Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Hajós Béla: A Rajna és szabályozása

148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78.ÉVF. 3. SZ. víztömegek egy részének visszatartása, a régi árterületek elöntése révén, kisvizes időszakokban friss vízbetáplálás a kísérő holtágak rendszerébe, és öntözővíz biztosítása a Rajna-mellék irányába. A fenti művek építését átfogó hullámtér és holtág-rendezések kisérték, amelyek eredményeként a régi árterekben csatornákból vízbeeresztő, kormányozó és lecsapoló műtárgyakból álló vízrendszerek alakultak ki (//. ábra). A betáplálást a vezetőtöltésekbe épített zsilipekkel oldották meg. A vázolt rendszerek segítségével az árvízcsúcsok csökkentése mellett korszerű vízgazdálkodást valósítottak meg az ártéri réteken és erdőkön, egyéb intézkedések mellett megteremtették a lehetőségét az ártér régi funkciójának visszaállításához. •Rrqi árv

édelmi gát Vu*ivdeli mú Szabnlyorö m..:orqy Kavicsbányalö MM Uj árvérielnv gát mm Regi árvóflelT.í -jól JA/J'"'!)o/ó qót —— ilrur.ü Ho'.Mij 11. ábra. A hullámtér-rendezés elvi vázlata. c) Környezetvédelmi intézkedések A Felső-Rajna és mellékének környezetvédelmi regenerálása természetesen hatalmas átfogó intézkedéseket követelt. Mint annyi ilyen jellegű beruházás, a Rajna csatornázása is holt egységekkel foglalkozott, a természetet, mint az ember ellenségét kezelte. A munkák elvégzése után hátrányos visszaiitések jelentkeztek, egyidejűleg a régi jelszó felett: "vissza a természethez" elmúlt idő, újszerű egységek, rendszerek kialakítására van szükség. A tervezett és részben elvégzett intézkedéseket a következők szerint lehet csoportosítani: a.) Fokozott mértékben szorgalmazták az ipari és városi szennyvíztisztítók építését. Azt azonban világosan látni kell, hogy a tisztítóművek csak defenzív, pontszerű intézkedések, hatásuk a térségre az összes lépések eredőjéből alakulna ki, ahhoz viszont egyéb offenzív jellegű beavatkozások is szükségesek. b.) A legfontosabb ilyen értelmű feladat az átvágások és csatornázások után kialakult holtágak rendezése, öszszekötése és élővízellátása. Korábban ezeket a mélyvonulatokat mint jelentéktelen, szükségtelen részeket tekintették, és jó részük csak részben, vagy egyáltalán nem volt összeköttetésben a folyóval, élővizet csak az árvizek alkalmával kaptak. A körülmények hatására napjainkra a szóban forgó holtágak zöme erősen feltöltődött, némelyiknél már csak nyomok emlékeztetnek a hajdani vízfolyásra. A Rajna vízminőségének fokozott romlásából és a duzzasztott szakasz kolmatációs folyamatából kifolyólag a folyó korábbi szerepét a régi holtágablak kell átvenni. (Talajvíz-dúsítás, klímaalakítás, üdülés, stb.) A vázolt feladatkör ellátáshoz az ágak kotrását, rendezését, a folyó mentén az élővíz-ellátásról. A frissítővizet, amennyiben az a főfolyóból nem oldható meg, a környező hegvek tiszta vizű patakjainak Jé/használásával kívánják biztosítani A holtágakban felduzzasztott, zsilipekkel szabályozható vízszintek, a környező ártéri réteken és erdőkön a talajvizet magasan tartják, és hozzájárulnak a rétek eredeti szerepének visszaállításához. A csatornázott szakaszok mentén a holtág-rendszerek természetesen összeköttetésben vannak a már említett mesterséges csatornarendszerekkel, és ezáltal az árvízcsúcsok csökkenésében is szerepük van. c.) Az általában szennyezett mellékfolyókat köz\'etleniil a Rajnába vezetik, a holtágak és rétek vizének szennyezése nélkül. d.) A kialakított mesterséges holtág-rendszerek vizének levegőztetésére különös gondot fordítottak, részben bukósorozatok beépítésével, részben veszélyhelyzetben mesterséges megoldással. A holtágakban szenny vízbevetést nem engedélyeztek. e.) A Rajna menti ártéri réteken minden jellegű trágyázást, szemétlerakást és szennyező jellegű tevékenységet megtiltottak. Az ártéri réteket mint vízvédelmi területeket kezelik. f.) A Rajna melegedési halálának megakadályozására az erőmüvekből kikerülő hűtővizet a folyóba való bevezetés előtt hűtőtavakba, csatornákba juttatják, és levegőztetésről gondoskodnak. g.) A vízgyűjtőn a felszíni és talajvíz készletekkel takarékosabban gazdálkodnak, hogy minél több tiszta víz jusson el az összekötött holtágakba és az ártérre. li.) Végezetül az egész rendszert, úgy a csatornázott szakasz menti felhagyott medrek duzzasztóit, mint a kísérő csatornákat, és kiépített holtágakat, összefüggéseiben vizsgálják, kezelik figyelemmel a térség természetvédelmi érdekeire, és mezőgazdasági igényére i.) .-1 hajók hulladékának összegyűjtését konténeres rendszerrel, hatósági ellenőrzés melletti oldották meg. Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy egyéb, kétségtelenül hatalmas, és emberi szempontból fontos eredmények mellett a Rajna szabályozása a környezetre káros hatásokat is okozott. Ezek közül a legfontosabbak a talajvízszint süllyedése, a klimatikus viszonyok szárazabbá válása, és az ipari fejlődéssel összefüggésben a folvó vízminőségének romlása. A kedvezőtlen tapasztalatok a lapján a német oldalról a szükséges védintézkedések alap-koncepciója, hogy a Rajna korábbi környezetbefolyásoló szerepét a folyóval párhuzamosan kialakított 180 km hosszú, összekötött holtág és csatornarendszerek veszik át. Az említett vízfolyások, a folyami vízlépcsők és a felhagyott mederszakaszokon utólag létesített mozgatható duzzasztók segítségével a vízjárás szabályozható, optimális szinten tartható. HAJÓS BEI. A oki. mérnök, műszaki doktor, a Közlekedési-. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára