Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
5. szám - Borsodi Andrea–Sallai Krisztina: A Fertő fenéküledékének alkalofil baktérium közösségei
262 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. A XIV. fenonban 72 %-os hasonlósági szinten a Baci Ilus clausii faj nádas régióból és belső tavakból izolált 4 reprezentánsa különül el. 10 és 40° C közötti hőmérsékleteken, valamint 0-10 % NaCl jelenlétében jól növekedtek. A Herlakni-csatorna kivételével mindenhonnan kimutathatók voltak. A XV. és XVII. fenon 75 illetve 72 %-os hasonlósági szinten a Bacillus horikoshii faj együttesen 18 képviselőjét foglalja magába. A sótolerancia mértéke mindkét csoportban megegyezett. A XV. fenonba tartozó baktériumtörzsek alkalofíl sajátságai (szaporodás pH 8,0-11,0 között) jelentősen eltértek a XVII. fenon törzseitől (ahol a szaporodás szempontjából nem volt kitüntetett pH érték) csakúgy, mint a növekedéshez szükséges hőmérsékleti értékek vonatkozásában (utóbbiak képviselői 4 és 45° C között mutattak növekedést). A XVI. fenonba 77 %-os hasonlósági szinten sorolt, a típustörzzsel megegyezően kifejezett alkalofíl jelleget mutató (legintenzívebb növekedés pH 10,0-11,0 értékeken), elsősorban a Madárvárta-öböl területéről kitenyésztett 7 baktériumtörzs a Bacillus pseudoalcalophilus faj képvi selőjének bizonyult . A IX., XVIII. és XIX. fenonokban 70-70 illetve 72 %-os hasonlósági szinten fellelhető, összesen 18 baktériumtörzs a Bacillus pseudofirmus faj fenotípusos bélyegeivel mutatott megegyezést. Képviselőik a taxonómiai fontosságú bélyegeik azonossága mellett döntően a környezeti faktorokkal szembeni eltérő tűrőképességük alapján különültek el a fenti csoportokba. A IX fenon reprezentánsai mérsékelten mezofil hőmérsékleti értékek (15-28° C), változó sókoncentrációk (0-10 % NaCl) és pH 9,0-11,0 mellett növekedtek, míg a XVIII. és XIX. fenonok tagjai jól szaporodtak még 10° C hőmérsékleten is, de nem toleráltak 7 %-nál magasabb NaCl koncentrációkat. A pH igény tekintetében a XVIII. fenonba alkalofíl (pH 9,0-11,0), a XIX. fenonba inkább alkalitoleráns (pH 7,0-10,0) szervezetek kerültek. A törzsek között legnagyobb, 23%-os részaránnyal a Bacillus pumilus, továbbá 12-12%-os gyakorisággal a Bacillus pseudofirmus és a Bacillus horikoshii, 11%-os részesedéssel a Bacillus alcalophilus képviselői voltak jelen, melyek a baktériumtörzsek gyakorisága alapján valamennyi mintavételi helyen domináns pozíciót foglaltak el. A Bacillus pumilus és Bacillus alca lophilus Baktériumtörzsek száma 25 T F2 F3 P5 F6 F7 F9 FII F42 Mintavételi területek • Bacillus sp. • Bacillus pseudoalcalophilus EJ Bacillus horikoshii • Bacillus clausii • Bacillus clarkii • Bacillus flexus • Bacillus simplex • Bacillus pseudofirmus • Bacillus licheniform is • Bacillus circulans • Bacillus alcalophilus • Bacillus pumilus 4. ábra. A Fertő fenéküledékéből kitenyésztett alkalofíl Bacillus törzsek mintavételi helyek szerinti megoszlása fajok reprezentánsait valamennyi mintavételi helyről (4. ábra) izoláltuk. Ezek a törzsek adaptálódtak leginkább a hőmérséklet, a NaCl és a pH tolerancia tekintetében a Fertő élőhelyei által kínált feltételekhez. Más fajok elsősorban meghatározott területeken (így pl. a Bacillus licheniformis a Fertőrákosi-öböl (nyíltvíz), a Bacillus simplex a Kisherlakni-tó területén) voltak jellemzőek. A Bacillus licheniformis jellegzetes nyíltvízi előfordulását kifejezett alkalofíl és mérsékelten halofil tulajdonságai, míg a Bacillus simplex belső tavi jellemző megjelenését az ökológiai faktorokkal szembeni szélesebb tolerancia viszonyai magyarázzák. A vizsgált területek közül a legnagyobb faji diverzitást (9-9 Bacillus fajjal) a Fertőrákosi-öböl (nádas) és a Kisherlakni-tó esetében, míg a legalacsonyabbat (5 Bacillus fajjal) a Nádas (Fertőrákos) esetében észleltük. A környezeti tényezők közül a hőmérsékleti értékek vonatkozásában megállapítható, hogy a különböző mintavételi területekről izolált baktériumtörzsek szinte kivétel nélkül jól szaporodtak 15 és 28° C között (mérsékelten mezofil szervezetek). 40° C-on a törzsek 63-88 %-a, 45° C-on 3-62 %-a növekedett. A szaporodásra képes törzsek részaránya 10° C hőmérsékleten 50 %-nál, 5° C-on 16 %-nál alacsonyabb volt. A baktériumtörzsek a szaporodásukhoz szükséges optimális hőmérsékletektől magasabb hőmérsékleti értékek irányába szélesebb tartománnyal rendelkeztek, mint az alacsonyabb értékek felé. A kitenyésztett baktériumtörzsek NaCl tolerancia adatai alapján kimutatható, hogy a NaCl hiánya a nyíltvízzel összefüggésben álló területeken (Fertőrákosi-öböl, Madárvárta-öböl) korlátozta legjobban a baktériumok növekedését. A sóhiányt leginkább a belső-tavi törzsek
