Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

267 Nagymaros és a Paks-Baja-Mohács - Duna-szakaszt lehet szennyezettként megjelölni Nyáron és ősszel a közvetlen főváros alatti szakasz mutat hasonlóságot az utóbbival. Ha figyelembe vesztik, hogy az egyes fémek maximum ill. átlagértékei milyen gyakran haladják meg a szennyezésre utaló szinteket, a kapott kép hasonló az előbbiekhez: a Duna magasabb terheléssel lép be az országba és szennyezésre utalóan magas szintek a Baja-Mohács térség feletti szakaszon jelentkeznek A Co, Ni és Pb minden szempontból szennyezőként jelenik meg a kiemelt szakaszokon, míg a viszonylag magas Fe koncentráció - ahogy azt a korábbi vizsgálatok a lebegőanyagban is mutatták - jellemzője a Duna vizsgált szakaszának (Oertel 1994). E fémek esetében a szórás átlagnál gyakorta magasabb értékei intermittáló szennyezésre utalnak. Következtetések A három éve tartó kísérlet-sorozat során több szempontból is bebizonyosodott, hogy a folyóvízi aktív biomonitorozás egyik eszközeként kifejlesztett "Dreissena-kosár" egy egyszerűen használható, megbízható, olcsó eljárás és a jövőben szabványosítható módszer, amely a változó hidrológiai körülmények ellenére is biztosítja a megfelelő kondíciójú és a kémiai ananlízishez szükséges mennyiségű anyagot. Az évszakos változások ellenére a 7-hetenként in toto telepített vándorkagylók folyamatosan indikálják mind az egymást követő rövidebb, mind pedig a teljes vizsgálati periódus alatt a nehézfémek szintjében bekövetkező változásokat, szennyezéseket. A kondícióban beálló változások a természeteshez közeli, szubletális szinten nincsenek szoros kapcsolatban a nehézfémek koncentrációjával, ugyanakkor indikálják az "általános" vízminőséget is. Úgy tűnik, hogy a vándorkagyló - mint jó bioindikátor szervezet - képes elviselni a mérsékelt hidrológiai és toxikológiai stresszt és ezzel párhuzamosan érzékenyen jelezni a nehézfém szennyezéseket is. Vizsgálataink nem annyira pontszerű ("hot spot"), mint inkább hosszabb szakaszokon ("hot sections") mutatták ki egyes nehézfémek emelt szintjét: a belépő határszelvényben (1842 fkm), a Medve-Komárom-Nagymaros (1806-1695 fkm) és a Paks-Baja-Mohács (1532-1447 fkm) szakaszokon. Ez a jelenség jól tükrözi mind a Szlovák, mind a Magyar Köztársaság legiparosodottabb régiói részéről a vizsgált Duna-szakaszt érő hatásokat. Az 1996os eredmények megerősítik ill kiterjesztik a korábbi években tapasztaltakat. A jövő feladata lesz az egyes szennyezett szakaszokon az egyedi források (kifolyók) behatárolása, azonosítása és természetesen hosszútávon való kontrollja e módszer segítségével. A "Dreissena-kosár" - mint aktív biomonitorozási technika - használatát javasoltuk nemzetközi méretekben kiterjeszteni, mert ily módon jobb viszonyítási alappal rendelkező, hosszabb Duna-szakaszra kiteijedő adatbázis állna mind a vízügyi döntéshozók, mind pedig a kutatók rendelkezésre. Ez a többlet információt eredményező kooperáció további tapasztalatokkal támasztaná alá az alapjelenségről való tudásunkat és finomítaná a módszer szabványosítható végleges formáját is. Irodalom Ecsedi, G., Sz. Tyahun, Gy. Kollár, 1. Báskai, B, Pénzes, 1996. Bevezető "stacionáris" vízminőség vizsgálat a Duna középső szakaszán Mikro-Bio-Teszt módszer (Thamnotox-F kit) alkalmazásával. XXXVIII. Hidrobiológus Napok. Poszter. De Kock, W.C. & C.T. Bowmer, 1993. Bioaccumulation, Biological Effect, and Food Chain Transfer of Contaminants m the Zebra Mussel (Dreissena polymorpha). In: Nalepa, T.F., D.W. Schloesser (eds.): Zebra Mussels Biology, Impacts, and Control. Lewis Publishers, 503-533. Mersch, J.J. & C. Pihan, 1993. Simultaneous Assessment of línvironmental Impaet on Condition and Trace Metál Availability in Zebra Mussels Dreissena polymorpha Transplanted into Wiltz River, Luxemburg Comparison with the Aquatic Moss Fontinalis antipyretica. Arch. Environ. Contam. Toxicol., 25, 353-364 Morton, B., 1993. The Anatomy of Dreissena polymorpha and the Evolution and Success of the Heteromyarian Form in the Dreissenoidea. In: Nalepa, T.F., D.W. Schloesser (eds.): Zebra Mussels Biology, Impacts, and Control. Lewis Publishers, 185-215. Oertel, N., 1994. Trend analysis of heavy metál concentration of the suspended matter in the river Danube. Wat. Sci. Tech., 29, 141-143. Oertel, N., 1996. Use of Zebra Mussel (Dreissena polymorpha) to Assess Heavy Metál Pollution in the River Danube (Hungary). 31. Konferenz der IAD, Baja-Ungarn 1996., Wissenschaftliche Referate, 405-410. OERTEL NÁNDOR 1973-ban okleveles biológusként végzett az ELTE Tcrmészetttudományi Karán, 1974-ben doktorált.. 1973-óta az. MTA Magyar Dunakutató Állomásán dolgozik, jelenleg főmunkatárs. Főbb kutatási terrületei: a Duna litorális zónája bevonatainak minőségi és mennyiségi tanulmányozása, radioökológia vizsgálatok a Duna Delta-Pozsony közötti szakaszán, patakok fizikai-kémiai és zoológiai vizsgálata a budapesti agglomeráció területén, fizikai-kémiai rétegZEttség jelenségének tanulmányozása a Duna főágában és mellékágaiban, nehézfémek tanulmányozása a Duna vizében, lebegőanyagában és a bevonat szervezeteiben (szennyezés, terhelés, bioakkumuláció), aktív és passzív biomonitorozás (ABM, PBM), korai biológiai jelzőrendszerek (BEWSs) alkalmazása nehézfémszennyezések nyomonkövetésére laboratóriumi és terepkísérletek között. 1990-199l-ben másod diplomát szezett Hollandiában (IHE/Delft) az Anvanced Environmental Sanitation kurzuson. 1993-ban megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa címet. Oertel, N.: The control of heavy metals by zebra mussel (Dreissena polymorpha Pallas) in the Hungárián Danube section Abstract: Since 1994 a four-year project has been in progress to monitor the level of heavy metals and to explore the "hot-spots" in the river Danube using zebra mussel (Dreissena polymorpha) as biomonitor organism. In three successive 7-week periods (05/07-06/25, 06/2508/13, 08/13-09/30) mussels were translocated along the whole length of the Danube m Hungary (Dunakiliti: 1842, Medve:1806, Komárom: 1767, Nagymaros: 1695, Budapest: 1646, Dunaújváros: 1580, Paks: 1532, Baja: 1479, Mohács: 1447 rkm). Mussels were reeovered in toto on each sampling occasion and replaced by new stocks. To check the heavy metál levels of the control place in the Soroksár sidearm fennel pondweed (Potamogeton pectinatus L.) was involved, employed as seeond heavy metál indicator. The effects of water regime and that of the mussels' fitness (mortality, reattachment capability, dry weight) on monitoring of heavy metals were alsó inspected. In spite of changes in fitness indices the translocation technique provided appropnate number of mussels good enough in condition for analytical procedures and for reliable statistical evaluation in every seasons. In the control mussels the heavy metál concentration of Cd, Cr, Cu, Fe, Ni and Zn were similar, while those of Co and Pb were slightly higher than in non-polluted waters, Ag, Fe an Ni showed moderate pollution in autumn.The zebra mussels which were used in translocation experiments proved to be sensitive enough to detect the higher (polluted) concentrations in the Danube. Longer "hot-sections" of the Danube rather than point-like "hotspots" were defined: the entering cross section (1842 rkm), Medve-Komárom-Nagymaros (1806-1767 rkm) and Paks-Baja-Mohács (1532-1447 rkm), which are not surpnsingly identical with the mostly industrialised regions of the Slovak Republic and Hungary. The use of the "Dreissena-basket" m the river Danube, as a reliable, cheap and easy to use active biomonitoring technique, was recommended within International co-operation for two main purposes: to control heavy metál levels and check pollution sources in the whole length of the river Danube on a standardisable, comparable way, and to get more data to make our fundamental knowledge complete and to improve the method. Keywords: Active biomonitoring, zebra mussel (Dreissena polymorpha), heavy metals, river Danube