Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

344 káció többnyire kapcsoltan jelentkezik, vagy térben, vagy időben elválasztva (Sorensen, 1984), az anaerob denitrifikációnak kedvező régióban keletkezhetnek aerob mozaikok pl. a bentikus fauna mozgása útján vagy a vizi makrofiták gyökérzónájában, s ez további nitrát keletkezéséhez nyújt kedvező feltételt, ami még jobban hozzájárul a denitrifikáció fenntartásához. A mintavételi helyeink különböző mozaik jellegű üledék régióiban mért denitrifikáció jelentős nagyságú volt (2. és 3. táblázat), ellentétben a vízoszlopban mért aktivitással, amit szinte mindenhol elhanyagolhatóan kicsinek, alig mérhetőnek találtunk. A folyamat nagyságát elsősorban a rendelkezésre álló nitrát és szervesanyag befolyásolta. Cooper (1990) szerint, ha a vízoszlop nitrátnitrogén tartalma 0.3 mg N l"

1 alatt van, akkor a folyamat nitrátíuggő. A mért negatív értékek aerob mikrozóna és nitrifikáció jelenlétére utaltak. A meghatározott denitrifikáció az üledék felszíni rétegére vonatkoztak, az irodalom szerint az üledék felső 10 cm-e alatt rohamosan csökken a folyamat intenzitása. Télen a legmagasabb értékeket a 0-1 cm szerves törmelékben, nyáron pedig a gyökérzóna 10 cm-éig mértük. 2. táblázat: Denitrifikáció folyóvízi üledékben 3 párhuzamos mérés átlaga 4. táblázat: Denitrifikáció homok, kavics és iszap zátonyokban 3 párhuzamos mérés átlaga Mintavételi hely Eves átL denitrifikáció Mfi N dm 3 d' 1.Homokos üledék finom detritusszal, sodorvonaltól távolabbi meder. Fekete Tisza, Bilin, U. 87.2 2.Meder, kavicsos. Visó folyó, Borsa, R. 233.3 3. Agyagos, homokos meder. Szamos folyó, Ulmeni, R. 330.1 4.Zúgó. Túr folyó, Túrterebes, R. 18.4 5.Zúgó, fejlett perifitonnal. Iza folyó, Vaduliza, R. 8.4 6.Zúgó. Visó folyó, Borsa, R. 117.2 7.Iszapos zúgó. Kraszna folyó, Sarmaság, R. 17.3 8.Homokos üledék, parti öblöcskében, perifiton nélkül. Tisza, Kisar-Úszturó, M. 16.3 9.Homokos üledék, parti öblöcskében, gazdag perifitonnal. Tisza, Kisar-Úszturó, M. 87.5 10.Homokos üledék, parti öblöcskében Ti., Tőserdó, M. 1.4 3. táblázat: Denitrifikáció euriparis és infrariparis üledékben 3 párhuzamos mérés átlaga (R = Románia. U — Ukrajna, M = Magyarország) Mintavételi hely Éves átL denitrifikácio N dm 3 d 1 1 Homokos üledék a partvonalban. Fek. Tisza, Huszt, U. 6.6 2.Homokos üledék a partvonalban. Tisza, Tiszaújlak, U 10.5 3.Homokos üledék a partvonalban. Szamos, Sikarló, R. 330.1 4.Iszapos üledék a partvonalban. Tisza, Tiszaújlak, U. 7.3 5.Homokos euriparion, 1 m-re a partvonaltól. Szamos folyó, Sikarló, R. 2.6 6. Iszapos, kavicsos euriparion 4 m-re a partvonaltól. Szamos folyó, Ulmeni, R. 62.4 7.Iszapos, köves euriparion 2 m-re a partvonaltól. Iza folyó, Vaduliza, R.. 17.3 8.Infrariparion, 20 cm-re a partvonaltól. Szamos folyó, Sikarló, R. 0.7 9.Kavicsos infrariparion, gazdag perifitonnal. Szamos folyó, Sikarló, R. 365.4 lO.Homokos üledék a partvonalban. Tisza, Kisar-Uszturó, M. 47.5 11.Homokos euriparion 1 m-re a partvonaltól. Tisza, Tőserdó, M. 0.3 Mintavételi hely Eves átlagos denitrifikáció |ig N dm

