Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
6. szám - Haszpra Ottó: Hága előtt és után
HASZPRA O.: I lága előtt cs után 343 mi töltés kiépítését is, míg a szlovákok a túlsó oldalt a terv szerint megerősítették. így várható, hogy egy, az 1965. évihez hasonló árvíz a ki nem épített magyar oldali töltést szakítja át. "Vizes" figyelmeztetések A Vízgazdálkodástudományi Bizottság elnöke 1990. júniusában levélben figyelmeztette a kormányfőt, hogy "nemzetközi szerződéseket nem lehet egyoldalúan felbontani", továbbá: "a szlovák kártérítési igény elhárításának egyetlen módja a közös kísérleti üzem tényleges tapasztalatai alapján való közös döntés". A kormánybiztosnak 1991. január 28-án ezt írta: "... csaknem bizonyossá vált. hogy a szlovák fél meg fogja építeni (valószínűleg Dunacsúnynál) azt a duzzasztóművet, amely lehetővé teszi a bősi erőmű csaknem teljes üzemét", dc: "nyilvánvaló, hogy a Kormánybiztos Úr óriási nyomás alatt áll. amelynek egyik legfélelmetesebb tényezője az önmagát... gleichschaltolt sajtó". 1992. márciusában a Vízgazdálkodástudományi Bizottság részletes "Vélemény- és Értékelés"-t adott arról az 1991. őszén - kivételesen - nyilvánosságra is hozott "MTA ad hoc bizottsági" állásfoglalásról, amelyet átadtak a csehszlovák fél szakértőinek is. (Az MTA elnökének 1991. november 4-i levele szerint ez az állásfoglalás csak "az ad hoc bizottságban részt vevő szakemberek véleményét jelenti", mivel "a BNV-vel kapcsolatos akadémiai állásfoglalás - amelyet ma is érvényesnek tartunk 1983. decemberében született". A Vízgazdálkodástudományi Bizottság említett Értékelése. a következőket állapította meg: "Az államközi szerződés felbontása ... rendkívül nehéz helyzetet teremtene a Kormány számára, mivel az ökológiai veszély, amely az ad hoc bizottság állásfoglalásában hangsúlyozódik, nem megalapozott. A szlovákmagyar viszonyban a vízlépcső miatt beállt feszültség fokozása az államközi szerződés felbontásával jelen körülmények közölt a kibontakozás útját vágná cl, ... célszerű pártatlan szakértői vélemény szerint eljárni. Ha a vélemény nem támasztja alá az ökológiai katasztrófa lehetőségét, ... hozzá lehet járulni a dunakiliti-bősi alrendszer ... kísérleti üzembe helyezéséhez. Ha a kísérleti üzem során a feltételezett gondok előállnak, a leállítás még mindig közösen és egyetértésben végrehajtható". Egyébként az állásfoglalás döntéshozatal megalapozására tudományos szempontból és egyoldalúsága miatt is alkalmatlan". Végső döntések 1992. májusában a magyar fél a szerződést egyoldalúan megszűntnek nyilvánítja/. 1992. októberében a szlovák fél a Dunát cgyoldalóan elzárja, amelynek révén használatba helyezi az üzemvízcsatornát és a bősi erőmüvet. Mit lehet tanácsolni a hágai ítélet után? Irtható, hogy a "vizes" előrejelzéseket és megoldási javaslatokat a hágai biróság ítelete és ajánlásai igazolták. Vélhető, hogy az (ítéleti számozás szerint hivatkozott) alábbi tanácsok szintén követésre érdemesek: 1. A Dunacsúny-Bős rendszert a közös megegyezés alapján kell üzemeltetni (134, 136, 145, 146. 154), Dunacsúnynál 500 ni 3/s folyamatos, ill. természetes és mesterséges árhullámok alkalmi átbocsátásával. 2. Fenn kell tartani a dunakiliti fenékgátat, míg megépíthető a dunakiliti duzzasztómő szelvényében a Duna végleges keresztgátja. 3. A dunakiliti duzzasztómű teljes mértékű üzembe helyezése már nem érdekünk. Ez ugynis a Dunakiliti fölötti hullámtér tartós clborítását eredményezné (112). 4. Dunakiliti fölött és alatt egyaránt fenn kell tartanunk a jogot a hullámtér természetvédelmi célú (112). árvízszerü alkalmi elárasztására. Ehhez szükséges a keresztgál koronaszintjének megemelése, egyrészt a Dunakiliti fölötti hullámtér közvetlen eláraszthatósága. másrészt az alatti hullámtér eláraszását szolgáló - a természetvédelem céljára meg is épített - vízkivételi műtárgy üzembe helyezhetősége érdekében. Mivel Dunakiliti fölött a jelenlegihez hasonló duzzasztást a szigetközi vízpótlás érdekében fenn kell tartani, célszerű a dunakiliti műtárgy vízerőteleppel való kiegészítése, hogy a folyamatosan átbocsátandó összes víz a természet további befolyásolása nélkül - itt is hasznosuljon. 5. Dunacsúnytól, lefelé a Duna-mederben végig biztosítani kell a hajózás lehetőségét Ehhez tisztázandók a helyi célú vagy eredetű szállítások és a hazai és külföldi eredetű szállítások és turisztika távlati igényei (teherhajózás, sporthajózás, sőt, akár egy létrehozandó magyar-osztrák-szlovák kétparti természetvédelmi zóna végiglátogatását szolgáló turista-hajózás, stb ). (Mindez nem sérti a 4. pont igényeit). A Dunakiliti alatti szakasz sarkantyús szabályozása nehéz, mert a nagy esés miatt természetes állapotban is nagy az áramlási sebesség. A fenékgátak hajózsilip nélküli beépítése lehetetlenítené a hajózást. A legjobb megoldásra, műtárgyakra vizsgálatokat kell végeztetni. 6. A nagymarosi vízerőmű környezetvédelmi ok nélkül esett áldoztául a kampánynak, hiszen az ad hoc bizottság elnöke szerint Nagymarosnál tájesztétikai okokból ellenezte a lakosság a művet. Ez ízlés kérdése, de a mai technikával a duzzasztó- és erőmű igen lapos, vagy átbukó vízlepellel borított formában is megvalósítható, amelyet megfélemlítése előtt a lakosság is támogatott. Hága szerint (134) a csúcsüzcm elhagyása a nagymarosi duzzasztómüvet szükségtelenné teszi. Valójában Nagymaros hajózhatóvá tenné a fölötte lévő Duna-szakaszt, energiatermelése pedig azonos volna az osztrákok 70 %-os népszavazási többsége alapján létesült Bécs-Freudenau-i vízerőműével. Nem lenne vitatható, hogy a vízlépcsőrendszer termelte áram fele hazánké. A mű a sziklafenék miatt tervezésének helyén a legolcsóbb és a legbiztonságosabb. A bősi csúcsüzem pedig szabályozható. 7. A Dunába és mellékfolyóiba a duzzasztástól függetlenül csak kellően tisztított szennyvizek vezethetők. 8. A lakosság és minden környezetvédő véleménye megfontolandó és figyelembe veendő. 11ASZPRA OTTÓ oki. mérnök, a műszaki tudomány doktora, a Bp. Műszaki egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke ny. tanszékvezető tanára.
