Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
2. szám - Nagy Abonyi Attila–Bodor Dezső–Maróti Tibor: Vízveszteség elemzés a Szegedi Vízmű Kft. vízellátó rendszerében
100 I HDRO HX jIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 2. SZ. - pontos eredményt kapunk minden egyes ágra. Hátránya: - nem követhető állandóan a teljes körzet össz átfolyás-nyomás viszonya, így az esetleges fogyasztáscsökkenés-növekedés zavarólag hathat, - lassú eljárás Természetesen, a fenti osztályozás szubjektív, minden szakembernek megvannak a kedvenc műszerei, eljárásai, amelyek a helyi komlményeknek legjobban megfelelnek, és célravezetőbbek. A szivárgásvizsgálat helyzete Szegeden A csoport megalakulásakor beszereztünk egy Renault Trafic típusú gépkocsit, melybe a Seba Dynatronic gyár végezte a belső kiépítést. Ez a gépkocsi volt a legkisebb, amelybe még be lehetett építeni a szükséges műszerparkot. Műszereink: A gépjárműbe beépítve: - Pulsmag V indukciós átfolyásmérő 50 mm átmérőjű diaíragmával, 0-60 m 3/h méréshatárral,. - nyomásmérő 0-15 bar méréshatárral, - CDL DA digitális-analóg adatgyűjtő, amely másodpercenként 3 mérési eredményt képes tárolni. Kapacitására jellemző, hogy a fenti mérés gyakorisággal 48 óra folyamatos mérés eredményeit képes tárolni. - SEBA DK 1000 korrelátor mágneses mikrofonnal és hidrofonnal, ami a saját technikai szintjén kiválóan üzemel, de nem mindig képes eleget tenni elvárásainknak. Külső műszerek: - Sewerin akusztikus hibahely kereső (talajmikrofonokkal, piezo érzékelővel), - Radiodetection nyomvonal-kutató fémes anyagú csövekhez Csoportunk 3 főből áll. - A csoportvezető feladata a mérések előkészítése az 1:4000 alapszelvények aktualizálásától kezdve, a mérési körzetek kialakítása, a mérések levezetése, az eredmények értékelése. Eves, havi heti, napi munkatervek készítése, a munkák folyamatos nyomon követése. - A gépkocsivezető (korrelátor szakember) feladata a gépkocsi karbantartása, vezetése, a műszerek szakszerű kezelése, folyamatos készenlétben tartása. - A szerelvénykezelő feladata a hálózati szerelvények állapotának méréseket megelőző ellenőrzése, a tolózárak, tűzcsapok kezelése, a hibahelyek behatárolása. A csoport létszáma nem kielégítő, mert a szelvények folyamatos ellenőrzéséhez még egy gépkocsira és még két före lenne szükség. A legnagyobb problémánk, hogy mindegyik módszer alapvetően feltételezi a hálózat tökéletes, és alapos ismeretét, tehát: - a vezeték nyomvonalát. - átmérőjét, - anyagát, - fektetési mélységét, - a tolózárak és aknák helyzetét és állapotát - a speciális idomok (szűkítők, ívek, könyök-idomok) alkalmazási helyét, mivel ezek ugyanolyan zajt adnak, mint a szivárgás. A fenti adatok ritkán állnak rendelkezésünkre, ezért csoportunknak kell feltárnia azokat. Jelenleg a túlnyomásos hálózat 1:4000 térképén dolgozunk, s ez az előkészítő munka tölti ki az időnk 90 %-át. Előfordult olyan eset, hogy a tolózár aknát kiépítése óta senki sem találta meg, mert jó félméteres földdel volt befedve. Máskor meg olyan csomópontot találtunk, ahol a négy tolózár közül egyet sem lehetett megmozdítani. A számunkra elengedhetetlenül fontos tűzcsapok közül sok nincs feltüntetve a szelvényeken, s ha mégis, akkor rossz. A gerincvezetékeken, különösen a túlnyomásúakon nagyon nagy a tűzcsapok közti távolság, olykor akár 1-2 km is, amit fizikai lehetetlenség áthidalni, ugyanis közben legalább 3-4 kereszteződésen kellene átvezetni a tömlőt, óriási közlekedési dugókat okozva. Térképeink, sajnos régiek, elavultak, az átalakításokat, felújításokat, kiváltásokat senki sem követte. Igyekszünk minden tolózárat megkeresni, azok állapotát feltárni, és azt rendszeresen követni. Már ezzel is sok folyást fedeztünk fel. A tolózárak hibáinak kijavításával, megkönnyítjük a hibaelhárító csoport munkáját is. Tömbházak 24 órás átfolyás-mérésével arra a megállapításra jutottunk, hogy a vízórák túlméretezettek, ezért érzéketlenek. Ezt követően egy nagyszabású vízóra csere program indult, amiről külön cikkben adunk tájékoztatást. Eddig Szeged kb. 40 %-ról készítettünk 1:4000 méretarányú térképeket és kb. 20 %-án végeztünk átfolyásmérést. A vízveszteség megtakarítása jelenleg átlagban havi 30.000-50.000 m 3/hónap. Igazán látványos eredményt csak akkor tudunk felmutatni, ha már nem a terepfelmérés és térképrajzolás tölti ki munkaidőnket, hanem a vízveszteség-elemző módszer minden napos alkalmazása. Irodalom Nagy Abonyi Attila: A szivárgásvizsgáló csoport megalakulása Szegeden (kézirat 1995) Somos Andrásné. A vízveszteség-elemzés helyzete Budapesten ( Hidrológiai közlöny 1992, 2-3 szám) Solti Dezső: Gondolatok az értékesítési veszteségről ( Vízmű panoráma 1994. 4.szám) Máttyus Sándor: Vízellátás II. kötet ( A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK belső tananyaga 1989) Műszerek gyári használati utasításai, ismertetői NAGY ABONYI ATTILA Okleveles vízépítő mérnök. 1995 óta vezeti a szivárgásvizsgáló csoport munkáját. Főbb munkaterülete: 1:4000 alaptérképek aktualizálása, hálózati veszteségek, rejtett vízelfolyások felderítése, műszeres hálózatvizsgálatok, vízeltblyások kialakulásában közrejátszó okok vizsgálata MARÓTI TIBOR Okleveles automatizálási üzemmérnök. A Szegedi Vízmű Kft. hálózaü üzemvezetője BODOR DEZSŐ Okleveles vízépítő mérnök, szakmérnök. 1979. óta vezető tervező. 1987-1996 PMMF Vízgazdálkodási Tagozatán főiskolai adjunktus. Jelenleg a Szegedi Vízmű Kft., műszaki igazgatója.
