Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

71 Rutinteszt elővizsgálatok cianobaktérium (kékalga) toxinok detektálására Töröknc Kozma Andrea, Nagy Gábor "Johan Béla" Országos Közegészségügyi Intézet Állatorvostudományi Egyetem Budapest Előzmények Az eutrofizáció lassan világproblémává válik s ez alól hazai felszíni vizeink sem kivételek. Az cutrofizáció c­gyik káros hatása a cianobaktériumok (régi néven kékal­gák) tömeges elszaporodása különösen állóvizeinkben. Ma már köztudott, hogy a cianobaktériumok több, mint 50 genusából 19, ezen belül 41 faj bizonyult toxintermc­lőnck. Az USA-ban, Kínában, Ausztráliában súlyos mér­gezési tünetek májkárosodások), valamint máj tumorok gyakoriságának megnövekedése jelezték a veszélyt az o­lyan ivóvizet fogyasztó lakosság körében, akiknek vízel­látása tározókból víztisztítási technológiával nyert ivó­vízzel történt, s a tározókban rendszeresen toxikus víz­virágzások fordulnak elő. Az OKI-ban ez irányú vizsga-' latok szintén 1983-ban kezdődtek cl, felmérések szerint 79 vízminta vizsgálata során 50 esetben tapasztaltunk cianobaktérium lömegprodukciót, melyből 33 minta bi­zonyult toxikusnak intraperitoncális cgérteszttel. Hazánk egyes régióiban a lakosság vízellátását kizá­rólag, illetve igen nagy százalékban a felszíni vízből víz­tisztítási technológiával nyert ivóvíz biztosítja. Ilyen ré­giók a Balaton környéke, valamint az Északi-közép­hegység mesterséges víztározói, így Komravölgy, Láz­bérc, Hasznos stb. így közegészségügyi szempontból döntő jelentőségű, hogy mind felszíni vizeink, mind ivó­vizeink toxikológiai momtoringja biztosított legyen. Anyag és módszer Vizsgálatainkat kékalga toxinkimutatásra eddig a vi­lággyakorlatban elfogadott intraperitoneális egértcszttel végeztük, azonban a rutinszerű ellenőrzésre ez a mód­szer nem alkalmas magas költség és szakember igénye miatt. Olyan módszerek után kutattunk, melyek pl. víz­műlaboratóriumok gyakorlatában is kivitelezhclőck. A következőkben két kidolgozás alatt levő gyorsteszt kivitelezését ismertetném : 1. csíranövény teszt 2. Thamnotox teszt 1. A Microcystis aeruginosa toxinjait Borbély György csíranövénytesztic\ kimutatta tiszta toxinra 3 pg/mL LC 5 0 értékkel. A teszt eredményeit 5-8 nap múlva érté­kelte a kifejlődő Sinapsis alba (fehér mustár) növénykék hosszának megmérésével kontrollhoz viszonyítva. Ezt a módszert egyszerűsítve, valamint az inkubálási időt csökkentve fejlesztettük ki a következő módszert. Megfi­gyelések azt bizonyították, hogy a toxin a gyökérnöveke­dést ugyanolyan mértékben, vagy több esetben jobban gátolta, mint a növényke kifejlődését. így a toxinhatás delektálását 72 h-ra tudtuk csökkenteni, mivel csak a gyökérnövekedést figyeltük. 5 cm átmérőjű petri-csé­székbe l-l itatóspapírkarikát helyeztünk. Szárítószek­rényben 105° C-on sterilizáltuk 2 h hosszat. Minden min­ta vizsgálatát 3-3 párhuzamosban végeztük. A minták 1­1 mL-ével megnedvesítettük az itatóspapírokat, majd rá­helyeztünk 5-5 mustármagot egyenletes elrendezésben. A minták előkészítését a következők szerint végeztük. A felszíni vízben planktonhálóval vízvirágzás idején gyűj­tött biomasszát liofilizáltuk, majd különböző mennyisé­geket hígító vízbe mérve 1 éjszakán át inkubáltuk szoba­hőmérsékleten. Centrifugáltuk, majd a felülúszót minta­ként használtuk. Hígítóvízként, valamint kontrollként Allén tápoldatot használtunk. 2. A másik gyors tesztmódszer, amelyről bc szeretnék számolni Dr. Pcrsoone által kifejlesztett toxikológiai kit módszer, a Thamnotox F kit, mely a Thamnoccphalus platyurus kisrákot használja tcsztál latként. A tesztmód­szer lényege, hogy a tesztállatokat ciszta formában lehet tárolni hűtőszekrényben 1/2 évig, így a tesztállatok te­nyésztése, fenntartása nem jelent gondot a tesztet végző számára. A teszt megkezdése előtt 24 h-val standardizált művizzel kell inkubálni a cisztákat, melyekből azonos korú tesztállatok kelnek ki. A tesztet mikrotiter lemezen, 1 - 1 mL tesztoldattal végezzük. így a teszt kivitelezése nem helyigényes, a vizsgálatok eredményeit 3 párhuza­mos átlagaként értékeljük. A százalékos pusztulást a művizes kontrollhoz viszonyítva adjuk meg. A módszer alkalmas LC 50 meghatározására vagy konkrét koncent­rációk bevizsgálására. Vizsgálati eredményeinket HPLC-s analízissel egészí­tettük ki. 3. Folyadékkromatográfiás (HPLC) vizsgálatok Microcystin standardok (Microcystin YR, Microcys­tin LR, Microcystin RR) segítségével azonosítottuk a kü­lönféle Microcystis törzsek toxintartalmát. Folyadékkromatográfiás körülmények: Folyadékkromatográf. Hewlett Packard 1090 A Állófázis: Lichrosorb RP 18,5pm, 200x4,6 mm Mozgófázis: 70 tf% metanol, 30 tí% 0,05 %-os trifluorecetsav Mozgófázis áramlási sebessége: 0,70 cm 3/min Detektálási hullámhossz: 238 nm Injektált mintamennyiség. 50 pL Eredmények és megvitatásuk A fent leírt csíranövény teszttel végzett vizsgálatok eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az 1. táblázatból láthatjuk, hogy az intraperitoneális egér-tesztben különböző toxicitást mutató mintákat használva a csíranövénytesztben, jó illeszkedést kaptunk a százalékos gyökérnövekedés értékekben.

Next

/
Thumbnails
Contents