Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

31 (ím. A leghosszabb fonalakon 25-30 csavarulatol tartalmazhatnak. A csavarulatok a dugóhúzó-szerűnél is szorosabban illeszkednek egymásra, helyenként egy vagy két csavarulatnyi hosszon fellazulhatnak. A vegetatív sejtek gömbszerűek, az osztódási állapottól függően valamivel rövidebbek vagy hosszabbak lehetnek szélességüknél, bennük nagy számban találhatók gázvakuolumok. Jellemző méretek: 4,5-5 x 5-6,5 |im. A hctcrociták nagyobbak (5-6,5 x 6-7 fim), gömbszerűek vagy igen gyengén elliptikusak. Rendszerint vegetatív sejtek veszik közre őket. Egyetlen fonalon figyeltük meg három helcrocita egymás melletti elhelyezkedését. Akinétát eddig nem találtunk a tenyészetekben. Az élő anyagban a fonalak kb. 5 percnyi mikroszkópi vizsgálat elteltével elkezdenek fellazulni (/. ábra, c), s hamarosan l-l 1 sejtet tartalmazó fonalrészekre esnek szél (/. ábra, d). Az elválás gyakran, de nem kizárólag a hctcrociták mellett történik. Miután más tenyészetekben a fonalak egy idő után mind gázvakuolumokkal való tcltségükct, mind felcsavarodott alakjukat elvesztették (Hickcl, 1982) meg kell jegyeznünk, hogy az ACT-9510 tör/s egyedei két évvel az izolálás után is erősen vakuolizáltak, csavarmeneteik jellegzetesek. Az 1996-ban a Keszthelyi öbölben vett nyíltvízi planktonmintában talált egyetlen példányt membránszűrőn tömörített, élő anyagban vizsgáltuk. 10 csavarulatol tartalmazott, melyek a tenyésztett anyagban lapasztalhatónál is szorosabbak voltak. Mind a vegetatív sejtek, mind a hctcrociták mérete a tenyészetben mérttel azonos volt. A fonal fellazulása majd feldarabolódása a hosszas mikroszkópos vizsgálat (a preparátum kiszáradt) során sem következett be. A faj közeli rokonságban áll az Anabaena spiroides KIcb -szel, amelynek hasonlóan szabályos csavanilatai lényegesen lazábban állnak. Az Anabaena compacta-l számos, hipertróf vízben megtalálták (Hickel, 1985). A fonalak magányosak, de makroszkopikus aggregátumokai (átmérő 300 |im-ig) is talállak, melyekből sugár irányban álltak ki az egyedi, felcsavarodott fonalak, s az aggregátum belsejében holt sejtek tömegét figyelték meg. Általában egyéb kékalgákkal együtt, szórványosan fordul elő, de a legmelegebb hónapokban vízvirágzást is okozhat. Előfordulása egyéb hazai, cu- és hipertróf vizekben is várható. Általánosabb ökológiai kontextusban figyelmet érdemel az a tény, hogy a fajt előbb találtuk meg "nyugvó" formában, mint a planktonban. Ez megerősíti azl a mind elterjedtebb és elfogadottabb nézetet, hogy a tavak üledéke egy egyféle genbanknak tekinthető melyben olyan fajok propaguluínai is megtalálhatók, melyek nem mutatnak nyíltvízi növekedést. Az itt közölt adat mind a Balaton, mind Magyarország flórájára nézve új. Köszönetnyilvánítás A határozás helyességét dr. Barbara Meyer (Max-PlanckInstitute, Plön) erősítette meg, melyet hálásan kösz-önílnk. A florisztikai adatok a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának Flóra et Iconograpltia Algarum Hungáriáé adatbankjából származnak. A munkát a Miniszterelnöki Hivatal Balaton kutatási programja támogatta. Irodalom - Rcfercnccs Hamar, J , 1977. Data on knowlcdgc of tlie blue-green alga Anahaenopsis raciborskii Wolosz. Tiscia 12: 17-20. H.-liarlha. 7.S., 1974. The occurrcncc of Aphanizomenon íssatschcnkoi (Ussaczew) Proschkina-IJivrcnko in Ijike Balaton. Annál. Biol. Tiliany 41: 127-131. Hegewald. E.. N. Jeeji-Dai, M. Hesse, 1975. Taxonomische und floristisclie Sludicn an Plariktonalgen aus ungarischen Gewásscm. In: Algological Studies 13 - Arch. Hydrobiol. Suppl. 