Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Jobbágy Andrea–Simon József–Szántó Imre–Varga Gyula István: Szagtalanítás limitált nitrát adagolással a Balaton körüli regionális szennyvízelvezető rendszereken

JOBBÁGY A., cs mtsai: Szagtalanítás limitálunüg^adagolássa 109 A 4. ábrán a teljes beüzemelési időszakban, a rendszer átemelőinek légterében mért kénhidrogén koncentráció értékek előfordulási gyakoriságát ábrázoltuk (összesen 1650 mérési adat alapján). Szembetűnő, hogy az értékek túlnyomó többsége (79,7%-a) 10 ppm alá esett. Ez az eredmény kiemelkedően jó, a korábbi 1000 ppm értéket figyelembe véve 99 %-os hatékonyságot jelent. Megjegyzendő továbbá, hogy a 20 ppm fölé eső adatok döntően az R-VII. átemelőből származtak, mely lakott területektől viszonylag távol esik. 10 20 30 40 50 Idő [nap] 60 70 80 90 100 5. ábra. A nitrát-koncentráció alakulása a telepre befolyó szennyvizekben (—*— kezeletlen ág, —D— kezelt ág) Az 5. ábrán a siófoki szennyvíztisztító telepre a kezelt és a kezeletlen ágról befolyó szennyvíz nitrát koncentrációját tüntettük fel. Megállapítható, hogy a limitált nitrátadagolási eljárás alkalmazása nyomán a telepre jutó szennyvíz nitrát-koncentrációja gyakorlatilag változatlan szinten maradt. A kidolgozott eljárás alkalmazásával már 6 sikeres szezont tudhat maga mögött a Siófok nyugati szennyvízelvezető rendszer, ahol először vezették be a módszert. Azóta az új rendszerek létesítése szinte folyamatos a Balaton körül, hasonló, igen kedvező eredményekkel. A gyorsabb ütemű telepítésnek az anyagi korlátok szabnak határt. Új létesítésű szennyvíz-főgyűjtő rendszerek esetében a vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok már a tervezés fázisában ragaszkodnak a szaghatást előrebecslő vizsgálatokhoz és szükség esetén a szagtalanító berendezések betervezéséhez. Az üzemeltetést számítógépes algoritmus segíti, illetve felügyeli, így - teljes automatizálás esetén - elegendő csupán az időszakonkénti ellenőrzés, illetve a vegyszer szükség szerinti utántöltésének megszervezése. Nitrát tartalmú anyagként engedélyezett kálcium-nitrát műtrágyát használunk, amely a szennyvíztisztítás, illetve később az iszapkezelés során problémát nem okoz. A rendszert a próbaüzem során úgy állítjuk be, hogy a szennyvíztelepet többlet nitrát terhelés az adagolás következtében ne érhesse. Eljárásunkat a VITUKI bevizsgálta és engedélyezésre javasolta, mely alapján az OVF (594/93. számon), illetve a KHVM 302. törzskönyvi számon alkalmazásra engedélyezte a kommunális szennyvizek szagtalanítására. Az adagoló rendszerek és berendezések tipizáltak, az épületek előregyártott, raszter rendszerűek, így gyorsan, könnyen telepíthetők, s alkalmazkodnak a helyi építésügyi előírásokhoz is. A rendszerek telepítésének nélkülözhetetlen része az egyhónapos, nyári szezonban, szakembereink által elvégzett próbaüzem, amely az általános alapelveket, í 11. automatikus üzemmód esetén a rendszervezérlő algoritmust a helyi viszonyokhoz megfelelően adaptálja. A limitált nitrátadagolással megvalósított szagtalanítás eredményességét mutatja, hogy bevezetése óta igen jelentősen csökkent a "kezelt térségekben" a panaszok száma. Egyes szennyvízátemelők - többek között éppen a példánkban említett R-VIII. átemelő - mellett már panziók épültek, éttermek nyíltak, tekintettel a jelentősen megjavult légállapotokra. Az eljárás iránti érdeklődésre jellemző, hogy külföldi megkeresésnek eleget téve idén nyáron - egy kísérleti szakaszon - sikerrel alkalmazhattuk Görögországban, Athén tengervizes infiltrációjú parti csatornarendszerén. (A magas sótartalmú tengervizes infiltrációs csatornák szagtalanítására elvégzett adaptációs laboratóriumi és helyszíni kísérleteket egy, a Közép-Kelet Európa harmonizációját elősegítő NATO kutatási projekt támogatta.) 4. Gazdaságosság A limitált nitrátadagolási eljárás gazdaságossága az egyéb módszerekkel történő szagtalanítással való összevetéssel, illetve a szennyvízszállító rendszerek élettartamának megnövekedésével jellemezhető. (A szaghatás miatti kártérítési perek elmaradásából jelentkező előnyök nehe-