Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Könyvismertetés
Könyvismertetés 183 Veszélyes hulladékok nemzetközi kereskedelme (Kofi Asante-Duab - V. Nagy Imre: International Trade in Hazardous Waste) Nemzetközi és hazai szakmai, gazdasági, kereskedelmi körökben is különös érdeklődésre tarthat számot dr. Kofi Asante-Duah és dr. V. Nagy Imre. "Veszélyes hulladékok nemzetközi kereskedelme" (International trade in hazardous waste) címmel angol nyelven megjelent könyve, amelyet az E and F.X Spon Könyvkiadó Vállalat (London) adott ki Angliában, az USA-ban és Kanadában 1998-ban, ISBN 0-419-21890-4 könyvtári jelzőszám alatt (Routledge II Xew Fctter Lane. London ECAP-4EE). A 190 oldal terjedelmű könyv a veszélyes hulladékokra vonatkozó nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetének általános bemutatása után részletesen tárgyalja a következő főbb kérdéseket: 1. A hulladék-kereskedelem törvényi, ellenőrzési és szabályozási rendszere az USA-ban, Európában, Ázsiában. 2. A hulladék-kezelés globális jellemzői a fejlett és a fejlődő országokban. 3. A veszélyes hulladékok nemzetközi forgalmának jellemzői. 4 A nemzetközi forgalom ellenőrzési rendszere. 5. A veszélyes hulladék kereskedelem ágazati rendszere 6. Döntéshozatali eljárások a hulladék-kereskedelemben. 7. A hulladék-kereskedelem megvalósíthatósági lehetőségei. 8. A globális környezet-politikai döntések javasolható irányelvei. A szerzők 339 hivatkozott publikáció és 65 folyóirat közleményeit is figyelembe véve az alábbi főbb következtetéseket vonták le: 1. Az iparilag fejlett és fejlődő országok közötti veszélyes hulladék kereskedelemre vonatkozó tilalom átmenetileg elfogadható ugyan, de sürgősen kidolgozandó egy olyan dinamikus - az összes érintett ország nemzeti érdekeinek megfelelő - politikai-környezetvédelmi-nemzetközi megállapodás, amely szabályozza a teljes hulladék-forgalmat minden típusú (ipari, háztartási, nukleáris, stb.) hulladék esetén, figyelembe véve a fenntartható és lehetséges környezeti egyensúly globális feltételeit. A globális (nemzeti vagy nemzetközi) tilalmak, mint vészhelyzeti reakciók, elvi szempontból helyesek, azonban eddig még gyakorlati szempontból nem igazolták a hozzájuk fűzött reményeket (1.: Bázeli Egyezmény). 2. A fejlett és fejlődő országok között folyamatban lévő ipari áthelyezési technológiák szakmai, kereskedelmi megállapodásai csak nemzetközileg ellenőrzött módon valósíthatók meg. 3. Sürgős szükség van a környezetileg lehetséges globális, regionális környezet állapot terhelés felmérésére és egységes monitoring rendszer kialakítására. 4. Az egyes országonkénti szigorú törvényi előírások nem biztosíthatják az emberi környezetet akkor, ha ezek nincsenek összhangban a regionális és nemzetközi gazdasági, környezetvédelmi érdekekkel. 5. A nem megfelelő gazdasági politikák és laza környezetvédelmi előírások komoly veszélyeket eredményezhetnek, tehát szükség van az egységes környezetigazdasági döntéshozatali eljárások nemzetközi szintű kidolgozására és elfogadására. 6. A környezetileg még megengedhető módon terhelhető, befogadó országok esetén biztosítani kell a kompenzáció, minimális kockázat és a jelenleg ismert technológiai, kezelési szint olyan feltételeit, amelyek a kockázat-költség-haszon összefüggésein alapulnak. 7. Sürgősen kidolgozandó a veszélyes hulladékok egységes minősítési, osztályozási rendszere a szállítás, elhelyezés, újra felhasználhatóság vonatkozásában. A fenti alapelvekkel egyetértve úgy vélem, hogy a tartalmilag vázlatosan ismertetett könyv hasznos segédeszköz lehet a veszélyes hulladékok nemzetközi problematikájának megoldásához, így azt a magyar és a külföldi szakértők figyelmébe ajánlom Dr. Karádi Gábor a Wisconsini Állami Egyetem, (MHwaukee, USA) professzora