46.: 392-432. Hickel, B„ I9S2. A helical, bloom-fomiing Anahaena-hkc blue-green alga (Cyanophyta) from hypertrophic lak.es. Arch. Hydrobiol. 95 1 15-124. Ilickel, 11.. 1985. Observations on Anahaena compacta (Nygaard) nov. comb. (Cyanophyta) with helical, planktorúc fílamenls and macroscopic aggregates. Algological Studies 71: 269-270 Horecká, A/. &J. Komárek, 1979. Taxonomic position oflhree planktonic blue-green algac from the genera Aphanizomenon and Cylindrospermopsis. Preslia. Praha 51. 289-312. Hortobágyi, T„ 1943a. Előzetes jelentés a Balaton öl boglári biotopjának mikrophytobiococnosis-vizsgálatáról. Botanikai Közlemények 40: 243-278. Hortobágyi, T„ 1943b. Adatok a Balaton boglári scstonjában, psammonjában és lasionjában élő moszatok ismerőiéhez. Annál Biol. Tihany 15: 75-127. Hortobágyi, T., 1946. 33 eddig ismeretlen moszat a Balaton sestonjából. Botanikai Közieményck 43: 11-21. Hortobágyi. T, 1948. Ujabb adatok a Balaton mikrovegelációjához. Dunántúli Tudományos Intézet Kiadványai 10: 1-16. Hortobágyi, T.. 1959. Algák a Balatonból. Annál. Biol. Tihany 26: 329342. Hortobágyi, T., 1962. Kél vízvirágzás a Balatonon Botanikai Közlemények 49: 233-237. IstvánJJi, Gy.. 1897. A Balaton moszatflórája. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei 11/2 1-140. Jeeji-üay, N.. E. Hegewald A C. J. Soeder, 1977. Revision and taxonomic analysis of the genus Anahaenopsis. Algological Studies 18: 2532. Kol, E.. 1938. Algenvegctation de Balalon-Sces. Annál. Biol. Tihany 10: 154-161. Németh, J„ L. Vörös, 1986. Koncepció és módszertan felszíni vizek ulgológiai monitoringiához. In: Környezet- és természetvédelmi kutatások 5. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Budapest pp. 136. Oláh. J.. M. 1. ElSamra. M. A. Abdel-Kloneim. L. Tóth A L. Vörös. 1981. Nitrogénkötés halhústcrmelö agroökoszisztémákban. A halhúslermelés fejlesztése 10, HAKI, Szarvas Padisák, J., 1994. Relationships between shorl-term and long-term responses of phytoplankton to eutrophication of the largest shallow lakc in Central Europe (Balaton, Hungary). In: Sund, II., II.-II Geller, W Xiaogan, Y. Kcchang & S. Fengnind (eds.) Environmental Proteclion and Lakc Ecosystem. Science and Technol. Press, Bcijing: 419-437. Rippka, R.. Deruelles, J. H Waterbury, M. Herdman A R. Y. Stanier, 1979. Gcncric assignments, strain histories and propcrlies of purc cultures of cyanobacteria. J. Gcn. Microbiol. 111, 1-61. Seenayya, G. & N. Subba Raju, 1972. On llic ccology and syslematic position of the alga known Anahaenopsis raciborskii (Wolosz). Elénk and a crilical evaluation of the forms deseribed under llic genus Anahaenopsis. In: Dcsikachari, T. V. (cd.) Taxonomy and Biology of blue-green algac; Madras: 52-57. Szalai, /.. 1942. Adatok a Körösök pscudophytoplanktonja ismeretéhez. Acta Univ. Szegcdiensis Scct. Sci. Nat. Pars Bot 1: 113-154. Szemes, G.. 1957. Die Dialomeen des Balaton-Sees. Annál. Biol. Tihany 24: 193-270. Tamás. G., 1954. Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon IV. A negyvenes évek fitoplanktonjáról. Annál. Biol. Tihany 22: 95-110. Tamás. G„ 1959. AJgenflora des Balatonsecs 1938-1958. Annál. Biol Tihany 26: 349-392 Tamás, G.. 1963._ Kiesclalgcn des Balaton-Sees 1956-1961. Annál. Biol. Tihany 30: 167-218. Tamás, G„ 1964a. Die Algenílora des Balaton-Sees (Zusammcngcstcllt nach Angaban aus den Jahren 1959-1963). Annál. Biol. Tihany 31: 245-253. Tamás, G.. 1964b. Adatok a Balaton moszaUlórájához III. Bevonatok algológiai vizsgálata a tó makrovegetációján 1963-ban. Annál. Biol. Tihany 31: 255-272.