Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Molnár Sándorné Kiss Ágota: Szeged ivóvízellátása az 1978-tól 1989–1991-ig terjedő időszakban

252 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. A mérési eredmények értékelése A víztermelés alakulását 1975-1996-ig (5. ábra) vizsgáljuk. Látható, hogy két nogy szakasz különíthető cl. I. Az 1975-1991 közötti időszakra kisebb-nagyobb ingadozásokkal a víztermelés növekedése a jellemző. II. Az 1992-től napjainkig is tartó folyamatot a víztermelés csökkenése jellemzi, amit a fogyasztás visszaesése, azl pedig a víz árának fokozatos növekedése idéz elő, valamint az, hogy sok ccg saját vízkutat fúratott, cs nem a vízműtől vásárolja az ivóvizet. Bár cz. a vízmű által megcsapok rétegeket olyan nagy mertekben ncin tehermentesíti, inkább az egyenletesebb rét cg-tediclésiek kedvez. * A kutak nyugalmi vízszhiljáick átlagos érteke 1978-79-bai mind a nyolc mélysegközhen + 2 m körüli volt (2.,3. ábra). 1980-81-bai fordulópont következett bc, amikor is a megnövekedeti vízigény miatt a rétegek vízszintje negatív nyugalmi ért ekeket mutatott. A víztermelés 1978-82 között 2.5 millió m'-rcl növekedett. A meglévő kutakkal ezt a vízmennyisséget csak ugyanazon kutak növekvő víztermelésével ldictctt biztosítani. A drasztikus 1-2 m/év vízszin csökkenéshez a kutak szivattyúzása is hozzájárult. Minden szőrözött rétegnél a rétegek terhelése 1983-tól stabilizálódik cs kisebb mértékű, egyenletes, állandó süllyedés figyelhető meg. A süllyedés 0,5 m/cv körüli. Ez a folyamat 1986-ig követhető, addig, amíg az É-i vízmű teljes kapacitással cl non kezdett üzemelni. Ekkor a vízszint süllyedés a városi kutaknál a 150-200 ni, 400-450 m mélysegközben szűrőzött kutak kivételével minden rétegnél megállt, sőt, 1988-ig 10-40 an /év emelkedés volt tapasztalható, holott a városi kutak az É-i vízmű bekapcsolása után is azonos vízhozammal üzemeltek. Feltételezhető, hogy 1988-tól a rétegnyomások kezdtek kiegyenlítődni a növekvő vízigény miatt, majd a víztermelés újbóli intenzívebbé válásával a 350-400 m és a 450-500 m közötti rétegek kivételével ismételtül vízszint süllyedés jelentkezett. Ez a süllyedés 1991-ig 0,5-1,0 ra közötti érteket mutatott. Az. évi víztermelés (5. ábra) 1991-ben érte el a maximum értéket - évi több, mint 25 millió m'-rcl, amit természetesen a kutak teljesítményének további növelésével ldictctt biztosítani. Az É-i vízmű kútjamak nyugalmi vízszint alakulását 1986-tól követhetjük nyomon (4.ábra). A telepen a nyolc meghatározott mclyscgköz közül a 150-200 m-es és a 350-400 m-es mélysegközök nincsenek beszűrőzve. A 200-250 m-ben és a 300-350 m-ben szűrőzött kutak kivételével minden egyes kút vízszintje kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de pozitív, és az 1986-os évi érték körül mozog. Az. E-i vízmű termelésbe állítása nan éreztdte olyan erőteljesen a hatását, mint ahogy azl az előzetes számítások jelezték. A vízszintemelkedés egyedül a IV. vízműtelep kútjainál tartott még 1989-ben is. Az emelkedés 1,5 m-rel üt volt a lcgmtaizívcbb, noha ezek a kutak találhatóak a legtávolabb az E-i vízmű kútjaitól. Még számos vizsgálat szükséges, hogy c jelenség okaira választ kopjunk. A 150-200 ni és a 350400 m között szűrőzött városi kutak vízszint alakulásánál is máhető volt az É-i vízmű hatása, kb. 0,2 m/év emelkedésben, holott az É-i telepen ezekben a mélységközökben nan szűrőztek bc kutakat. Ez a tény is azt erősíti meg, hogy a vízadó rétegek a mélyben egymással szoros kapcsolatban vannak. Összefoglalás A Szegedi Vízművek kútjainak nyugalmi vízszint változásánál arra lehet következtetni, hogy a depressziós terület megnövelése a város alatt