Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Nekrológ

296 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. Kováts Gábor - Pálfai Imre (szerk.): A síkvidéki vízrendezés feladatai (A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kiadása, Budapest, 1996. Szakértőként közreműködtek: Bartha Péter, Bárdi Pál, Bodnár Gáspár, Nagy István, Pálinkás Lajos, Rónay István, Stéfán Márton, Szúnyog Zoltán, Tóth László Menyhért, valamint az OVF Vízkár­elhárítási Főosztályának Vízrendezési és Társulati Osz­tálya - osztályvezető: Szilárd György. Az irodalom jegy­zéket Békés Ágnes, a táblázatokat Pálhidy Csaba állítot­ta össze. Lektor: Váradi József Gyula. 78 old., 7 ábra, 22 táblázati oldal, 16, részben színes kép, 39 írod.) Széchenyi szavai szerint: "A vízbajok megszűntetésé­nek természetes sorrendje a szabályozással egybe kap­csolt ármentesítés és az azt követő lecsapolás, amiket azután az öntözésnek kell betetőznie". Mára a síkvidéki vízrendezés vízháztartás-szabályozási feladattá válik, a­mely vízpótlást és vízelvezetést egyaránt képes szolgál­ni. Jelentős új körülmény a piacgazdasági viszonyok ér­vényesítése. A most megjelent könyvecske célja az volt, hogy a síkvidéki vízrendezés időszerű feladatairól - elsősorban az állami feladatokról - átfogó képet adjon, különös te­kintettel a közelmúlt évek változásaira. A szövegrész voltaképpen szakértői vélemények, az újabb keletű szak­irodalom, kutatási jelentések és egyes kéziratos munkák összefoglalója. Áttekinti belvízvédelmi rendszereink je­len állapotát, a legújabb kutatási és fejlesztési eredmé­nyeket, és a víz-érzékenységnek a tulajdonviszonyok és a területhasználatok átalakulása következtében előállt változásait. A függelék táblázatos kimutatást közöl a belvízvédelmi rendszerek legfontosabb műszaki adatai­ról, majd ábrákkal és fényképekkel jellemzi a hazai síkvidéki vízrendezés helyzetét, főként az 1994. év egyes esetekben kiegészített állapotainak megfelelően. A rövid összefoglaló tanulmány minden bizonnyal alkalmas áttekintése a hazánk vízügyeiben mindig fon­tos szerepet betöltő vízrendezési kérdéskörnek. V. I. Nekrológ Dr. Fekete András 1924 - 1997 Dr. Fekete András oki mérnök, a Budapesti Mű­szaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének ny. do­cense, aki 1951-től haláláig folyamatosan tevékenyke­dett a Tanszék munkatársaként, 1997. július 7-én el­hunyt. Halálával nagy veszteség érte mind a műegye­temi oktatást, mind a teljes magyar vízügyi munkaterü­letet. Dr. Fekete András működésében különösen kiemel­kedett a mezőgazdasági vízépítés, mezőgazdasági víz­hasznosítás egyetemi oktatási anyagának fejlesztése, a vízépítéstan c. szaktárgy tematikájának kialakítása, to­vábbá az optimális költségű, központi szivattyútelepes, földalatti nyomócső hálózatú esőztető öntözőrendszerek tervezésében végzett alapvető tudományos tevékenysége. Önálló tudományos eredménye a különböző fajta esőzte­tő berendezések gazdaságossági viszonyaira vonatkozó összefüggések feltárása, amelyeket az Országos Vízügyi Hivatal is felhasznált műszaki irányelveinek kialakítá­sában. Több hazai és külföldi közleménye alapján, az e­sőztető berendezések mezőgazdasági és műszaki terve­zése tárgyú könyv társszerzőjeként részesült az MTA ní­vódíjában. Dr. Fekete András a Magyar Hidrológiai Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Mező­gépfejlesztő Intézet, valamint Budapest Főváros külön­böző szak- és ellenőrző bizottságainak volt tagja. Mér­nöki, oktatói, tudományos és emberi értékei azonban el­sősorban az egyetemi oktatás területén emelendők ki, mert élete céljának a vízépítő szakos egyetemi hallgatók és kutatók felkészítését tartotta nemzetünk érdekeit szol­gáló feladataik elvégzésére. Nógrád megye Nemti köz­ségében kezdődött életpályája fontos feladatok elvégzé­sével, jó célok betöltésével ért befejezést. Dr. V. Nagy Imre

Next

/
Thumbnails
Contents