Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

359 rob körülmények között már a viz-szediment határon, tehát a kontakt-zónában elkezdődik, és többnyire le is zajlik A core-mintákon belül ez a változás jól nyomon követhető volt. A lerakódott anyag a vízáramlás felgyorsulásával mozgásba lendül - rcszuszpendálódik - és az aerob lebontási folyamatok intenzívebbekké válnak, ami oxigént von el a vízből. A szediment folytonos átrendeződése miatt tehát hol az egyik (aerob), hol a másik (anaerob) folyamat került túlsúlyba, amint azt a minták elszíneződése mutatja (3. ábra). A gyakori változást a rövid generációsidejü R-stratégista amőbák és apró ciliáták a szedimentben mozaikos elrendeződésben képesek követni. Ezek a szervezetek toleránsak az. oxigén szélsőséges változásaival szemben is Bár mintavételeink idején (április, augusztus, október) közvetlenül a kontakt-zónában anoxiás viszonyok nem alakultak ki, a coremmták elszíneződése arra utal, hogy az előfordulhatott más időpontokban. Áprilisban, amikor a mintavétel előtti héten szinte naponta változott az áteresztett víz mennyisége, mértük az egymástól legtávolabb eső minimum (4,6 mg/l) és maximum (10,2 mg/l) oldott oxigén értékeket is. Az üledék mélyebb rétegeiből (3. ábra) ritkábban kerültek elő csillósok, kivéve néhány alfa-mezoszaprob Aspidisca fajt. Az üledék Protozoa állományának tér- és időbeli mintázata a Shannon-Weawer diverzitási számítások alapján nagy változatosságot és léptékfüggést mutat Az éves összesített fajlisták alapján élesen elválik az állóvizű tó a többi, különböző mértékben áramló vizű mintavételi helytől. Ez utóbbiakon belül kél terület különböztethető meg. Az egyik a felhagyott főág felső része (1846, 1843 és 1828 fkm), a másik az üzemvízcsatoma betorkolása feletti terület (1813, 1812 lkm). Az évszakos mintázatot vizsgálva, a "tó" nyáron és ősszel elválik az áramló vizű szakaszoktól. A teljes évet évszakos felbontásban nézve már az évszakosság dominál, a mintavételi helyek az évszakok által képzett csoportokon belül jelentkeznek. A legkisebb felbontásban, minden mintavételi helyet és időpontot egyenként vizsgálva az évszakosság dominanciája csökken, kifejezett mozaikosság tapasztalható, a mintavételi helyek és időpontok csoportosulása a pillanatnyi fajösszetételtől filgg. Az üzemvízcsatoma betorkolása felett, az. 1813 fkm-nél Rákóczi és Sass 1994-ben végzett vizsgálataik során az eredeti kavicsos mederben már 0,3 mm-nél finomabb szemcséjű lerakódást talált. Az ez alatti szemcseméret-tartomány, amit vizsgáltunk, kiváló lehetőségeket biztosított különösen a felső 3-4 cm-es réteg - a heterotrof protiszták betelepülése számára A néhány fajból kialakult, időnként nagy denzitású őszi állomány a bentoszban kifejezetten alfa-mezoszaprób állapotot jelzett Ez a tanulmány az OTKA T/17708 sz támogatásával készült. Irodalom Csártyi, B. 1996. Macrozoobenthon community of the Danube River between Rajka and Mohács (1849-1447 rkm) Kurzreferate der 1AD, Baja-Ungam, 551-557. Finlay, B. J. <£ B.E. Guhl, 1992. Bcnthic Sampling-Freshwater, J. of Protozoology Foissner, W., 1976. Erfahrungen mit einer trockenen Silbcrimpragnationsmethodc zur Darstellung argyrophiler Strukturen bei ProtistenVerh. zool.-bot. Ges. Wien. 115. 68-79. Foissner, W., A. Unterweger & T. Henlschel, 1992. Compansion of Direct Stream Bed and Artifical Substratc Sampling of Ciliates (Protozoa, Ciliophora) in a Mesosaprobic River. Limnologica 22(2): 97. f/armsworth, G. C„ M. A. Sleigh <£ J. ff Baker, 1992. The Abundance of Different Peritnch Ciliates on Stone Surfaces in Constrating I.owland Streams Throughout the Year. J. Protozool. 39(1).58-65. Rákóczi, L. & J. Sass, 1995. A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúnyi duzzasztómű üzembe helyezése után Vízügyi Közlemények, LXXVI1. 1. 46 70. Russev, B., 1985. Das 7-oobenthos im österreichisen Donauabschnitt unter dem Einflufi der Stauanlagen. In: W Naidenow (ed.) Die Auswirkung der wasserbaulichen Mapnahmcn und der Belastung auf Plankton und das Benthos der Donau. Verlag der BA W, Sofia, 113-130. Sleigh, M. A., B. M. Baldock & J. H. Baker, 1992. Protozoán communities in chalk streams. Hydrobiologia 248: 53-64 Schmid-Araya, J. M., 1994 Spatial and temporal distribution of micromeiofaunal groups in an alpine gravel stream. Verh. Internál. Véréin. Limnol. 24: 1649-1655. Schmid-Araya, J. M., 1994/a. Temporal and spatial distribution of benthic microfauna in sediments of gravel streambed. Limnol. Oceanogr. 39(8): 1813-1821. Tittizer, T., A. Schleuter, 1986. Eine neue Technik zur Entnahme quantitativer Makrozoobenthosproben aus Sediment gröBerer Flüsse und Stráme. DGM30, 147-149. Study on Benthic Ciliate from taxonomical and ecological point of view Bereczky M. Cs., Hung. Danube Research Station of H.A.S., Göd, Jávorka Str. 14 Abstract Puttmg the Dunacun power plánt into action in 1992 started a process in the Szigetköz side arm system of the Danube which changed the deposit carrying propertv of this river section, promoting the quiek accumulation of the soft sediment which is a well known favourable habitat for the microfauna. After studying the planktonic Ciliates of the area for many years, the purpose of our present investigations in the abandoned main channel of the Szigetköz-section of River Danube is to reveal the species composition of the water-sediment interface and the sediment below. Furtliermore, we follow the makmg up and seasonal pattem of the local Ciliate community as well as the role of the disturbance and the ratc of waterpollution. The sampling dates were 28-29 April, 12-13 August and 14-15 October. Each time 15 core samples and 6 planktonic samples were collected. Tendencies in the quantitative faunistic compositions show that the long term, low autumnal waterlevel related to that in spring and summer and the totál lack of its fluctuation conduct to less disturbances than expected in runnmg waters. For this reason the rearrangement of the sediment does not take place within a short time, leading to a remarkable increase of the abundances of the species-poor populations. The structure of the communities was different according to the sampling sites as well as the verticai position of the sample m the sediment core.The watersediment interface tumed out to be the nchest comparing to the remaining three verticai layers, especially at the 1828 rkm, both in the "lake" and the main channel. When seen the samples seasonally, the seasons seem to be determinant. In the finest resolution, individually examining all the communities per sites and dates, the importance of the seasons diminishes, and an explicit mosaic-like pattem can be observed, when the forming of the groups depends solely on the actual species composition.By the qualitative and quantitative analyse of indicator ciliates living in the sediment we can report a worse waterquality compared to the plankton (mainly alfamesosaprobic species occured almost in every season) Keywords: Danube, Ciliate, Benthos, Taxonomy, Ecology