3 d ' 1.Parti homokzátony. Fekete Tisza, Bilin, U. 48.0 2.Parti iszapos homokzátony Carex-el. Túr,Túrterebes R. 674.2 3.Száraz, parti iszapos kavics zátony. Kraszna f., Sarmaság, R. -2.8 4.Parti, algával bevont zátony. Kraszna f., Sarmaság, R -1.1 5.Folyóvizi kavics zátony detritusszal. Fek.Tisza, Bilin U. 160.0 6.Folyóvízi kavics zátony Juncus-al. Túr, Túrterebes, R. 22.3 7.Folyóvízi homokzátony fiatal Salix-al. Visó, Borsa, R. 4.9 8.Parti homokzátony detritusszal. Tisza, Kisar-Úszturó M 112.0 9.Parti homokzátony. Tisza, Tőserdő, M. 0.6 A zátonyokra jellemző volt, hogy növényzettel bevont részeken a szervesanyag nagyobb mennyiségben állt rendelkezésre, és a gyakran elárasztott, vúzel telített, anaerob mozaikokban az oxigén nem jelentkezett versenytársként a nitrát számára. Ezt bizonyította a többnyire nagyobb denitrifikációs aktivitás (4. láblázat). A folyamat fenntartásához elengedhetetlen szubsztrátok elsősorban diffúzió útján pótlódnak, a koncentráció gradiens irányában, ezért az olyan helyeken, ahol a fejlett növényzet elegendő szerves anyagot szolgáltat, ott magasabb aktivitásokat várhatunk, ha az összes többi körülmény megengedi ezt, szép példa erre a Care.r-el dúsan benőtt zátony (4. táblázat) és azokon, a helyeken, ahol az üledékben is magasabb aktivitásokat találtunk (2. és 3. táblázat), a part menti vegetáció szinte mindenütt jóval fejlettebb volt, mint azokon a helyeken, ahol szinte ugyanazok a feltételek teljesültek, de a part menti növényzet fejletlen volt vagy szinte teljesen hiányzott. 5. táblázat: Denitrifikáció galéria erdők ártéri talajában 3 párhuzamos mérés átlaga Mintavételi hely Éves átL denitrifikáció HgNdm'd' 1 Alnus-Salix galéria erdő. Fekete Tisza, Bilin, U. 179.4 l.Salix galéria erdő. Iza folyó, Vaduliza, R. 4.6 l.Salix galéria erdő. Szamos folyó, Sikarló, R. 32.2 H Populus-Salix galéria erdő. Tisza, Huszt, U. 65.3 5 Populus-Salix galéria erdő. Szamos folyó, Ulmeni, R. 12.5 6 Populus-Salix galéria erdő. Tisza, Tarpa, M. 79.2 l.Salix galéria erdő. Tisza, Kisar-Uszturó, M. 57.8 8 Populus galéria erdő. Tisza, Kisar-Uszturó, M. 87.5 9.Populus galéria erdő. Tisza, Tőserdő, M. 2372.3 10Alnus galéria erdő. Tisza, Tőserdő, M. 332.1 6. táblázat: Denitrifikáció a folyót kísérő mezőgazdasági kultúrák talajában 3 párhuzamos mérés átlaga Mintavételi hely Éves átL denitrifikáció fig N dm

3 d ' 1 .Legelő. Fekete Tisza, Bilin, U. 41.2 l.Solanum ültetvény, parthoz közel. Fek, Tisza, Bilin, U. 101.3 3 Solanum ültetvény, parttól távol. Fekete Tisza, Bilin, U. 2.8 4.Kukorica ültetvény. Fekete Tisza, Bilin, U. 268.4 5.Diós-szilvás ártér mohás talaj. Tisza, Tiszaújlak, R 60.2 6.Diós-szilvás ártér detrituszos talaj. Tisza, Tiszaújlak, R. 2513.2 7.Diós-szilvás ártér talaj. Tisza, Tiszaújlak, R. 553.3 S.Diós-szilvás ártér talaj. Tisza, Kisar-Uszturó, M. 432.1 9. Legelő. Tisza, Tőserdő, M. 1182.6 10. Szántó. Tisza, Tőserdő, M. 28.4 Messze a legmagasabb denitrifikációs aktivitásokat találtunk a folyót kísérő ártéri galéria erdőkben és mezőgazdasági erdős kultúrákban (5. és 6. táblázat), ami egyáltalában nem volt meglepő, hiszen az ártéri erdők