Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

56 rület átlagos vízmélysége, aljzatának minősége, növényzete, vízhőmérséklete között nem volt lényeges eltérés. 0.7 0.< l.l l-l l Ilii ; I99S. • IlJL UJL^_ MUOinatnviAijiiuUjiita^KjMaatnciti^B s. u • Rbtofl • Kurylop lUniDon 2. ábra: A szigetkőzi hullámtér mellékágaiban és holtágaiban gyűjtött halivadék fajok szerinti gyakoriság eloszlása 1992-ben, 1994-ben és 1995-ben. A fajok sorba rendezése a vízáramláshoz való viszonyuk alapján tőrtént (balra a rheofil, jobbra a limnofil jelleg a meghatározó) Bb: Barbus barbus, U: Leuciscus leuciscus, Cn: Chondrostoma na 3us, Ga: Gobio alblplnnalus, G|>: Gobio gobio, Gb: Gymnocephalus baloni, Vv: Vimba vlmba, AI: Ab rumli ballrrus, As: Aspius aspius, Lc: Leuciscus leuciscus, Li: Leuciscus idus, Aa: Alburnus alburnus, Pm: Prolerorhlnus marmoratus, BJ: Bllcca bjocrkna, Rr: KutUus ruUlus, Ab: Abramis brama, Sl: Stizostedion lueloptrea, Gc: Gyninocephalus cernuus, Pf: Perca Ouviatilis, Ca: Cnnusliu auratus, Rs: Rhodeus serleeus, Lg: Lepomls gibbosus, El: Rsoi luclus, Se: Scardinius erythrophthalmus, Ld: Leucaspius delintat us A parapotamikus élőhelyen 14, a plesiopotamikus holtágban pedig 8 halfaj ivadékát találtuk meg a felmérés idején (/. ábra). Az előbbinél az ivadékállomány kezdetben (május) fajszegény volt, majd június elejétől két kisebb árhullám levonulását követően a fajszám hirtelen megnőtt. Az elszigetelt plesiopotamikus holtágat mérsékelt fajgazdaság, a rheofil fajok teljes hiánya és viszonylagos szezonális kiegyenlítettség jellemezte. A vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy a rheofil halfajok ivadéka csak a mellékágakkal állandó összeköttetésben álló élőhelyet népesítette be, ugyanakkor ezen az élőhelyen az ivadék állomány struktúrája a Duna vízjárásának függvényében is változott A hullámtéri víztcrck és a Duna főága közötti kapcsolat jelentőségérc, illetve a kapcsolat hiányának következményeire világított rá a szigetközi halivadék állományok dinamikája a bősi vízlépcső üzembe helyezését megelőző és az azt követő évek során (2. ábra). A szigetközi hullámtér para- és plesiopotamikus élőhelyein 1992-ben 27, 1994-ben és 1995-ben 14-14 mintavételi helyszínen mértük fel a halivadék-állományok összetételét a nyárvégi időszakban. A vízlépcső üzemelése előtt, 1992-ben gyűjtött minták halfajainak gyakoriság eloszlását összehasonlítva az 1994. évivel, a fajszám 30 %-os csökkenését, a rheofil fajok többségének eltűnését, egyes nculrofil fajok dominanciáját és a limnofil fajok térhódítását állapítottuk meg. A rheofil fajok általában a kavicsos aljzatú, áramló vizű élőhelyeken ívnak, dc az ivadékuk az cgycdfcjlődés kezdeti szakaszában részben a turbulens áramlások káros hatása, továbbá a megfelelő planktontáplálék előfordulása miatt a lenitikus élőhelyeket igényli. A rheofil fajok ivadékának csaknem teljes hiánya a Duna főága és a hullámtéri mellékágak közötti közvetlen kapcsolat megszűnését jelzi. A limnofil fajok térhódítását viszont a növényzettel dúsan benőtt, nem vagy alig áramló sekély víztcrck kialakulására vezethetjük vissza. Az ivadékállományok összetétele kevésbé változott 1995-ben az előző évhez képest. Az 1995. nyarától üzemeltetett gravitációs vízpótlással megnőtt a mellékágakon átfolyó víz mennyisége és feltehetően ezzel függ össze, hogy a limnofil fajok gyakorisága mérséklődött, a rheofil fajok ivadéka azonban továbbra sem volt kimutatható a hullámtéren. A Duna 1843 fkm szelvényében épített fenékküszöb segítségével a régi Duna-meder felől megvalósított vízpótlás elméletileg lehetővé teszi a rheofil halak korlátozott bejutását a ma már jelentős vízborítású és átáramló hullámtéri mellékágrendszerekbe. Az 1996-os terep-tapasztalataink ezt a feltevést kezdik igazolni. Dynamics of juvcnilc fish assemblagcs in the Szigetköz floodplain after the construction of the Gabéikovo Kiver Barragc Gábor Guti Hungárián Danubc Research Station ofthe Hungárián Academy of Sciences, Göd In the Little Danubian Plain, tlic Danubc has deposited one of the largest alluvial cone ui Europe and its I Iungarian side is known as the Szigetköz floodplain. Since tlic second half of the 19th century, river regulation and flood control measures have altered the originál floodplains. In tlic last decadcs the sediment accumulation on the narrow inundated arca and Uie deepening of the main river charuiel reduced the conncclivity ofthe aquatic habitats in the floodplain. Sínce 1992, the 85-90 % ofthe Danube discharge has diverted intő the bypass canal of the Gabiikovo hydroelcctric power station and most of tlic aquatic habitats were completely dry during a relativcly long period. In 1995, a boltom sill was constructed in the bypassed Danube channel and the dammed water level on its upstream has provided a permanent water replenishment by gravitation into the floodplain branchsystem. Seasonal dynamics of the 0+juvenile fish assemblagcs were analysed on a temporarily flowing parapotamic habitat and a temporarily disconnected plesiopotairuc one. 14 species were found in the parapotamic site and 8 in the plesiopotamic one. Rheophilic species were not found at the plesiopotamic site. The seasonal changes of the fish assemblagcs wcrc significant in the parapotamic habitat, which had connection witli the main channel of the Danube. Bcfore the operation of tlie water replenishment system ofthe Szigetköz, the most ofthe rhcophilic species disappeared in tlic side arms and the species diversity of the juvenile fish assemblages dccreascd in the floodplain.