Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
6. szám - Kozák Miklós: Fehéren–feketén: Hága és a vízlépcső
330 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 6. SZ. nek sem árt." Tény, hogy a vízlépcső egykori ügyintézői és hágai "szakértői" szórói-szóra ezt tették! Vagyis: időhúzás, semmi kompromisszum és szerződésszegés! A "bölcs" tanácsok osztogatásában és jósolgatásokban Vargha J járt élen. "A Dunát az idén (1991) lehetetlen elrekeszteni. A Cvariáns megvalósítására épült művek csak tákolmányok. A C-variáns sohasem cpül fel [FK. 9-18. old ] "A C-variáns csak papírtigris" [FK. 10-5. old ] "A parlament egy tapodtat se tágítson (a Szerződés felmondására vonatkozó) határozattól, s ne dőljön be szirén hangoknak, amelyek valamiféle kompromisszumot akarnak" [FK. 11- 4-7. old ] Tagadhatatlan, hogy Vargha J. fenti "szakértői" ajánlásai termékeny talajra hullottak, 1992-94-ben, sőt azóta is. Ám a hágai bíróság éppen ezt a magatartást ítélte el, miszerint "elhamarkodott volt a munkálatok felfüggesztése és a szerződés egyoldalú felbontása". A BNV akkori kormánybiztosa, a nemzetközi jogászprofesszor Mádl F. magabiztosan nyilatkozott (1992): "A szerződés megszüntetése nem jogellenesen történik" [FK. 10-3. old.]. Erre akkor ezt írtam: "Mádl úr jogi állásfoglalása is sokba kerül nekünk, ha egy szerződést egyoldalúan, a Duna Kör hozzá nem értői véleménye alapján fel lehet bontani". [FK. 10-3. old ] A hágai perirat egy másik szülője, Valki L. szerint (1989): az egyoldalú szerződésbontás "nem szerződésszegés", és: "szüntessük meg az 1977-cs szerződést." [FK. 10-5. old.) Szó szerint ez történt, és ezt követte, amit Hága egyértelműen elítélt! A jó nevű HVG is vezérszercpct vállalt a vízlépcsőellenességben amikor Szabó G. ezt írta (1992): "A C-variáns építése nem más, mint néhány munkagép által keltett csatazaj." [FK. 9-18. old.] Hardy P. szerint (1990): "Nehezen képzelhető el, hogy a (prágai) demokratikus vezetés 1990 elején kedvezőtlenebben ítélje meg a bősi beruházást, mint a magyar miniszterelnök 1989 tavaszán" [FK. 10-2. old.] Csalhatatlan, magabiztos váteszként jósolt Droppa Gy. is (1992): "Mi biztosak vagyunk abban, igen jó esélyeink vannak Hágában " [FK. 10-4. old ] Ezt követte TV nyilatkozata (1996): "Vitáinkban nem tulajdonítottunk jelentőséget a szakmai hozzáértésnek" Vavrousek csehszlovák miniszter (1991): "Ha Magyarország el akarja kerülni a legrosszabbat (a C- változatot), ... legalábbis szándékot kellene mutatnia a tárgyalásokon. Az a legjobb megoldás, ha homokba dugják a fejüket?" Ne feledkezzünk meg egy másik "szakértő"-ről sem, Hajóssv A.-xő\. íme vallomásai (1991): A C-variáns sohasem fog megépülni"."A C-variáns csak zsarolás" [FK. 9-18. old.] A média közreműködésével éveken át riogatta a közvéleményt (és Hágát is) a térség földrengésveszélyével, az ebből fakadó katasztrófával. Hardy P. 1989-ben tanulmányt írt a BNV-ről, (3 napon át hozta az újság), amelyre Fór is Lajos mérnök így válaszolt: "A BNV-re írott Hardy-tanulmány ... elfogultsága, primitívsége, dilettantizmusa a nem szakember előtt is nyilvánvaló. A építkezés leállítására utólag indokot kereső magatartás sztálini modell továbbélése. A vízlépcső ellenes lobby ... kampánya elérte az intellektuális terror szintjét." [FK. 11-14, -15. old ] Ez utóbbi cikket a sajtó nem közölte, az csak a Hidrológiai Közlöny "Refuznyiki" rovatában jelenhetett meg. Rajkai Zs. (1993): (A Duna Kör tagjai) "fizetett ügynökként sem tehettek volna nagyobb szolgálatot. Az építkezés (C-vált.) elbagatellizálásával ... elaltatva az ország közvéleményét". Keresztes K. S. (1992) "az erőmű teljes lebontása irreális" (le is váltották rövidesen). "Ám a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága Vargha J. -sal ért egyet" [FK. 11-6. old ] Vajon a hágai ítélet után pironkodik-e valaki a megtörténtekért, s azért, hogy a közvéleményt félrevezették? Hol van a nemzet iránt érzett felelősség, ami a képviselői mivolt legelemibb követelménye? Seres A. (1995): "A szlovák fővárosban jól tudják, hogy a hágai bíróság előtt fekvő akták a magyarok számára kedvezőbbek" [NSZ. 1995.09.06] De vannak tisztán látó újságírók is. Botlik J.:"A szlovákokkal való tárgyalásokon humán képzettségű (magyar) szakemberek vettek részt, anélkül, hogy a vízépítési kérdéseket ismerték volna". Ami pedig a felelősség kérdését illeti: "Elsősorban azok a személyek, akik a kormányt és a parlamentet a dunacsúnyi vízlépcső építésének megkezdéséről tudatosan dezinformálták. Akik a szlovák vízlépcső építését zsarolásnak, papírtigrisnek állították be. Akik a miniszterelnöknek küldött javaslatokat önhatalmúlag, megvitatás nélkül elfektették." [NSZ. 1993.05.15] Amikor pedig a jelenlegi kormány jogosan puhatolódzó megbeszéléseket kezdeményezett, azonnal ellenző hangokat kapott. Méltatlankodását Szabad Gy. így fejezte ki: "Hosszú évek után most érne be a Hágában jól kialakított pozíciónk gyümölcse" [NSZ. 1997.02.11] Tisztelt professzor társam! A hágai ítélet Önt nem igazolta! Lipták B. Amerikából érkezett vegyész is vízlépcső szakértőként lépett fel (1990): "A csehszlovák kormány felé egyszerre kellene felmutatnunk a kecsegtető sárgarépát és a fenyegető bunkót [FK. 6-5. old ], "Amennyiben a magyar kormány felmondja a megállapodást, garantálja: a nyugati emigráció az utolsó fillérig kifizeti az esetleges kártérítéseket". Nos, Lipták Úr! Itt az alkalom! Hegyi Gy. válasza: "Tartok tőle. hogy a ... nép fogja kifizetni" [FK. 11-2. old.]. Majd, 1993-ban: "A környezetvédők érvelésük során olyan állításokat is megengedhettek maguknak, amelyekről utóbb kiderült, hogy nem felelnek meg a valóságnak" [FK. 8-4. old ] A hágai döntés után a Lipták-féle "bunkó"-ból bumeráng lett, a kártérítések vállalásából teljesíthetetlen ígéret. És. Hegyi Gy.-nak lett igaza. Az ígéretekből semmi sem maradt. Lássuk tehát a hágai ítéletet és vessük azt össze a magyar hágai delegáció peranyagával és az előzőekben idézett vízlépcső "szakértők" jóslataival.