Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Krisztián József–Nováky Béla–Szalai György: Bányavíz felhasználása a felszíni vízkészlet pótlására

258 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. Hasonlóképpen értékelhetjük a kétéltűek és hüllők csoportját. A kis fajszám - 11 ellenére - nagy értéknek tekinthetjük különösen akkor, ha a más területeken észlelt életlehetőségeik jelentős mértékű visszaszorulását is figyelembe vesszük. A mezőgazdasági területeken a kemizáció és egyéb hatások olyan mértékben csökkentették a faj- és egyedszámot, hogy a viszonylag háborítatlannak tekinthető élőhelyeket még anyagi áldozatok árán is fenn kell tartani. Ismét utalunk a különböző állatfajok táplálékláncban betöltött szerepére, az életközösségek fajainak egymásra utaltságára. Az értékelt állatfajok jelenléte teremt lehetőséget a viszonylag gazdag madárpopuláció megtelepedésének. A vízfolyáshoz tartozó területen 36 madárfaj található, 19 faj költ, 17 táplálkozik a patak közvetlen környezetében. A költőhelyekben szegény alföldi peremvidékhez tartozó terület dús vegetációja a madárfajok jó fészkelő helye. Az emlősök kis fajszáma - 13 - él a térségben. Ennek ellenére jelentősnek értékelhetjük a vízfolyás szerepét. A patak és a szegélyező vegetáció, a kisebbnagyobb növényevő és ragadozó állatfajok táplálék-, és ivóvízforrása, búvóhelye. Az állandó vízfolyás hiányában feltételezhetően kisebb faj- és egyedszám élne a területen. Az ökológiai hatás értéke pénzben nem fejezhető ki. Ennek ellenére értéknek kell tekintenünk, különösen akkor, ha figyelembe vesszük természeti környezetünk utóbbi évtizedekben bizonyítottan nagymértékű károsodását. Kis területet - 20000 x 50-300 m szélességben érint láthatóan a vizsgált Tarnóca patak, a leírtak szerint azonban kedvező ökológiai hatása jóval nagyobb területre is kiterjed. Irodalom Barna B.- Kardos M. 1984.: A bányavíz kiemelés főbb vízkészletgazdálkodási kihatásai. In "A bányászat vízgazdálkodási hatásai és a bányavizek hasznosítása Észak-Magyarországon." Vizeink 1984. évi különszáma. Kőris K. - Zsuffa I. I982.: A víztározás hidrológiája. A BME kiadványa, Budapest. Mika J. 1988.: A globális felmelegedés regionális sajátosságai a Kárpátmedencéből. Időjárás, 92. Nováky B. 1990.: Az éghajlati változékonyság és változás hidrológiai hatásai. V1TUK1 tanulmány, témaszám: 7631/1/1782. Stéfán KI. 1984.: Megjegyzés Feke Sándor hozzászólásához. In "A bányászat vízgazdálkodási hatásai és a bányavizek hasznosítása ÉszakMagyarországon." Vizeink 1984. évi különszáma. VGI. 1985.: Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. A Zagyva. (Szerkesztette: Nováky B.) VJTUKI. 1952.: Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. folyóink vízgyűjtője. l.A Zagyva. A kézirat beérkezeti: 1997. május 29. KRISZTIÁN JÓZSEF Oki. mezőgazdasági mérnök, egyetemi doktor, ny. tud főmunkatárs, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékén c. egyetemi docens. 1958-ban szerezte oklevelét Gödöllőn. 1958-tól nyugdíjba vonulásáig a GATE Fleischniann Rudolf Mezőgazdasági Kutató Intézetéből folytatott kutató munkál növénytáplálás, talajvédelon, rekultiváció témakörökben. Talajvédelmi kutatásai eredményei alapján szerzett egyetemi doktori címet. 40 tudományos, 70 szakmai ismeretterjesztő cikke, 2 könyvrészlete, 1 egyetemi jegyzete jelait meg. Tagja az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának. A Növénytermesztési Bizottság elnöke. Önálló szemesztoeket vezet Gödöllőn és az Egyetem gyöngyösi Főiskolai Karán a hazai agrár felsőoktatásban általa meghonosított rekultiváció tárgyban. NOVÁKY BÉLA Ilidrológus mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának tagja. 1994 óta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékén egyetemi dooois. SZALAI GYÖRGY 1956-ban szerzett vízépítő mérnök diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1963-ban mezőgazdasági vízépítő szakmérnök, 1970-ben a mezőgazdaság tudomány kandidátusa. 1956401 a CrATE-nak előbb a Kuhúrtedmikai, majd a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékén működik, 1974-től egyetemi docens, 1994-től egyetemi tanárkait. 1990-től a tanszék vezetője. 1974-1995. között a CIGR (Commission International du Génié Rural) MNB titkára, 1977-1991 között a nemzetközi vezetőség tagja. 1977-1991. között a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára, jelenleg az elnökség választott tagja, a Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának tagja. Tagja továbbá az MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottságának, s tanácskozási jogú tagja a Talajtani és Agrokémiai Bizottságnak. Use of Mine Water for Supplementation of Utilizable Surface Water Resources Krisztián, J. - Nováky, B. - Szalai, Gy. Abstract: The dfects of leading the mine water into the watercourses on the hydrological md ecological conditions withm the snail catdimoit areas are diown by the authors on the example ofthe Tamóca creck. Aíter desaiption ofthe natural hydrological cundiliotis the consequenccs of increasing water resources and the flow regime dianges ofthe creck are given. The closing part of the article dcals with the ecological conditions along the cieek and the oomposition ofthe plants and animals in the ehanged conditions. Key words: mine water, water resources, flow regime, irrigation. biotops, flóra, fauna.