Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Molnár Sándorné Kiss Ágota: Szeged ivóvízellátása az 1989-től 1996-ig terjedő időszakban

MOLNÁR S.-nc. KISS Á.: Szeged ivóvízellátása 195 1983-tól a rétegek terhelése úgy látszik, állandósult, mert minden szűrözött rétegnél csak kisebb mértékű, e­gyenletes, állandó süllyedés figyelhető meg, amely 0,5 m köriili (2., 3. ábra). Ez a folyamat 1986-ig, az Északi Vízmű kútjainak termelésbe állításáig tartott, ezt követő­en már érezhető volt kiegyenlítő hatása, amely abban nyilvánult meg, hogy a város alatti rétegek nyugalmi vízszintje egyes rétegek kivételével emelkedni kezdett. A 150-200 m és a 400-450 m mélységközben szűrözött kutak kivételével az emelkedés 1988-ig 10-40 cm/év kö­rüli volt (2.,3., 4. ábra). 1988-tól a víztermelés ismét intenzívebb lett. Ez a ré­tegek terheltségében is megmutatkozott, ugyanis a 350­400 m, 450-500 m között beszűrőzött homokrétegek ki­vételével újból vízszin-süllyedés jelentkezett. Ennek a mértéke 1991-ig 0.5-1.0 m között változott. A legna­gyobb csökkenés a 150-200 m és az 500-550 m mély­ségközben történt (2., 3. ábra). Az évi víztermelés 1991-ben érte el a legnagyobb ér­téket - több mint 25 millió m 3-t - amit természetesen a meglévő kutak intenzívebb termeltetésével lehetett biz­tosítani. 1992-ben a víz-árcmelés és a vízkészlet használati díj fizetése már kezdte éreztetni hatását, mert a termelés visszaesett. 1993-ban nem egészen 21 millió m 3 vizet termeltek és 1996-ra a termelés 18.9 millió m 3-re csök­kent. Korábban az 1970-es évek második felére volt jel­lemző ez az érték (l ábra). Ez a tény nagy hatással volt a kutak nyugalmi víz­szintjére is. A rétegek a vártnál gyorsabban reagáltak és rohamosan kezdett emelkedni a kutak nyugalmi víz­szintje. Az egyes mélységközökben két év alatt 1.5-2.0 m emelkedést is megfigyeltek. Az 1995-96-os évekre a 150-200 m-es és egyes 300-350 m-es mélységközben szűrözött kutak kivételével minden kút ismét pozitív nyomásúvá vált, és tovább emelkedik a nyugalmi víz­szint (2., 3., 4. ábra). Az Északi Vízmű kútjainak nyugalmi vízszint alaku­lását 1986-tól követhetjük nyomon. A telepen a máshol tanul mányokozott nyolc mélységköz közül a 150-200 m és a 350-400 m között találhatók nincsenek beszűrőzve. A 200-250 m-ben és a 300-350 m-ben szűrözött kutak kivételével minden kút vízszintje pozitív és kisebb-na­gyobb ingadozásokkal ugyan, de az 1986-os érték körül mozog (4. ábra). Az 1995-96-os években pedig az emii­tett két mélységközben is a vízszintek már ±0.0 m körü­liek. 4. ábra Az Északi Vízműtelep kútjainak nyugalmi vízszint alakulása

Next

/
Thumbnails
Contents