Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

6. szám - Hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1997. november 25-i, évi rendes közgyűléséről - A Magyar Hidrológiai Társaság 1997. november 25-i közgyűlésén átadott kitüntetések

358 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 6. SZ. génybe vételénél is alapozni kell. Minthogy a töltések védelmét, a vonal menti árvízvédekezés módszerét a szükségtározók felhasználásával területi védekezéssé lehet fejleszteni, a tanulmány erre vonatkozó javaslatai igen jól hasznosíthatók a későbbi, lokalizációs védekezésifeladatok megoldásánál. Dr. Varsányi Zoltánné az 1997. évi Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjat "A Dél-Alföld felszín alatti vizei Eredet, kémiai evolúció és vízmozgás a jelenlegi kémiai összetétel tükrében" c., a Hidrológiai Közlöny 1994. évi 4. számában megjelent szakcikkéért kapta. A szakirodalomból jól ismert a Dél-Alfold negyedkori üledékeiben tárolt vízkészlet, hiszen ezek a vizet tároló rétegek jelentik az alföldi nagyvárosok. Szeged, Szentes, Kecskemét, Hódmezővásárhely ivóvíz bázisát. A kutatók e fontos vízbázis megismerésére ez ideig geológiai (hidrogeológiai) és hidrodinamikai módszereket alkalmaztak. A szerző által alkalmazott kémiai-geokémiai megközelítés új oldalról világítja meg és egészíti ki az ellentmondásoktól sem mentes eddigi ismereteket. A cikkben ismertetett új vizsgálati módszer alkalmazása pedig egyúttal példát mutat arra. hogy a geokémiai kutatások eredményeinek az alkalmazásával hogyan lehet új ismeretekkel kiegészíteni az eddigi, hagyományos úton kapott vizsgálati eredményeket. A szakcikknek így nemcsak elméleti, hanem egyúttal komoly gyakorlati jelentősége is van, s időszerűsége az, hogy a vízbázisok védelme ma a kormányprogram kitűntetett céljai között is szerepel. A tanulmány három vízföldtanilag jól elkülöníthető táj vizsgálatát tűzi ki célul, s ezeken belül elsősorban a kémiai összetétel, a gőztartalom és a magminták röntgen diffraktometnás vizsgálati eredményeinek az elemzését, összehasonlítását és átfogó értelmezését végezte el, úgy hogy a munkát sokoldalú számítógépes programok is segítették. A kimagasló színvonalú tanulmány kiválóan alkalmas arra, hogy igazolja ennek az új szemléletnek, illetve módszernek az alkalmazhatóságát olyan területeken is, ahol annak ellenére, hogy az alapvető összefüggések már régóta ismertek, egyes tapasztalatokra okszerű magyarázatot mégsem lehetett találni. A tanulmányban összefoglalt eredmények így egyértelművé teszik, hogy a víztároló réteg-rendszerek víz-utánpótlásának, vízforgalmának és hidrodinamikai problémáinak a megismeréséhez a jövőben elkerülhetetlenül igénybe kell venni a geokémiai módszereket is. A dolgozat szerkezete, logikai felépítése világos, az ábrák és a táblázatok a megértést igen jól segítik, a szakirodalmi hivatkozások pedig alapos áttekintést adnak a tárgykör irodalmáról.