elhelyezkedő vízadó rétegek terheltséget csökkentette. Amennyiben a vízkivétel az elkövetkező években nem nő, és a kutak a jelenlegi vízhozamukkal (1000-1500 l/perc) termelnek, valamint újabb kutakat nem helyeznek üzembe, úgy lassú, kiegyenlítettebb nyugalmi vízszint süllyedéssel, vagy a vízszint állandósulásával lehet számolni. Ha figyelembe vesszük a vízigény csökkenését, akkor a nyugalmi vízszintek emelkedését is várhatjuk. Amennyiben a város, illetve a városhoz csatolt települések vízigénye tovább növekedne, vagy az 1991. évi érték körül alakulna, úgy a megnövekedett vízigényeket a meglévő kutakkal nem lehetne kielégíteni. A vízbeszerzésnél számításba kell azt is venni, hogy a kutak öregedésével a műszaki állapotuk évről évre romlik, a kútellenállások értéke növekszik. Ha a fent említett állapot bekövetkezik, úgy a várostól távolabb, kevésbé terhelt vízadó rétegű területen új vízbázis kiépítése szükséges. Számításba jöhetnek még egy-egy kútcsoporton belül a kutakkal kevésbé terhelt 250-300 m-es szintek igénybevétele. Irodalom Az Alföld Földtani Atlasza. Szeged, (1979). MÁJ-1 Budapest Erdélyi M., 1975: A magyar mcdaicc hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny 1975. 4.pp. 144-156. Jakucs /.., 1980: Szeged geomorfológiája. Térképmagyarázó Jámbor A., 1985: Magyarázó Magyarország pannóniai (s.l.) képződményeinek földtani térképeihez. KlÁFI Budapest. Juhász J., 1987: I lidrogeológia. A kadémiai Kiadó, Budapest, p. 917. Kőrössy L., 1985: Az Alföld története a negycdidősz.ikig. Geologica Hungarica Ser. Geol. 21. Műszaki Kiadó, Budapest, pp. 57-66. Magyarország Nanzdi Atlasza 1989. Kartográfiai Vállalat. Budapest. Magyarország Ivóvízbázis Atlasza 1989. K1IVMBudapest Molnár S.-né, 1990: Szeged vízellátásának fcjlesTlcse. Kézirat. Szegedi Vízmű Kft. irattár, KHVM irottár. Rónai A., 1985: Az Alföld felszín alatti vízkincse. Geologica Hungarica Ser. Geol. 21. Műszaki Kiadó, Budapest, pp. 149-204. Urbancsek J., 1960: Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama cs az abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések Hidrológiai Közlöny, 1960. 5. pp. 398-403. Urbancsek J., 1978: Magyarország mélyfúratú kútjainak katasztere. A kézirat beérkezeti: 1997. június 16-án MOLNÁR SÁNDORNÉ KISS ÁGOTA Egyctani tanulmányait 1985-ben u József Attila Tudománycgyctan földrajz-földtan szakán fejezte bc. Ezt kövdően 1986-1991 kőzött a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalatnál geológusként dolgozott, ahol Szeged víztermelő kútjaival, valamint távlati vízellátási ldictőségcivcl foglalkozott. 1991-1994 között az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság geológusa. 1995-1997 között elvégezte a JATE posztgraduális környezetvédelmi szakát. 1996 óta a JA'IE PhD. ösztöndíjasa. Kutatási témája oz Alsó-Tisza vidék hidrogeológiai és hidrológiai helyzetének és viszonvainak tanulmánvozása. Water supply in Szeged Town between 1978 and 1989-1991 Mrs. Molnár, A. Kiss Abstract: Szeged Town relics Ibrhcr water supply on closeto 90 wclls drawing on confincd aquifers. 'llic history of wiljidrawal. in particulur Üic impad of withdrawal on the staticpiczomcUíchead, is examined over llic 1978 to 1989 period. 'llic elföd of llic wcll field síuik 17 km lo the N of the town in 1986 (on tlic static head. on the depression conc) was alsó sludied. 'llic data liavc rcvcalcd llic static head to vary strongly with the rate of abstract ion. Commissioning llic Noitlian Water Works was föllowcd by a risc in llic slatic head in llic úrban wclls allrihutcd lo llic cxtaision of the depression conc. Keywords: water works. stalichead. operating head, dqircssion conc, abslraction