Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Szesztay Károly: Adalékok a globális éghajlat és a vízkörforgás vizsgálatához

130 Adalékok a globális éghajlat és a vízkörforgás vizsgálatához Szesztay Károly 1028. Budapest, Kőrózsa ti. 21. Kivonat: Kulcsszavak: Az éghajlat forgalomköi ét és vizsgálatának szemléleti alapjait elemző két "Légkör" fíiz.ct utáu a "Természet világa" 1996. ovi különszáma - nz.OMSz és a folyóirat szerkesztőségének közös szándékával és együttműködésével - "Változások a légkörben és ttz éghajlatban" címmel magukról a hazai és nemzetközi éghajlati kutatásokról adott kerek és gazdag át­tekintést. A különszám átolvasása megerősíti és több vonatkozásban kiegészíti a "Légkör" füzetekből nyelhető általános benyomást: U éghajlati kutatások fordulóponthoz érkeztek. Gyújtópontba helyezi ezt mindjárt Czelnai Kiidolfiyjk. a tárgykör tudományos és politikai dimenziójáról írt bevezető tanulmánya, amikor is a kutatók számára a fizikai cs ökológiai alapok lellártsági szintjéből következő bizonytalanságok tárgyszerű rögzítésének és fokozatos csökkentésének Idietőségeit és ffihb Iianyait vázolja. I Oiliez az irányi kereső körültekintéshez kívánnak az alábbiak hozzájárulni néhány hidrológiai indí­tékú gondolattal. hidrológia. meteorológia, éghajlat, vízkölforgás. Éghajlati folyamatok és kutatási irányok Bolygónk életterének és élővilágának kölcsönhatása mintegy három és fél milliárd éve indult el. A maival többé-kevésbé azonosnak tekinthető körülmények kb. 600 millió évesek Érthető és szükségszerű gyakorlati o­kokból az éghajlat nyilvántartása és változásainak vizs­gálata - az emberi emlékezet és előrelátás korlátaihoz, illetve a generáció váltás lényeihez is igazodva - általá­ban néhány évtizednyi időtávot követ Ha az éghajlat fo­galomkörébe, illetve a megváltozásának oknyomozó e­lemzésébe a planetáris környezet határfeltételeit is be kí­vánjuk vonni, a nyilvántartási és vizsgálati időtávlat i­ránti igény gyorsait és tetemesen növekszik. A növény­zeti, valamint a talaj- és a víz-viszonyok bevonása - a­melyek egyaránt termékei és hatótényezői is az éghajlat megváltozásának - mintegy évszázados időtávot kíván. A jégkorszakok előnyomulását-visszahúzódását szabá­lyozó folyamatokat évezredes időléptékben lehet érdem­legesen vizsgálni. A légkör széndioxid tartalmát s a ten­geráramlások rendszerét meghatározó kőzet-képződés és szárazföld-vándorlási ciklusok éghajlat módosító hatása millió-tízmillió éves időtávlatokban bontakozik ki. Hangsúlyozni kell, hogy a fentebbi és más globális és planetáris határfeltételek éghajlati hatásainak és köl­csönhatásainak vizsgálatát ma már nem csak a földtör­ténet i érdeklődés igényli. Mészáros limitnek a légköri aeroszol részecskéktől, Dunkel Zoltánnak az élő felszín szerepéről, valamint liartlioly Juditnak és munkatársai­nak az "El Niuo" déli oszcilláció rendszerről írt fejtege­tései jól példázzák, hogy a természeti eredetű és gyakran igen hosszú időtávlatú folyamatok minél teljesebb és pontosabb feltárása az ember okozta hatások értékelésé­nek is elengedhetetlen előfeltétele. Az emberi hatásoknak az éghajlat-változási folyama­tok átfogó keretei közötti értékelésében és elemzésében a globális rendszer és az ezt felépítő különféle méretű és távlatú alrendszerek közötti kölcsönhatásokból célszerű kiindulni (/. ábra). Az emberi hatások értékelése és számszerűsítése szempontjából a rendszer működésének lényegét két szerkezeli adottság határozza meg: I I N, = 342W.iii J CI.OMAl.l.S III.NIIS7. t: II I n N=/iye N \ i -U- N V I C ji' C/vs' CAI; CES-Ceas © N, = N, \ / Simáién cs \ / lii>li;í/.l:nt;is TS.NVF II \ I iiiürílcttc* liö;í rniiilíi!* tV irf M T, A A , A r B, R, S U I L... A I. lt i: NÜS7.EII i: K liiicrgin, fiöiiicrsclilel cs |>:it.'Hivomás grntliciu n? egyen­lilü ív* a mii l<\ iilrl\cl< közöli ír —i . -J I fltnlillil fiiIiV:ii :iinuk c, a I.|>­i-,nliiilii rfilili ch cini' *crck A líuKiii/í* r, ti , i/l.íii lm e:i' rcglullális cs liclj i foha­(•, A||]||hiI jrlIrin/Si (fclIiiÍMli jí'Jt cs Il'i fet filc le k: sriil a/fiililck ií#rll:il"ll«lV|:ii; nii»cllwcl cs fílii|iliinMi>n: ül cylr.i/Jíii/iili: k'^l.iilI |l:il :l l.irlaliplll; iierusxuhstl'.' /. ábra. hőbb kölcsönhatások és önszervező visszacsatolások az időjárás és az éghajlat változás globális és helyi ténye­zői és folyamatai közölt 1. .1 helyi állapotjellemzők - főként hőmérsékleti füg­gőségük által és elsősorban a vízkörforgási folyamatok közvetítésével - közvetlenül is igen jelentős mértékben visszahatnak a globális rendszer kulcsponti fontosságit paramétereire, illetve működési algoritmusaira (elsősor­ban a CK planetáris albedóra, valamint a légkörnek a rövid, illetve hosszú hullámú sugárzás iránti elnyelő ké­pességét jellemző C A S és C Ar hányadosokra, de kisebb mértékben a Föld + Légkör rendszer C| ! s és C i ;A.S kisu­gárzási együtthatójára, valamint a felszín párologtató képességét, illetve a troposzféra csapadék termelő ké­pességét kifejező A L és Ac tényezőkre is.

Next

/
Thumbnails
Contents