Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

264 ség azonban egyértelműen arra utal, hogy korábbi előrejelzéseinknek megfelelően a Dunacsúni-tározó mégis tovább gerjeszti az eutrofizációt. Ezt az alább példákkal lehet bizonyítani. - 1996 februárjában a fitoplankton mennyisége gyorsan növekedni kezdett az 1 C°-os Dunában, és Gödnél március 18-án elérte maximális értékét (111 000 ind ml"', biomassza 49 mg l"

1, a-klorofill 90 pg 1"'). Hasonló növekedés volt Dunakilitinél Soha eddig ilyen nagyfokú és ilyen korai fitoplankton-csúcsot nem észleltünk még a Dunán (Kiss és Genkal 1997). Ez a tél végi „Centrales vizvirágzás" 1997-ben két héttel még korábban kezdődött (Kiss 1997). - 1994 július-augusztusában a Duna fitoplanktonjának mennyisége Dunakilitinél és Gödön nagy volt (a-klorofill koncentráció: 100-125 pg l'

1). A Centrales kovaalga fajok között, melyek a legnagyobb egyedszámú algacsoportja a Dunának, egy meleg-sztenotermikus faj, a Skeletonema potamos (Weber) Hasié mennyisége 80000-100 000 sejt ml'-t ért el (ez 2-szer annyi volt, mint az eddig regisztrált legnagyobb érték, Bolhár és Kiss 1995)." - Ugyanebben az időszakban egy potenciálisan mérgező kékalga faj (Microcystis flos-aquae (Wittr.) (Kirch.) mennyisége is jelentős volt (20000-25000 sejt ml"', biomassza 2,5-3,0 mg 1"') Dunakilitinél és Gödön. Ez az érték közel 10-szerese volt az eddig észlelt maximumnak (fíothár és Kiss 1995). - A fitoplankton mennyisége az aktuális trofitás értéke 2-4-szer nagyobb lehet a Dunacsúni-tározó csöndes vizű két déli öblében, mint az üzemvíz csatornában. A Mosoni-Duna ill. a vízpótló rendszer jelentős része az egyik ilyen déli öblözetböl kapja vizét. Az innen származó viz nagyobb trofitási szintjével kedvezőtlenül befolyásolhatja a MosoniDuna, ill. a vizpótló rendszer által ellátott területek vízminőségét. Összehasonlítva a fitoplankton egyedszámát az elhagyott Duna-mederben Dunakilitinél (hasonló, mint az üzemvíz csatornában) és a Zátonyi-Dunában a különbségek nagyok (átlagosan 200 %, min. 125 %, max. 450 %). Hasonló növekedést tapasztaltunk 1996-ben az Ásványi-Dunában és a Lipóti-morotvában. Ez azt eredményezheti, hogy az Öreg Dunába visszajutó vizek (mint pl. az Ásványi-Dunáé) tovább gerjeszthetik, gyorsíthatják az alatta lévő folyószakasz eutrofízálódását (Kiss 1997) Hullámtéri és mentett oldali vizek A sziketközi mellékágrendszerek hidrológiai állapota alapvetően más volt a Bősi-erőmű megépítése előtt mint utána. A Dunához közel lévő mellékágakat, a vízhozamtól függően, a folyó többször elöntötte egy évben. Az áradások után a Duna fitoplanktonja megváltozott a mellékágakban, és tavakra jellemző, más fajösszetételű, gyakran fajokban gazdagabb fitoplankton alakult ki. Egyes mellékágakat, mint pl. a Schisler-holtágat, csak ritkán, a mentett oldaliakat, mint a Lipóti-morotvát, soha nem öntötte el a folyó. Ezekben általában gazdag fitoplankton alakult ki. Jelenleg, a vízpótló rendszer üzemeltetésének eredményeképp, a mellékágak javarészében folyamatos az áramlás, fitoplanktonjuk közvetve a Dunából származik. Emiatt jóval kisebb a lehetőség a fitoplankton átalakulására, a fajszám növekedésére, mint az a korábbi időszakra jellemző volt. A vizsgált mellékágakban, a Lipóti-morotvában csökkent a fitoplankton fajszáma (/. ábra). Egyedül a vízpótlást szolgáló Zátonyi-Dunában növekedett a fajszám (Kiss 1997). A mellékágak elvesztették korábbi egyéni arculatukat. 70 60 50 40 30 20 10 0 ffl 1991 • 1992 • 1993 • 1994 B1995 • 1996 JC •ro v> O o co > 1. ábra. A fitoplankton átlagos, mintánkénti fajszámának alakulása a Csákányi-Dunában (Csák), a Schiszler-holtágban (Schis), az ÁsványiDunában (Asv), a Lipóti-morotvában (Lip) F'ig. 1. The average species number of phytoplankton per sample in the Csákányi-Duna (Csák), Schisler-dead-arm (Schis), Asványi-Duna (Asv) and Lipót oxbow-lake (Lip) A Lipóti-morotva fitoplanktonja 1993 szeptemberében, a vízpótlás megkezdése előtt nagyon fajgazdag volt, összehasonlítva a többi szigetközi mellékággal. Benne 10 Cyanophyta, 27 Euglenophyta, 5 Chrysophyceae és Xanthophyceae, 26 Bacillanophyceae, 11 Cryptophyceae és 49 Chlorophyceae fajt találtam (2. ábra). Közülük jó néhány faj ritka a Szigetközben vagy az egész országban: Merismopedia glauca (Ehrbg.) Nág., Spirulina maior Kg. (Cyanophyta), Cryptoglena pigra Ehrbg., Euglena texta (Duj.) Hübn., E. vermicularis Pros.-Lavr., Lepocinclis globula Petry, L. ovum var caudata (Halász) Németh, L. steinii Lemm., Phacus dangeardii Lemm., l'h. pyrum (Ehrbg.) Stein, Ph. ranula Pochman, Trachelomonas verrucosa Stokes (Euglenophyta) Amikor a vízpótlás elkezdődött, a gazdag, unikális fitoplankton eltűnt és egy "jellegtelen" folyóvízi fitoplankton váltotta föl a helyét, ami a Dunából származik. A gazdag eredeti algaflóra soha nem jelent meg újra (2. ábra). 1993. 09.02 Ch-X fajszám 128 1996 09.16 Cy Ch-X Cr fajszám 46 2. ábra A fitoplankton Jobb rendszertani csoportjainak %-os megoszlása a Lipóti-morotvában a vízpótlás megkezdése előtt és után (Cy Cyanophyta, Eu - Euglenophyta, Ch-X- Chrysophyceae-Xanthophyceae, Ba - Bacillariophyceae, Cr - Cryptophyta, Chl- Chlorophyta) Fig. 2. Species composition of phytoplankton before and afier the constrution ofthe recharge system (Cy - Cyanophyta, Eug - Euglenophyta, ChrXa - Chrysophyceae + Xanthophyceae, Bac - Bacillariophyceae, Cryp - Cryptophyceae, Chlor - Chlorophyceae)