Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

26 |ig ml"

1, az Arabidopsis thalliana tesztben az I

C5(>: 50 cs 100 ng ml"

1 között adódott (adatokat nem mutatjuk be). Úgy tűnik, hogy a növényteszt alkalmas más fajok, ill. plankton minták toxinjainak kimutatására is (2. ábra A, B). A Cylindrospermopsis raciborskii által termelt toxin, a cilindrospermopsin szerkezetet ismerjük, de az élő szervezetben kifejtett hatásmechanizmusa nem ismert. A liofílczctt Cylindrospermopsis raciborskii scjK szuszpenzió 50 %-os gátló koncentrációja (IC

5

0) 2-4 pg kér-rendszerc valamivel érzékenyebb a Cylindrospermopsis raciborskii toxinjaival szemben mint a csíranövény egyéb részei. A Cylindrospermopsis raciborskii által termelt cianotoxin(ok) hő-stabilak és így jól analizálhatók a növénytesztekben. Ha frissen gyűjtött sejtszuszpenziót kívánunk analizálni, azokat feltétlenül le kell fagyasztani a növény tesztek alkalmazása előtt. A Cylindrospermopsis raciborskii frissen gyűjtött sejtjei (a friss súly) 10-100 pg ml"

1 koncentrációban mutatják ml'

1 (/. á

bra B). Úgy tűnik

, h

ogy a mustárnövé

ny gyö- a

z 50 %-os gátlást (1C

S

0) a csiranövé

ny tesztekben. c •O >10 N c o -lí •o 4) JC U > :o c 120 100 80 \:/ T« —•— gyökér 60 . —«— hypocotil 40 hajtás 20 0 1 1 1 ö A minta koncentrációja (mik rogrnm/ ml) C S -O •A H c o "O « Ji í) > :o c 140 120 100 80 60 40 20 0 — gyökér — hypocotil hajtás o ö A minták koncentrációja (mik rogrnm/ ml) A B 2. ábra. Liofilezett planktonminták hatása a mustártesztben (BGST). A Balaton Keszthelyi-medencéjében gyűjtött minta (A, 1995 szept. 13, a minta nem tartalmaz cianotoxicitásra utaló anyagot); A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer felső tározójából gyűjtött (1995 jul. 31) liofilezett minta hatása a mustártesztben (B, a minta cianotoxint tartalmaz, 1C

}

0 a gyökér, a hipokolil, a hajtás esetén rendre: 1.43, 5.55, 3.18 /jg ml' volt). A B 3. ábra A Microcystin aeruginosa nyers kivonatának (eeg klorofill-a ml ' egységben) és a tisztított mikrocisztin-LR hatása a nádkallusz (Phragmites australis) növekedésére (a nádkallusz növekedésgátlása jól megfigyelhető). A Scirpo Phragmitetum fajai közül a Phragmites australis, Typha latifolia és a Lemna minor fajokat teszteltük. A békalencse esetében az 50 %-os gátló hatás 20 pg ml"

1 értéknél jelentkezett. A Typha latifolia termésének csírázását is gátolja a mikrocisztin, az 50 %-os gátló hatás 1 és 10 pg ml

1 értékek között volt. A Phragmites australis nem alkalmas az előbbiekben leírt növénytesztekre, ezért növényi kallusz tenyészetet indítottunk a szár internodium merisztémáiból Murashige-Skoog táptalajon. A kallusz-tenyészetck növekedését mind a tiszti-