Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

330 Rotatoria egyedszám (i/10 I) 80000 40000 20000 / / M éT&J* M M M M Mg* .MjtmmmWm*Mwwwm 'i. <M M MM M\3M I9W M OT9 M M Oobai-fcs. i «fofyóviz Dobat-fcs .feteó sz. halastó Jiszságt-fcs. 04. 04. 05 05 08 08. 08. 06. 07. 07. 08. 08. 09. 06 13. 27. 04. 18. 01. 15. 20. 28. 06. 19. 05. 17. 07. 21. Cladocera egyedszám (i/10 I) Oobat-fcs. i átfolyó vlz DotMHfcs.fatsé 04. 04. 05. 05. 06. 06. 06 06. 07. 07. 08. 08 09 09. 13. 27. 04, 18. 01. 15. 20. 28. 06. 19. 05. 17. 07. 21. Copepoda egyedszám (i/10 I) Dobai-fca. alsó •tfoíyó víz Dobat-fcs.feteó 04 05. CG 06 OS 06. 06. 07. 07. 06 06. OS 06 27. 04 18 01 15, 20 28 06 19. 06. 17. 07. 21 3. ábra. A zooplankton egyedszám alakulása A zooplankton szervezetek közül a Rotatoria, Copepoda és a Cladocera szervezetek vizsgálatát végeztük el. A Rotatoria szervezetek közül összesen 54 faj került elö, melyek közül mintegy 15 előfordulása figyelhető meg mind az öt mintavételi helyen. A vizsgált vízterek közül a Jászsági-csatornában és a Dobai-focsatomában legnagyobb a diverzitás, mindkét csatornában 34 faj fordult elö. A halastóban ill. az elfolyó vízben a fajszám 28, ill. 27. Bár fajszámot tekintve nincs számottevő különbség a vizsgált vízterek között, egyedszámban és fajösszetételben eltérés tapasztalható. Tavaszi időszakban a különböző mintavételi helyeken a mennyiségi és minőségi viszonyok hasonlóan alakulnak. Június közepétől a Jászsági-csatornában egy plankton-csúcsot tapasztaltunk, ami megfelel a természetes vizekre jellemző plankton dinamikának (3. ábra). A halastóban a Rotatoria mennyiségi változások a Jászsági-csatorna zooplanktonjának dinamikájához hasonlóan alakulnak, de annál intenzívebb növekedést mutatnak. A Dobai-föcsatoma befolyó alatti szakaszán a Rotatoria plankton mennyisége nagyobb a felső szakaszhoz viszonyítva (5. ábra). A fajösszeiétel a következőképpen alakult: A Jászsági-csatornában a tavaszi időszakban a Polyarthra dolihoptera, Synchaeta oblonga, Notholca squamula dominanciája jellemző. Május végén-június elején megnő a Keratella cochlearis tecta, Brachionus angularis egyedszám aránya. Június közepén-végén nagy egyedszámot mutat az Asplanchna priodonta és a Lecane closterocerca. Július elején az Anureopsis fissá jelenik meg nagyobb egyedszámban. A halastóban a tavaszi fajösszetétel a Jászsági-csatomához hasonlóan alakul. Június közepétől megnő a Brachionus angularis, Trichocerca pusilla, Filinia longiseta abudanciája. Július elején a Brachionus diversicomis, Brachionus budapestinensis, Brachionus calyciflorus, július közepén pedig az Asplanchna priodonta dominanciája erősödik meg. A Dobai-föcsatoma felső szakaszán a tavaszi időszakban a fajösszetétel az előző két vizsgálati hellyel azonos, június elején a Colurella uncinata, június közepén a Colurella uncinata, Anureopsis fissá, Euchlanis dilatata, júliusban pedig a Brachionus diversicomis, Brachionus calyciflorus egyedszáma nő meg. A befolyás utáni szakaszon az abundancia viszonyok a felső szakaszhoz hasonlóan alakultak, azzal a különbséggel, hogy június második felében az Anureopsis fissá, Brachionus angularis, Brachionus calyciflorus, Filinia longiseta, Lecane bulla, Lecane closterocerca fajok fordultak elő. A Crustacea csoport mennyisége a Jászsági-fÖcsatomában a Rotatoria dinamikához hasonlóan alakul, nyár elején tapasztalható egyedszám csúccsal. Ettől eltérőek a halastóban az abundancia viszonyok, ahol tavaszi maximumot tapasztaltunk. A Dobai-fbcsatomában ugyanaz a tendencia érvényes, mint a Rotatoria plankton esetében, a felső szakaszhoz viszonyítva a befolyás után megnő a Crustacea mennyiség. A Cladocera szervezetek közül a Bosmina longirostris, Daphnia cucullata került elö valamennyi víztérből. Esetenként megtalálható a Chydorus sphaericus, elsősorban a Jászsági-csatornában és a halastóban, június második felétől pedig megjelenik a Moina brachiata is. A Copepoda szervezetek közül valamennyi víztérben a nauplius és a copepodit lárvaformák fordultak elő, dominanciájuk elsősorban a Jászsági csatornára és a halastóra jellemző. Aduit példányok közül az Eudiaptomus gracilis (Calanoida) került elö június második felében-július elején. Összefoglalás A vizsgálatok alapján a zooplankton szerkezetet összehasonlítva a következők állapithatók meg: A halastóban az egyedszám nagyobb, a fajszám s a diverzitás csökken a tápcsatornához (Jászsági fcs.) viszonyítva. Elsősorban a kisebb mérettartományba tartozó fajok aránya nö meg, a nagyobb méretű szervezetek az egy- és kétnyaras korosztályú szűrő táplálkozási halfajok (fehér busa, pettyes busa) számára jól felvehető táplálékforrást jelentenek. A Dobai csatornában a befolyás alatt az alsó szakaszon az egyedszám emelkedik, a diverzitás változatlan, de a fajok között a magasabb szerves anyagot is elviselő szervezetek aránya a nagyobb. Changes of plankton in fish-ponds and its effects on the environment Zsuga, K., Válé. I., Imre, A., Pekli, J. Ab stract: In project started in 1996 we investigated the effects of fish-breeding and dunging on plankton structure in a fish-pond and environment. During the investigation quantitative and qualitative changes in the plankton were followed with attention. The dominant groups and species were identified. Permanent dunging effected decreasing the number of species in the fish-pond because the cladoceran and copepodan organisms were used as prey for fish which couldnt sift out the smaller organisms as effectively. According to our results we can say that more eutrophical water flew out of the fish-farm which contained more organical material than the inflowing water. In the receiving channel the number of individuum increased, the diversity wasnt changing. The proportion of Euglenophyta and Chlorophyta was rising in comparison to other algae. Keywords: fish-pond, phytoplankton, zooplankton, plankton dynamic