Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
291 vételét feltétlenül figyelembe kell venni a nitrogén anyagmérlegek számításánál. Noha a nitrát koncentrációja nyáron az ammóniáéhoz hasonló, az algák által felvett nitrát-nitrogén mennyisége jóval kevesebb 1. táblázatA fitoplankton faji összetétele és biomasszája (jug t) a Fajok Siófok KesztMarcali KisFajok hely Balaton Aphanizomenon jlos-aquae 137 1068 0 25680 Aphanizomenon issatschenkoi 0 377 350 0 Cylindrospermopsis raciborskii 29 4333 0 2940 Egyéb 0 172 244 848 Nj-kötő cianobaktériumok 166 5950 594 29468 Gomphosphaena lacustris 160 1200 0 1000 Oscillatona agardhii 0 4018 1050 0 Egyéb 38 340 237 785 Nem NVkiitő cianobaktériumok 198 5558 1287 1785 Euglenophyta 62 0 0 2000 Ceratium hirundinella 318 0 0 0 Dynophyta 318 0 0 0 Cryptophyta 84 20 325 520 Surirella robusta 2500 0 0 0 Stephanodiscus hantzschii 0 0 8439 170 Egyéb 246 520 7545 2020 Kovamoszatok 2746 520 15984 2190 Chlamydomonas sp. 21 416 910 1356 Scenedesmus opoliensis 0 0 1200 400 Egyéb 324 555 4258 4111 Zöldalgák 345 971 6368 5967 Össz fitoplankton (/ig [') 3919 13019 24558 41930 Irodalmi adatok szerint az ammónium gátolhatja a nitrát felvételét (Dortch 1990, Harrison 1996). Eredményeink szerint ammónium hozzáadásra a nitrát felvétele csökkent. A folyamat jól leírható egy "fordított" Michaelis-Menten egyenlettel, ahol a maximális nitrátfelvétel az ammónium hozzáadása nélkül mérhető érték (2. ábra). Az ammónium hatására történő nitrátfelvétel csökkenés kifejezettebb volt a KBF-ban mint a Marcali-tározó esetén, ahol a vízben található nitrátkoncentráció és a nitrogénkötő cianobaktériumok abundanciája alacsonyabb volt. Az ammónim-nitrát kölcsönhatás mechanizmusa és az azt befolyásoló tényezők további vizsgálatokat igényelnek. A napi szén- és nitrogénfelvétel aránya közel volt az ún. Redfield arányhoz (5,6). A Siófoki-medencében kapott viszonylag magas C:N arány valószínűleg az alacsony környezeti koncentrációk alulbecsléséből adódott. A klorofill-a egységre számított maximális felvételi sebesség minden nitrogénformánál a Keszthelyi-medencében volt a legmagasabb Bár a medencében a légköri nitrogén kötése viszonylag kis mennyiségét tette csak ki a napi nitrogénszükségletnek (4 %), ez meghaladta a KBF tározóban tapasztalt értéket, ahol a cianobaktériumok részesedése a fitoplankton biomasszájából jóval nagyobb volt. Ezen adatok szerint a vizsgált négy víz közül a Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb a vi2, táblázat, A nitrogénfelvétel jellemzői a négy vizsgált vízben (S„ = környezeti koncentrációk ffigN t'j, v = aktuális felvételi sebesség [pg N f 1 óra' 1], Vnaj = klorofill-a egységre vonatkoztatott maximális felvételi sebesség [)ig N pg Kl-a' 1 óra''], Vd = Sötétben mért felvételi sebesség, az optimális fényintenzitáson mért sebesség %-ában) Siófok Készt hely Marcali Kisbalaton Hőmérséklet (°C) 22 22 14 18 Klorofill-a (Mgr') 7 55 228 285 NH t s„ 3,50 51,00 17,00 14,00 NH t v 0,50 10,50 36,40 18,60 NH t v v m«x 0,52 0,72 0,22 0,18 NH t V D 77,90 63,50 69,10 60,00 Urea S„ 21,00 212,00 59,00 70,00 Urea V 0,20 11,20 9,60 10,00 Urea v * max 0,18 0,33 0,07 0,03 Urea V D 74.30 50,60 65,80 15,50 NO, s„ 3,40 40,00 18,00 88,00 NO, V 0,07 3,60 6,40 4,00 NO, V Y mix 0.01 0,06 0,05 0,00 NO, V D 66,50 8,70 24,60 4,30 A vizsgált többi vízzel ellentétben a Marcali-tározóban eddig nem fordult elő a nitrogénkötő cianobaktériumok tömeges elszaporodása. Ennek oka lehet a betelepített fehérbusa állomány méretszelektiv szűrése (Vörös és mtsai 1997) és a magas oldott nitrogén koncentráció (Présing és mtsai 1977 b) is. A többi vizsgált vízben tapasztalthoz képest viszonylag magas oldott reaktív foszfor koncentráció szintén nem kedvező a nitrogénkötő cianobaktériumoknak. Tápanyaggal jól ellátott környezetben nem érvényesíthetik foszfortároló kapacitásukat, vagy azt a képességüket, hogy mind az ammóniumot, mind a foszfort a többi algához képest gyorsabban és alacsonyabb környezeti koncentráció esetén fel tudják venni (Istvánovics és mtsai 1977), ezért más algafajok dominanciája érvényesülhet. Ezt támasztja alá, hogy a Marcali-tározóban domináns fajok (Stephanodiscus, Scnedesmus spp) maximális növekedési rátája a nitrogénkötő cianobaktériumokénál nagyobb (Reynolds 1984). pg N m" ? nap" 1 3 Ammónium • Urea I Nitrát of^-kűtés 1500 " 750 500 M9 Cm' • C £1 nap' 9000 eooo 1500 Siófok Keszthely Kis-Balaton Marcali C/N 9.9 5.0 7.0 4.6 1. ábra A napi szén- és nitrogénfelvétel a négy vizsgált vízben 2. ábra. Az ammónium- és nitrátfelvétel kölcsönhatása a két tározóban. (A = hozzáadott , 4NH,-N koncentráció, I„ = megvalósult maximális inhibició, 1 -Im~ megmaradt NO,-N felvétel, melyet további "NH rN hozzáadása már nem csökkentett. K, = hozzáadott "NH rN koncentráció, amelynél a NOj-N felvétele a: eredeti szint (''NHrN hozzáadás nélküli) felére csőkkent) Köszönetnyilvánítás A Kis-Balaton és a Marcali-tározó tápanyagkoncentráció adataiért köszönetünket fejezzük ki dr Pomogyi Piroskának és dr Oldal Imrének. A munka a T 016303 számú OTKA és a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség anyagi támogatásával készült. 0 300 600 900 1200 1500 0 300 600 900 1200 1500 "NH^-N koncentráció (|ig I') "NH,-N koncentráció (yg f)
