Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

35 vonat száraztömege a mélységgel jelentősen növekedett, ezzel szemben a hamu tartalom csak kismértékben, mivel a fö tömeget a rögzült vagy a kövek felületéhez szorosan kötődő zoo-szervezetek adták, dc mint a 4. ábra is bizonyítja, még a legalsó zónában is élnek kovaalgák, amclyek kedvező fény viszony (átlátszóság) esetén, fotoszintézisük során oxigént termelnek (Piec^nska A Bánás, 1984). A köves alzat bcnépcsülési dinamikájának tanulmányozásához, mesterséges alzatként kövekre ragasztva, csempéket helyeztük be a Balaton tihanyi szakaszán, a kutatóintézet hajókikötőjének nyíltvíz felöli oldalán, abba az un. második zónába, ahol az állandó vízborítás a jellemző. Módszertani szempontból fontos, hogy a mesterségesen kihelyezett alzatokat ne törje össze a hullámzás és a mintavételhez könnyen megtalálhatók legyenek. Az alzatok (három-ötszörös ismétlést alkalmazva) benépesülését három hónapig követtük nyomon, júliusban pedig három héten át, két naponta történt a mintavétel. A csupasz csempéken már az ötödik napon kialakuló nyálkás bevonat tömege meghaladta a 10 sza g/m

: értéket, majd fokozatosan növekedve három hét után a 100 sza g/m

2 értéket is túlhaladta, dc a növekedés a nyári ídőszakban tovább növekedett és nedves tömegben meghaladta a 3 kg/m2 értéket. A szárazanyag tartalom az cgész vizsgált időszakra 13-22 % között ingadozott és a általában a bevonat korosodásával növekedett. Ezzel szemben a hamu tartalom minimális mértékben változott, hiszen a harmadik napihoz (87 %) képest a 90. napon is csak 88 %-nak adódott. Jelentősebb a klorofill-a tartalom növekedése, több mint tízszeres (0.005 - 0,057 %), dc ebben az esetben sem beszélhetünk az élőbevonatnak az alzaton való telítődéséről, hasonlóan a tömeg'" viszonyokhoz. Az alzat benépesülését feltáró vizsgálataink során vett minták analízise folyamatban van és az eddig kapott adatokat, amelyek bár jó egyezést mutatnak több szerző (Castcnholz, 1961; Fdföldy, 1961b; Sládecek & Sládeőková, 1964; Hoagland, 1983; stb.) hasonló vizsgálataival előzetes eredményeknek tekintjük és a vizsgálatok folytatását szükségesnek tartjuk. Összefoglalás A köveken kialakuló élőbevonat, az cpilitlion fontos vízminőség alakító és jelző szerepet tölt be a sekély, köves parttal rendelkező tavak életében, dc az esztétikai jelentősége is meghatározó. Előzetes eredményeink alapján megállapítható, hogy a Balaton kövcsparti öv élőbevonala jelentős biomasszát képvisel és változatos élőhelyet biztosít más életforma típusú élőlények számára. Az epilithon a tömeg viszonya, az alga és a zoolckton összetétele alapján bioindikátor értékű. A taxonómiai összetétel és az azonosított szervezetek alapján fontos haltáplálék bázist képvisel. Fontos hidrofaunisztikai eredménynek értékeljük a Jaera sarsi Valk., lapos víziászka megtalálását és azonosítását a Balatonból. Zonáció feltárására irányuló vizsgálataink bizonyították, hogy a vízfelszín közeli és a mélységi epilithon között jelentős a különbség. Megállapítható, hogy a cscmpc alkalmas mestersége alzat, használatával a bcnépcsülési dinamika megismerhető. A Balaton kövcsparti epilithon struktúrájának, funkciójának cs anyagforgalmi szerepének pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek. * A kutatást az UTKA (téma: T 016012) anyagi támogatásával végezzük, furnért köszönetet mondunk. Irodalom Castcnholz, R.li'. (1961): An evaluation of submerged glass metliod of cstimating production of attachcd algae. Int. Ver llieor. Angew Limnol. Verh 14, 155-159. Entz G. & Sebestyén O. (1942): A lialaton élete. Magy. Term. Tud. Társ. Budapest. 1-366. Fel/Sldy, L . J. A/. (1958)_ A eonlribution to the ccology and biological produetivity of dlatom mass-vegetation on the stony shores of Lakc Balaton. Annál. Biol. Tihany 25, 331-342. Fel/öldy, L (1961a): Uflcct of temperature on the photosyntliesis of a natural dialom population. Annál. Biol. Tihany 28, 95-98. Fel/Öldy, L. (1961b): On the chlorophyll contcnt and biological produetivity of periphytic diatorn communities on the stony shores of Laké Balaton Anal. Biol. Tihany 28, 99-104. Fel/Öldy L (1981). A vizek környezettana Általános hidrobiológia Mezőgazdasági Kiadó Budapest. 1-290. Hoagland. K.D. (1983): Short-tenn standing crop and diversity of periphytic diatoms in a eutrophic reservoir. J. Phycol. 19, 30-38. Illies. J. (1967): Limnofauna Luropaea. Gustav Fischer Verlag Stuttgart, 1-474 Lakatos, Ci. if Bíró. P. (1991): Study on chcmical composition of reed periphyton in Laké Balaton. BFB-Bericht (lllmitz) 77, 157-164. Lakatos. G.. Grtgorszky, 1. & Bíró, P. (1996): Rccd-pcriphylon complex in the littoral of shallow lakcs. Verh. int. Ver. Limnol. (in press). Pieczynska. tí. Banas, D. (1984): Zonation in periphyton colonizing concrete blocks on the shore of Ijike Zegrzynskie. Ekol. pol. 32, 533552. Sebestyén O. (1963): Bevezetés a limnológiába A belvizek életéről. Akadémiai Kiadó Budapest. 1-236. Simoman. A., Tátrai. /.. Bíró, P„ Paulovits G.. G.-Tóth, L. <£ Lakatos, Ci. (1995): Biomass ofplanklonic crustaceans and food of young cyprinids in the littoral zone ol l óké Balaton, llydrobiologia 303, 39-48. Sládaőek, V. ií Sládedková. A. (1964): Dctermination of periphyton production ba means ofthe glass slidc method. llydrobiologia 23, 125158. 1 Vetzel, R.G. (1964): A comparative study ofthe primary produetivity of higher plajits and phytoplankton in a large shallow Lakc Int rcv. Ges. Hydrobiol. 49, 1-61 Abstract: During the investigation on epilithon at the stony shore ofthe Lakc Balaton, the biomass, chcmical structure and orgarúsms of it have been studied in diíTcrcnt parts of tlus lakc. On llie basis of our results the role of epilithon in the water quality and as a bioindicator can bc confirmcd. The biomass of epilithon is important and it provides ditferent habilats for other aquatic life-form organisms. The organisms of epilithon play a significant role in tlic food basis of lish species. Presencc of a new small Isopoda species (Jaera sarsi Valk.) was found and identilicd on the surfaces of the stoncs at the shore zone of Laké Balaton. The zonation of the epilithon has been observed on Uie stoncs at Tihany. Near Üie water surface filamcntous algae dominate, wlule in the dccpcr zoncs the attachcd animals (Spungilla, Coropliium, Dreissena, ect.) live. The study on short-tenn collonization of the artificial substratc were alsó carricd out.