártudományi Egyetem. Keszthelyi Mezőgazdaságtud. Kar Közleményei XXI. 9. Kovács, M. 1982: A Balaton növényzetének vizsgálata 1900-től napjainkig. -. Tihany XXXIII. Hidrobiol. Napok, pp. 62-68. Mahable, T.S. 1968: Spores and pollen grains of water plans and their dispersal -Rev. of Palaeobotany and Palynology 7.4, pp. 285-296. Nagyné Bodor E. - Cserny T. 1997: A Keszthelyi-öböl vízzel borítottságának fejlődéstörténete. -Hidr. Közi Vol. 77. No. 1-2. pp. 98-100. Pomogyi, P. 1989: Macrophyte communitie of the Kis-Balaton reservoir. - Symp. Biol. Hung. 38. Akadémiai Kiadó, Bp. Ponyi, J. 1977: A Balaton biológiai változásai. - Búvár 3. pp. 107-113. Sebestyén, O. 1968: Remains of Pediastrum kawraisky (Schmidle) Chlorophyta, Protococcales in the sediments of Laké Balaton. - Annál. Biol. Tihany 35. pp. 203-226. Simons, J. - Beem, A.P. 1990: Spirogyra species and acompanying algae from polls and ditches in the Netherlands. - AQUAT Bot. 37.3. pp. 247-269. Zólyomi B. 1987: Degree and rate of sedimentation in Laké Balaton. In Pécsi, M. (Ed ): Pleistocene environment in Hungary. Contribution of the INQUA Hungárián National Committee to the Xllth INQUA Congress Ottawa, Canada 1987, pp. 57-79. Zólyomi B. 1995: Opportunities for Pollen Stratigraphic Analysis of Shallow Laké Sediments: the Example of Laké Balaton - GeoJournal 36. 2/3, pp. 237-241. Paleoecological evolution of the Laké Balaton based on palynological results Nagy-Bodor E. - Cserny T. Abstract: Towards the end of Pleistocene, between 14 500 - 15 000 BP the climate became warmer and more humid. This period coincides with the formation of water cover in the sub-basins of the actual Laké Balaton. Inundation proceeded with a time shift progressively from west to east. In the paludal environment of the Keszthely sub-basin becoming frequently dry, meso- and eutrophic water prevailed. Paludal conditions were brought about towards east progressively later and persisted therefore less longer. Uniform water cover in the Siófok sub-basin had not förmed before Dryas 111 (10.800 years BP) characterised by mesotrophic conditions. Accordingly, the quality of water during the Early Pleistocene ranged invariably between meso-eutrophic, never becoming persistently eutrophic. Considerable change in water quality occurred only in the Boreal (in the Corylus vegetation phase, 9 000 - 7 500 BP). Laké Balaton became for the first time in its history eutrophic then. Natural dams separating sub-basins were destroyed with rising water level by the action of abrasion in the Subboreal (Quercus-Fagus vegetation phase, 7 500 - 5 100 years BP) resulting in the formation ofthe lake's present-day uniform water cover. Keywords: Balaton, Quarter, paleoecology, palynology