Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Stegaroiu, Paul: Az édesvíz-készletek becslésének néhány szempontja

STEGÁROIU. P.: Az édcsvíz-készJctck becslése 283 mán aligha bekövetkező hipotézist - hogy az ország teljes területen egyidejűleg alakul ki erőteljes aszály, ez azt jelenti, hogy az aszályos evben a sokéves átlagos felszíni lefolyásnak csupán 54 %-a folyik le, ami alig haladja meg a 22 km

3/év értéket. A felszíni vízkészletek felhasználhatóságában a legkedvezőtlenebb tényező - egyik részről - bizonyos vízfolyások vizének minősége. Bár a felszíni vizek minőségi állapotában az utóbbi évek során bizonyos mértékű javulás volt tapasztalható, elengedhetetlen a szennyező források fokozottabb ellenőrzése. Azok a folyók, amelyek vízkészletük egy részét az országon kívül gyűjtik össze, és csak az alsó szakaszaikon folynak Románia területére, vagy országhatárt képeznek: a Szeret és a Prut. Ennek a két folyónak a vízkészletéből 5 %, illetve 85 % származik a felvízi vízgyűjtőről, országon kívüli területről. A fentiekben már említettek értelmében (lásd az 1.1. a pontot) a Szeret és a Prut vízgyűjtő határon túli területein keletkező vízkészletek az illető országok elméleti vízkészletétjelentik. Ezeknek a vízkészleteknek egy része, amit 1 km

3/év nagyságúra lehet becsülni, lefolyik és a román területi vízgyűjtő-fejlesztések és tározások eredményeként hozzájárulhat az ország műszakilag hasznosítható vízkészletének növeléséhez. Hasonló helyzet jellemző a Tisza vízrendszer felső szakaszára is, ahol a folyó 60 km hosszban országhatár, továbbá a Dunára, mivel a folyam 11072 km hosszban országhatár, illetve az ország területét szeli át. Az előzőkben ismertetett megfogalmazások értelmében, a külföldön kialakult, és az ezeken a folyókon levonuló vízmennyiségeket nem lehet tekintetbe venni Románia elméleti vízkészleteinek számítása során. Ugyanakkor felhasználhatók a műszakilag hasznosítható vízkészletek részeként. b.) A folyók természetes lefolyása és a vízigények alakulása közötti időbeni eltérés miatt a természetes vízjárási körülmények között Románia folyóiból csupán 5 km

3/év vízkészlet biztosítható. Az ennél jóval nagyobb vízigények kielégítése érdekében már a 60-as években vízhozam-szabályozásra alkalmas tározók kialakítására volt szükség. A vízgyűjtők jelenlegi fejlesztési szintjén Románia folyóin - beleértve a Prut határfolyót is - összesen 440 jelentős kiteijedésű állandó tározó üzemel, az ezekben vízhasználati célra tározott vízmennyiség eléri az 5,5 km

3-t. Ezek alapján lehet az ország jelenleg műszakilag hasznosítható vízkészletét 12-13 km

3/év nagyságúra becsülni (beleértve a Dunát is). Figyelembe véve a távlati fejlesztési terv előirányzatait, ezen belül a megvalósítandó tározókat, megállapítható, hogy az ország vízfolyás-hálózatán keresztül a vízhasználatok számára 24 - 25 km

3/év vízkészlet biztosítható. Ez a vízmennyiség eléri az ország elméleti vízkészletének közel 60 %-át Ilyen feltételek között az ország területére lehulló csapadékból keletkező lefolyás egy jelentős része, közvetlenül vagy közvetett úton jut be a főbefogadóba, a Dunába. Az ország legfontosabb folyóira készült tájékoztató becslésekből az a következtetés vonható le, hogy az ezeken lefolyó vízmennyiségek jelenleg, de még távlatilag is, meghaladják a sokéves vízkészletek felét. Amint azt már indokoltuk, a Duna vízkészlete nem számítható be Románia elméleti vízkészleteibe. A helyzet azonban teljesen másként alakul akkor, ha a Dunának, mint folyamnak a műszakilag hasznosítható vízkészleteit vesszük figyelembe. Ebben az esetben a Duna vízrendszer különböző vízgyűjtőinek elméleti vízkészleteit kell figyelembe venni, ezek a Duna-menti országok számára műszakilag hasznosítható vízkészletet jelentenek. A román szakemberek egyetértenek abban, hogy a Duna vízkészlete távlatilag 20-30 km

3/év műszakilag hasznosítható vízkészletet biztosíthat Románia számára. A Duna sokéves vízkészletéhez viszonyítva ez annak 1015 %-át teszi ki. Az a tény, hogy a Duna Románia déli határát képezi, olyan problémát is felvet, hogy az elkövetkező időszakban milyen mértékben fejlődnek majd a folyam menti vízhasználatok, amelyek részére az éves 30 km

3 vízkészlet rendelkezésre áll. Jelenleg a Duna menti vízkivételek útján hasznosítható vízmennyiség nem haladja meg a 9 - 10 km

3/év nagyságrendet, a vízigények a tenyészidőszakban, azaz júliusban és augusztusban érik el viszonylagosan a legnagyobb értéküket. 3.2. A természetes tavak vízkészlete Vízkészlet-gazdálkodási szempontból Románia természetes tavai igen csekély jelentőségűek. Az összesített hasznosítható édesvíz-készletük egészében elhanyagolható, mert nem éri el az 1 km

3/év-et. 3.3. A felszín alatti vízkészletek A felszín alatti vízkészletek becslése, főként az elégtelen ismeretek miatt, azt eredményezte, hogy széles skálán mozognak az erre vonatkozóan az utóbbi 35 évben nyilvánosságra került adatok. Elfogadván a szakirodalomban (Tomescu, 1995) a kitermelhetőségre vonatkozóan előre jelzett értékeket, ezek az elméleti vízkészletekkel vethetők össze, Romániában az elméleti felszín alatti vízkészletek nagyságrendje 9 - 11,5 km

3/év körüli lehet, ennek mintegy 45 %-a talajvízkészlet. Ezen vízkészletek eloszlása az ország területén nagyon egyenlőtlen. A legnagyobb ismert készletek az ország nyugati és délnyugati felén találhatók, ott elérik a 780 m

3/fő/év értéket is. Legszegényebbnek a Prut - Szeret közötti vízválasztó vidéke minősül, ott ez az érték alig éri el a 100 m

3/fő/év nagyságot. A vízhasználatok igényeinek kielégítése szempontjából sokkal jelentősebb ennél a műszakilag kitermelhető vízkészletek ismerete. Ezt országosan 5-6 km

3/év értékűre becsülik. A jelenleg létező berendezésekkel és kiépítettség mellett kitermelhető felszín alatti vízkészletek nem haladják meg az évenkénti 2-3 km

3-t. Tekintettel azonban a magas energiaárakra, nem tűnik lehetségesnek az elkövetkező évek során ennek a vízmennyiségnek a jelentős növekedése, annak ellenére, hogy a felszín alatti víz minősége, az esetek többségében jobb, mint a felszíni vizeké. Összegezve Románia vízkészleteire vonatkozóan ismertetett adatokat, megállapítható, hogy az ország elméleti, felszíni és felszín alatti vízkészletei elérik a 46 52 km

3/év nagyságrendet, ami kb. 2000 - 2300