Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

278 góta fala vastag, felszínén nagy dudorokat figyelhetünk meg. Teljesen amorfnak tűnik. Ostort nem találtunk. Belsejében szintestek és vakuólumok voltak láthatók Méret: 30-40 nm. (7. ábra) Woloszynskia cf. coronata (Woloszynska) Thompson. Az algának csak a hypnozygótája volt megfigyelhető, így azt ismertetjük. A sejtfal vastag. Alakja a tompa dudoroktól és hegyes kitüremkedésektől amorfnak tűnik. Színtest és vakuólumok vannak. Méret 25-35 nm. (8. ábra). 1. táblázat - Table 1. A Baláta-tó fontosabb vízkémiai paraméterei: 1991. november l-jén (1), 1996. május 28-án (2), 1996. augusztus 5én (3) és 1997. április l-jén (4). Somé water chemical variables of Baláta-tó onl November 1991 (1), 28 May 1996 (2), 5 August 1996 Uherkovich G. 1978: Adatok a Baláta-tó (Somogy-megye) algáinak ismeretéhez. Janus Pannonius Múz. Évk. 22, 7-12. (1) (2) (3) (4) pH 8.0 6.5 6.7 6.8 Vezkép. pS/cm 60.0 67.5 104.5 65.0 Ca

2* mg dm"

3 5.5 10.0 11.0 9.4 Mg

2* mg dm"

3 5.2 5.2 3.5 8.0 Na* mg dm"

3 4.0 3.5 5.4 1.7 K* mg dm"

3 0.0 5.8 5.7 5.2 Cl" mg dm"

3 6.3 7.8 9.9 8.7 S0

4

3" mg dm"

3 14.1 9.6 14.4 12.8 HCO3. mg dm'

3 24.4 0.0 0.0 48.8 CO3

2 mg dm"

3 1.5 36.6 45.8 0.0 Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a Baláta-tó algaflórája a tó többszöri kiszáradása ellenére is rendkívül gazdag. Különösen igaz ez a Synurophvceae osztályra (Péterfi et al., 1997) és a Desmidiales rendre, melyek fajgazdagsága kivételesnek mondható. Rendkívüli fajdiverzitása ellenére is kitűnik a Baláta-tó átmeneti-láp jellege az enyhén savanyú lápvizekre jellemző, ±11. a kísérő formák előfordulása alapján. A láp makrovegetációjában meglévő mozaikosság feltehetően a vízkémiai paraméterekben és az algaflórában is jelentkezik. Mivel mintavételeink florisztikai irányúak voltak, összemosták a különböző biotópokat. A későbbiekben olyan vizsgálatokat ill. mintavételi stratégiát dolgozunk ki, mellyel az egyes élőhelyek közti különbségek is megfigyelhetők. Adataink alátámasztják Boros Adóm (1924) megfigyeléseit, melyek alapján szembetűnő hasonlóság tapasztalható a Baláta-tó flórája, valamint a székelyföldi Rétyi Nyír (Kovászna megye) növénytakarója kőzött. E hasonlóság valószínűleg az azonos módon és időben történt keletkezésükkel, ill. későbbi fejlődésük folyamán hasonló típusú élőhelyek kialakulásával magyarázható. 4. Irodalom Borhidi, A., Kevey, B., Kopány, L. & O.-Kovács, Zs. 1991: Kömyezetváltozási trendek a baláta-tavon. II. Magyar Ökológus Kongresszus, Poszterek összefoglalói: 23. Pate Georgikon, Keszthely. Borhidi, A.. A J. Komlódi, M. 1959: Die Vegetation des Baláta-Sees. Acta Bot. Acad. Scient. Hung. 5: 259-320. Borhidi, A. & J.-Komlódi, KI. 1960: A Baláta-tó növényvilága. Természettudományi Közlöny 1960: 501-503. Boros, A. 1924: A húsevő Aldrovanda újabb termőhelye. (Ein neuerer Fundort der fleischfressenden Aldrovanda.) Tcrm.T. Közi. 56.: 362. Halász, KI. 1943.: Algologische Notizen zur Kenntnis der Moorformation des Komitates Somogy. Das Phytoplankton des Baláta-Sees Annál Hist. -Nat. Musei Nat. Hung , Pars Bot. 36, 1-24. Péterfi, /. L.. Ktomeu, L„ Padisák, J. & Borics, G. 1997.: Silica-scaled Chrysophytes (Synurophyceae) from the Baláta-tó (south-westem Hungary). 8. magyar Algológiai Szeminárium elöadáskivonatai, 18. 1-8 ábra - Figures 1-8. A Baláta-tó néhány algafaja. Somé algae from Laké Baláta. Trachelomonas histrix forma (1), T. hystrix (2), T. kellogii (3), T. voltzii var. Intermedia (4), Gymnodinium mirablile (5), Cystodinium cornifax (6), Peridinium umbonatum hypnozygota (7), Woloszynskia cf. coronata hypnozygota (8). A szakaszok 10 pm-t jelölnek. Sections indicate 10 pm. 5. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk dr. Szabó Sándornak a mintavételben nyújtott segítségéért A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap (T014634, T022531, F516455) támogatta Data to the algal flóra of the acidic bog laké Baláta-tó Borics Gábor. Oldal Imre, Grigorszky Ish'án, Padisák Judit, Péterfi Leontin István, Momeu Laura Abstract: Algal flóra of laké Baláta-tó - an acidic bog-lake in South-West Hungary - was investigated twice in 1991 and bimonthly in 1995 and 1996. Laké Baláta is a Nature Reserve with several interesting and rare plánt species and associations. Earlier investigators (Halász 1943, Uherkovich 1978) found 177 algal taxa. In the present study we found 137 taxa new for the laké (indicated with * in the list). Somé of them are new for the flóra of Hungary (indicated with x in the list). Despite the bog-lake dryed out several times during its history, its algal tlora is very rich especially in Synurophyceae and Desmidiales. Based on the occurrence of species characteristic for acidic bogs and that of others with wide-spread occurrence, Baláta-tó appears to be an transitoiy bog laké Our data support Boros's (1924) observations that there has been a close sililarity between floras of Baláta-tó and Rétyi Nyír (Covasna County, Rumania) which is most probably roots in the similarity between their origin and development. Kcynords: transitory bog laké, tlora, Desmidiales, Synurophyceae