Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
354 3. táblázat: Az állatfajok állományának változása a csempe-alapkő együttesen A csempe-alapkő komplexum esetén sokkal nagyobb az előforduló fajok száma, hiszen már a kezdetektől fogva találhatnak a vízmozgás hatásainak kevésbé kitett helyeket, míg a csempefelszínnél ez csak már megfelelően megvastagodott élőbevonat rétegnél lehetséges. Az egyik leghamarabb és legnagyobb számban megjelenő faj a Corophium curvispinum, hiszen alzatra ragasztott házai miatt kevésbé befolyásolják megtelepedését a vízmozgás hatásai. A Lymnomysis benedeni-nek csak egyetlen példányát gyűjtöttük be, amire a sajátos életmódja és az alzat megmozdítására fellépő menekülési reakciója lehet a magyarázat (Tőig, 1996 szóbeli közlés). Néhány faj esetében az egyedszám felfutását nagyobb visszaesés követi. A hasonló niche-t betöltő közelrokon fajok versenyképessége nem egyforma. így például a Hydra attenuata idővel felváltja a Hydra vulgárist. Ezekben a mintákban is tömegesen fordult elő a Jaera sarsi. Megjelenése a Balatonban a kilencvenes évek kezdetére tehető, az első példányokat Lakatos 1994-ben gyűjtötte. E fontos hidrofaunisztikai eredményünk megegyezik Dr Ponyi Jenő kutatási adataival (Ponyi, 1996 szóbeli közlés). Irodalom Entz, G. & Sebestyén, O. 1942: A Balaton élete. Magy. Term. Tud Társ. Budapest, 1-366. Felfölcty, L. 1961b. On the ehlorophyll content and biological productivity of periphvtic diatom communities on the stony shores of I*ake Balaton. Annaí Biol. Tihany, 28: 99-104. Felföldy L. 1981. A vizek környezettana. Altalános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1-290. Lakatos, Gy. 1976: A lerminological system of the biotecton (periphyton). Acta Biol. Debrecina, 13: 193-198. Lakatos, Gy. & Bíró, P. 1991: Study on chemical composition of reed periphyton in Lake Balaton. BFB-Bericht (Illmitz), 77: 157-164. Lakatos, Gy., Grigorszky, I. & Bíró, P. 1996: Reed-periphyton complex in the littoral of shallow lakes Verh. Int. Ver. Limnol. (in press). Lakatos, Gy., Bíró, P„ Kozák, L., Kiss, K. M. & Kiss, M. 1997: A Balaton kövesparti öv élöbevonatának előzetes tanulmányozása Hidrológiai Közlöny, 77.1-2:33-35. Meschkat, A. 1934: Der Bewuchs in der Rörichten des Plattensees. Arch. Hydrobiol., 27: 436-517. Investigation on the colonization dynamics and zonation of epilithon on the stony shores of Tihany Kozák L., Lakatos Gy., Kiss K. M, Kerti A., Bíró P.,Hengsperger K. Absfract: Investigation of zonation and short-term colonization of epilithon on the stony shores of Lake Balaton have been carried out by studying the biomass, chemical structure and organism of the epilithon on the shore in Tihany. The zonation of epilithon has been observed on natural substrate Near the surface filamcntous algae have been found to be dominant, while deeper zones are inhabitcd by attached animals. The basic physical and chemical parameters of water have been presented a characteristic zonation too. The short-term colonization has been performed on artificial substrate. AJgae and Corophium appeared first. The different animals showed a typical growth and competition. The biomass of epilithon is important, because it provides habitats for othcr aquatic life- form and the organisms of epilithon play a significant role in the food basis of fish species and in the formation of w ater quality. Keywords: epilithon, zonation. colonization