Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Zsuffa István (jun.)–Bogárdi János (jun.): Nem-permanens, kvázi-kétdimenziós, numerikus modell hullámtéri fokrendszerek hidrodinamikai szimulációjához

276 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. Qf-0,5 mVs szabad kifolyás - a számított feszlngőrbe a fok fenékvonala 0 250 500 750 1000 1250 távolság [m] S. ábra. A Sárkány-fokban számított felszíngörbe 0,5 m 3/s-os vízhozamnál, szabad kifolyás esetén; kontroll szelvény az alvíz felöli áttöltésnél A felszíngörbe számítás szinguláris pontból történő indításakor a QBUILD program a valóságban mindig a kritikus vízállásnál valamivel magasabb vízállásból indít. így elkerülhetőek a (18) alapegyenlet jobb oldali törtje kritikus vízállás melletti határértékének számítá­sából adódó nehézségek, anélkül, hogy számottevő hiba csúszna az integrálásba. A vízhozamfúggvény beduzzasztott tartománya egy pontjának számításakor a felszíngörbe integrálás az a­dott alvízi szintről indul. Ha a számított felszíngörbe a kritikus szint alá megy, akkor az rohanó vízmozgást, azaz szabad kifolyást jelent. Nincs szükség ilyen esetben a számítás folytatására, hiszen a kérdéses vízhozamhoz már ki lett számolva a felvízi vízállás. Ha a felszíngörbe nem megy a kritikus szint alá, akkor valós beduzzasztott vízmozgásról van szó. Az így szánűtott felvízi szint (ala­csony alvízi szint mellett) azonban nem feltétlenül kü­lönbözik az ugyanazon vízhozam mellett számított sza­bad kifolyású szinttől (9. ábra). Qf=1 mVs Z„= 86,5 mBf a számított felsztngőrbe a fok fenókvonala 84.86 " 1250 távulsáq Fml 'J. ábra. A Sárkány-fokban számított felszíngörbe 1 m 3/s-os víz­hozamnál beduzzasztott áramlás esetén Csőátereszeket, bukókat, zsilipeket és egyéb műtár­gyakat magukba foglaló csatornaszakaszoknál a fenti felszíngörbe számítás nem alkalmazható, mivel a műtár­gyak szelvényeiben a fokozatosan változó vízmozgás a­lapfeltétele, a hidrosztatikus nyomáseloszlás, az áramvo­nalak jelentős görbülése miatt nem teljesül. Csőátere­szekben ráadásul még nyomás alatti vízmozgás is kiala­kulhat. Ezért a felszíngörbe számító algoritmus ezeket a szelvényeket a műtárgyak specifikus vízhozamegyenle­teinek közvetlen alkalmazásával, vagy pedig a műtár­gyakra előre kiszámított vízhozamfűggvények segitsé­gével hidalja át. 3.2. A rendszercellák és a talajvíz közötti szivárgás számítása A (2) alapegyenletében szereplő Qs szivárgási hoza­mot a FOK modell a MICROFEM [Ilemker és van Elburg, 1992] nevű talajvíz modellel együttműködve számolja. A MICROFEM végeselem eljárást alkalmazó talajvíz modell, melyben a szivárgási közeg vízvezető és víztartó rétegekre van felosztva. A vízvezető rétegekben a mo­dell síkbeli kétdimenziós áramlást szimulál, míg a víz­tartó rétegeken keresztül csak függőleges irányú szivár­gással számol. A MICROFEM gemenci alkalmazásánál az ártér felszíne alatti szivárgási közeg homokos-kavics vizvezető rétegre és egy agyagos víztartó fedőrétegre van felosztva. (10. ábra). A végeselem háló (11. ábra) egy rendszercellába eső csomópontjánál, a víztartó fedőrétegen keresztül szivár­gó víz hozamát az alábbi képlet segítségével számolja a MICROFEM: h-An Qn = wc h = z-zc, h — z — zg, (20) ha ha zg zc zg>zc ha a csomópont fölött nincs vízborítás z-zc, ahol: h : a szivárgást előidéző nyomásszintkülönbség [m], Qn : szivárgási hozam a csomópontnál [m 3/s]; z : a cella vízállása [mBf); zc : a cella terepszintje a csomópontnál [mBf]; zg : piezometrikus talajvízszint a csomópontnál [mBf]; An : a csomóponthoz tartozó terület [m 2]; wc- — \ a fedőréteg szivárgási tényezője [s]; k D : a fedőréteg vastagsága [m]; k : a fedőréteg Darcy-féle szivárgási tényezője [m/s], A rendszercella és a talajvíz közötti össz szivárgási hozam tehát a végeselem háló rendszercellába eső cso­mópontjainál számított szivárgási hozamok összegével egyenlő: nn "" U Ayi m=1 m=l w cm ahol: nn: a rendszercellába eső csomópontok száma [-]

Next

/
Thumbnails
Contents