Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

354 3. táblázat: Az állatfajok állományának változása a csempe-alapkő együttesen A csempe-alapkő komplexum esetén sokkal nagyobb az előforduló fajok száma, hiszen már a kezdetektől fog­va találhatnak a vízmozgás hatásainak kevésbé kitett he­lyeket, míg a csempefelszínnél ez csak már megfelelően megvastagodott élőbevonat rétegnél lehetséges. Az egyik leghamarabb és legnagyobb számban megjelenő faj a Co­rophium curvispinum, hiszen alzatra ragasztott házai mi­att kevésbé befolyásolják megtelepedését a vízmozgás ha­tásai. A Lymnomysis benedeni-nek csak egyetlen példá­nyát gyűjtöttük be, amire a sajátos életmódja és az alzat megmozdítására fellépő menekülési reakciója lehet a ma­gyarázat (Tőig, 1996 szóbeli közlés). Néhány faj esetében az egyedszám felfutását nagyobb visszaesés követi. A ha­sonló niche-t betöltő közelrokon fajok versenyképessége nem egyforma. így például a Hydra attenuata idővel fel­váltja a Hydra vulgárist. Ezekben a mintákban is tömege­sen fordult elő a Jaera sarsi. Megjelenése a Balatonban a kilencvenes évek kezdetére tehető, az első példányokat Lakatos 1994-ben gyűjtötte. E fontos hidrofaunisztikai eredményünk megegyezik Dr Ponyi Jenő kutatási adatai­val (Ponyi, 1996 szóbeli közlés). Irodalom Entz, G. & Sebestyén, O. 1942: A Balaton élete. Magy. Term. Tud Társ. Budapest, 1-366. Felfölcty, L. 1961b. On the ehlorophyll content and biological producti­vity of periphvtic diatom communities on the stony shores of I*ake Balaton. Annaí Biol. Tihany, 28: 99-104. Felföldy L. 1981. A vizek környezettana. Altalános hidrobiológia. Mező­gazdasági Kiadó Budapest, 1-290. Lakatos, Gy. 1976: A lerminological system of the biotecton (periphy­ton). Acta Biol. Debrecina, 13: 193-198. Lakatos, Gy. & Bíró, P. 1991: Study on chemical composition of reed periphyton in Lake Balaton. BFB-Bericht (Illmitz), 77: 157-164. Lakatos, Gy., Grigorszky, I. & Bíró, P. 1996: Reed-periphyton complex in the littoral of shallow lakes Verh. Int. Ver. Limnol. (in press). Lakatos, Gy., Bíró, P„ Kozák, L., Kiss, K. M. & Kiss, M. 1997: A Bala­ton kövesparti öv élöbevonatának előzetes tanulmányozása Hidroló­giai Közlöny, 77.1-2:33-35. Meschkat, A. 1934: Der Bewuchs in der Rörichten des Plattensees. Arch. Hydrobiol., 27: 436-517. Investigation on the colonization dynamics and zonation of epilithon on the stony shores of Tihany Kozák L., Lakatos Gy., Kiss K. M, Kerti A., Bíró P.,Hengsperger K. Absfract: Investigation of zonation and short-term colonization of epilithon on the stony shores of Lake Balaton have been carried out by studying the biomass, chemical structure and organism of the epilithon on the shore in Tihany. The zonation of epilithon has been observed on natural substrate Near the surface filamcntous algae have been found to be dominant, while deeper zones are inhabitcd by attached animals. The basic physical and chemical parameters of water have been presented a cha­racteristic zonation too. The short-term colonization has been performed on artificial substrate. AJgae and Corophium ap­peared first. The different animals showed a typical growth and competition. The biomass of epilithon is important, becau­se it provides habitats for othcr aquatic life- form and the organisms of epilithon play a significant role in the food basis of fish species and in the formation of w ater quality. Keywords: epilithon, zonation. colonization

Next

/
Thumbnails
Contents