Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Karádi Gábor–V. Nagy Imre: Veszélyes hulladékok kezelése

KARÁDI G. - V. NAGY I.: Veszélyes hulladékok kezelése 291 5.1. táblázat Adag-reakció kapcsolatok Paraméter Szabvánv-érték Átlagos testsúly (felnőtt) 70 kg Átlagos testsúly (gyermek) 10 kg Napi vízfogyasztás (felnőtt) 2 liter Napi vízfogyasztás (gyermek) 1 liter Napi belélegzett levegő (felnőtt) 20 m

3 Napi belélegzett levegő (gyermek 5 m

3 Napi hal-fogyasztás 6,5 g Átlagos életkor 70 év Életre szóló kockázat Atl. napi adag x halasiaktól 5.2. táblázat Rák-okozó anyagok hatás-Jaktorai (USEPA IRIS, 1989) Kémiai jellemző' Hatás-faktor (szájon keresztül\ mg/kg.nap Hatás-faktor (légzés útján) mg/kg.nap Arzén 1,75 50 Benzol 2,9 x lO2 2,9 x 10"

2 Benzopirin 11,5 6,11 Kadmium 6,1 Karbon tetraklorid 0,13 Kloroform 6,1 x 10"

3 8,1 x 10~

2 DDT 0,34 Dieldrin 30 Heptaklór 3,4 Metilén klorid 7,5 x 10'

3 1,4 x 10"

2 PCB 7,7 Dioxin 1,56 x 10

5 Tetraklóretilén 5,1 x 10"

2 3,3 x 10"

3 TCE 1,1 x 10"

2 1,3 x 10"

2 Vinil klorid 2,3 0,295 Számpélda: Tapasztalatok szerint a klór alkalmazása ivóvíz fertőtlenítés céljából rendszerint 40-150 ng/1 kloroform képződéshez vezet (Sawyer et al., 1994). a.) A kérdés az, hogy mi az egész életre kiterjedő rák-képződés kockázata akkor, ha egy felnőtt 70 j.tg/1 kloroformot tartalmazó vizet iszik? A krónikus napi adag: IOO(//g/ /) x 10"

3(mg / fig) x 2(/ / nap) CDI = = 0,029(/»g/ kg. nap) 70 (kg) A kockázat = CDI x Hatásfaktor. Amennyiben a hatásfaktor = 6,1 x 10~

3 mg/kg.nap, akkor: Kockázat = 0,002 (mg/kg.nap) x 6,1 x 10"

3 (mg/kg.nap)"

1 = 12,2 x 10"* =17,4 per millió. b.) Statisztikai adatok szerint az USA-ban 1 millió ember közül 1930 fő hal meg rákban évente. Ehhez képest az előbb számított 17,4 rákos megbetegedés (nem halál!) elhanyagolható mennyiség. c.) Amennyiben az emberi szervezet 70 évnél rövidebb ideig van kitéve a káros hatásnak, és a szervezet csak részben abszorbeálja a rák-okozó anyagot, akkor a krónikus napi adagot az alábbi módosított összefüggésből lehet meghatározni: CDI = Teljes - adag(mg) Testsuly(kg) x Elettartam(nap) Teljes Szennyezés Fogyasztási Hatás Abszorpciós adag koncentráció X mérték X időtartam X tényező Az adag és kockázat lineáris összefüggését az alábbi ábra mutatja be: Kockázat Átlagos napi adag 5.2. Adag-kockázat kapcsolatok nem rák-okozó vegyi anyagok esetén Ha a veszélyes anyag nem rák-okozó, akkor a kockázat csak egy küszöb-érték meghaladása után észlelhető. Ezt a kapcsolatot az alábbi grafikon érzékelteti: Küszöb Átlagos napi adag Az összefüggést az alábbi kapcsolattal lehet becsülni: Kockázat = (CDI - RíD) x Hatásfaktor Az RfD (Reference Dose) úgy számítható, hogy a nem észlelhető adagot osztjuk egy 10-100 közötti biztonsági tényezővel. Az RfD néhány vegyi anyagra vonatkozó értékeit az 5.2. táblázat mutatja. = 5.2. táblázat Az RfD jellemző értékei néhány vegyi anyagra (USEPA IRIS, 1989.) Anyag RfD Aceton 0,1 Kloroform 5 x lO"

1 Fenol 0,04 PCB 0,0001 Toluol 0,3 Tetraklóretilén 0,01