Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Zsuffa András: A művészet és a vízi létesítmények

[24 I liDKULÖGIAl KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 1. SZ. hosszú es 3,00 m széles volt Felfelé haladva, dereglyét vontatva óránként 3,7 km, lefelé 12,3 km "sebességgel" haladt (46. kép). A hajó a Caro/ina nevet viselte. /. Ferenc magyar király negyedik feleségének tiszteletére. 46. kép Bernhard A. "Carohna" nevű gőzhajója (1817.) A technika evolúciós fejlődésének kettős láncolatát figyelhetjük itt meg. Ábráinkon jól kirajzolódik, hogy az első kerekes gőzhajó formája, a hajómalom, és a bőgőhajó párosításából született. A hajó kéménye pontosan a bőgőhajó őrfájának helyén emelkedik. Olyan ez mint amikor az első autók motorja a fiáker bakjára került. Az autó először úgy festett, mint egy magától haladó lovas kocsi, melyből kifogták a lovakat és elhagyták a kocsirudat. Ezután tovább alakul a fejlődés láncolata, amíg a Carolina kezdetleges formája eljut a két kéményes Szent István termes gőzös kifejlett formájáig. A csavargőzösök kialakulásának láncolatát nem követjük, de utalunk egy 1845-ben Angliában lezajlott versenyre, ahol is különös kötélhúzás zajlott. Eldőlt, hogy a csavargőzösök jobb hatásfokkal működnek, mint a kerekes hajók. A propellerrel működő hajó ugyanis elhúzta az azonos teljesítményű motorral hajtott kerekes hajót. ZSUFFA ANDRÁS Most befejezésül szólunk a "Machinae novae"-ban szereplő néhány kisebb, a vízzel kapcsolatos találmányról, amelyekben meglátszik az egyházi férfiú szeretetteljes, gondoskodása az emberi munka megkönnyítésére. A vízhordás könnyítésére, a vállra vett rúd alsó végére kereket szerelt, ezáltal a rúdra helyezett vizes dézsa cipelése könnyebbé válik Magunk előtt látjuk a mai öreg nénit, aki görgőkre szerelt szatyorjával vásárolt a Közértben. Kitalált egy mentőövhöz hasonló felfújható alkalmatosságot, amelyet egyszemélyes csónaknak nevez. Tulajdonképpen egy vízhatlan "harisnyanadrág" ez, melynek derék-része felfújható. Előnyét abban látja, ami valóban lényege, hogy fel nem boruló csónak, amely egyben könnyen hordozható is. Bemutat egy vízi-órát is, amely úszóval működik. Természetesen, ez nem újság, hiszen a vízi-órát már az Óegyiptomiak is használták. A görögök és a rómaiak is ismerték. Verancsics többletként az úszó óramutatóval kapcsolja össze egy tengely beiktatásával. Kedves Velencéjében a Szent Márk téren édesvizű ivókutakat képzel el. Rómában a Tiberis áradásának kivédésére folyószabályozást javasol Vizsgáltuk tehát a vízzel kapcsolatos létesítmények kialakulását, formálódását, művészi megjelenését jelen közleményünkben. Mindezt a kitűnő polihisztor Verancsics Fausztusz Machinae Novae című munkájából kiindulva, annak segítségével tettük Ezzel talán be tudtuk bizonyítani, hogy ez a pompás, a XVI. században Velencében megjelent mű a vízzel kapcsolatos létesítményeknek milyen széles területét öleli át. .-1 kézirat beérkezett: 1997. május 14. Ybl díjas építészmérnök, a Mélvépterv nyugalmazott igazgatóhelyettes főmérnöke. Art and hydraulic structures Zsuffa, A. Abstrnct Alt hitfury of hydraulic structures in Hungary should be considexed an organicpart ofthe generál Hunganan architectural lieritagu. evői il' coullicting opinions are voiced by severai art historians, who tend to disregard, forget these large. impressive .símctiires. Art historians lack the necessarv basic civil and mechanical engineering information to guide them m tl-ii*

; uni|u«stiouably complex subject. Besides the engineering foundations tbe subject should be elaborated in a manner understandable to the generál public. the history of arts being addressed not only to the professionals but should become part of the uiuimon cultural heritage of mankind. Key words: ardiiteeture. hydraulic structures. Faustus Verancsics