Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

308 Érdekes eredményt hozott a foszfatáz enzimaktivitás vizsgálata. Bár a Fertőben foszforból a baktériumok igényeinek többszöröse van jelen (Dinka, 1991), mégis nagyon magas a mikrobiális felhasználás mértéke. Valószínűsíthető, hogy a tóban jelenlevő foszfor közvetlenül nem hozzáférhető a baktériumok számára, így organikus kötésből kell ezt az igényüket kielégíteni. 2.táblázat A mintavételi időpontban a vizsgált területeken mért vízkémiai adatok 3 •o •o i « b V M .s * •o i 3 lm «» a « 5 i u 1 ff T li E c 13 i§ 1 •e >o t >2 Madárvárta-öböl Homoki-ferde ? C i 1 '2 >o t £ pH 8,7 7.9 8,9 7,6 8,5 8,3 8,2 7.9 redox (mV) 102 198 -19 170 150 200 52 0

2 telítettség (%) 46 67 20 41 17 32 11 Inorganikus P (Hg/1) 744 611 606 591 590 580 552 514 Nitrogén (%) 1,57 0,24 0,3 0,65 0,22 0,34 0,58 0,38 Kén (%) 1,22 0,22 0,32 0,71 0,09 0,26 0,45 0,24 Az alkalofíl baktériumok légzési enzimei vizsgálatának az is különös jelentőséget adott, hogy ezekből a mikroorganizmusokból egy meglehetősen hőstabil, pH 10,0 optimummal rendelkező extracelluláris kataláz enzimet is leírtak (Kroll, 1990). Vizsgálatainkban a kataláz 100 %os pozitív eredményt mutatott. Az oxidáz tesztben a szervezetek többsége negatívnak bizonyult, gyenge pozitivitást szinte kizárólag az első csoport tagjainál észleltünk A Bacillus fajok általunk kitenyésztett törzsei a nitrát disszimilatórikus redukciójára, eredményeink alapján, nincsenek nagy mértékben ráutalva, mindazonáltal megállapítható, hogy anaerob körülmények között nitrát jelenlétében az első csoportba tartozó baktériumok jobban szaporodtak. 4. Összefoglalás A Fertőből szelektív táptalajokon kitenyésztett alkalofíl Bacillusok elsősorban szénhidrát anyagcseréjükben két egymástól eltérő csoportra különíthetők el. A főként alkalitoleráns baktériumok szén- és energiaforrás minőségében elsősorban monomer szénhidrátokat hasznosítanak aerob, kisebb mértékben anaerob körülmények között. Az obligát alkalofíl mikroorganizmusok ezzel szemben döntően depolimerizációs aktivitással rendelkeznek. Ennek oka lehet glükóz transzportfolyamataik hiányossága. Ezek a szervezetek kizárólag aerob anyagcserét folytatnak A vizsgált baktériumfajok többsége a típustörzsektől eltérően erőteljes foszfatáz aktivitást mutatott, ami feltehetően élőhelyi sajátosságok következménye. Eredményeinkben az alkalofíl baktériumok tulajdonságai valamint az irodalmi adatokkal is alátámasztott ipari felhasználás további kutatások szükségességét alapozza meg. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Dinka Máriának, az MTA ÖBKI tudományos főmunkatársának a vízkémiai adatok rendelkezésünkre bocsátásáért, továbbá Márialigeti Károlynak a kézirat szakmai áttekintésében és Kovács Gábornak a számítógépes szerkesztésben nyújtott segítségéért. A fenti kutatásokat az OTKA T019808 sz. pályázat támogatásával végeztük. Irodalom Borsodi, A., Sallai, K.: A Fertő üledékének alkalofíl baktérium közösségei. Hidrol. Közi., (in press) Dinka, A/.: A Fertő üledékének szervesanyag-, nitrogén- és foszfortartalma. Hidol. Közi. 71, 92-97, 1991. Gordon, R.E., Hayes, W.C., Pang, C.H.. The genus Bacillus (Agricultural handbook no. 427). Washington, DC: US Dep. of Agricult.,1973. Horikoshi, K„ Akiba, T.:Alkalophilic Microorganisms. A New Microbial World. Springer-Verlag. 1982. Horikoshi, K.: Microorganisms in Alkaline Environments. Weinheim. VCH Verlagsgesellschaft, 1991. Horikoshi,K., Grant.D.: Superbugs. Microorganisms in Extrémé Environments. Springer-Verlag. 1991. Kroll, R.G.: Alkalophiles. in. \licrobiology of Extrémé Environments. pp. 55-92, 1990. Krulwich, T.A., Guffanti, A.A.: Alkalophilic Bacteria. Annu. Rev. Microbiol. 43, 435-463, 1989. Sneath, P.H.A. . Endospore-forming Gram-Positive Rods and Cocci. in. Krieg, N.R. (ed.) Bergey's Manual of Systematic Bacteriology. Williams and Wilkins Co., Baltimore, 1986 BORSODI ANDREA Szakmai tevékenységének leírása a Hidrológiai Közlöny 1995. évi 4. számának 243. oldalán jelent meg. SALLAI KRISZTINA Az ELTE TTK ötödik évfolyamának biológia-földrajz szakos hallgatója. Diplomamunkáját a természetes vizek mikrobiológiájának témaköréből készíti. The role of alkalophilic Bacilli in the organic matter decomposition of Lake Fertő Borsodi, A., Sallai, K. Abstract: Bacillus species isolated from the sediments of Lake Fertő could plav an especially important part in the biodegradation processes of organic matter decomposition by breaking down biopolimers, in accordance with the hvdrochemical properties of the lake. These organisms can be divided into two major categories depending on their enzyme activities: a saccharoclastic and a proteolytic. The former group contains mainly alkalitolerant species apart from one, the latter consists of markedly alkalophilic bacteria. Keywords: alkalophilic, Bacillus, Lake Fertő, enzyme activity