Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Marton Lajos–Szanyi János: Kelet-magyarországi pleisztocén üledékek geostatisztikai vizsgálata. 2. A rétegek közötti átszivárgás területi meghatározása

241 Kelet-magyarországi pleisztocén üledékek geo­statisztikai vizsgálata 2. A rétegek közötti átszivárgás területi meghatározása Marton Lajos Szanyi János 4031. Debrecen, Magyar Geológiai Szolgálat Délalföldi Területi Hivatala Derék u. 108. 6727. Szeged, Sóhordó u. 20. Kivonat: Dcbrcccn város tágabb Icrscgébcn az ivóvízbázist képező negyedkori üledékek vízadó rétegei közötti átszivárgás! - a log­transzmisszívitási mező és a piezometrikus felszín ismeretében - geostatisztikai módszerekkel vizsgáltuk. A felületi hatást két módszxTTcl számítottuk: 1. a kétdimenziós síkáramlás permanens állapotára felírható parciális differenciálegyenlet véges differencia módszerrel történő numerikus megoldásával, az ekvidiszláns rács cellaközéppontjaira diszkretizálva; 2. a na­gyobb felületű blokkok vízhozamainak egyenlegéből területi átlagok meghatározásával. Vizsgálataink szerint a "vízroűvcs" rétegbe jelentós mértékű átszivárgás történik, amelynek tényét a transzmisszivitásnak a vízkitermeléssel közel arányos megnövekedése és korábbi izotóp-hidrológiái vizsgálataink is jelezték. A kapott crcdmájycket a környezetvédelmi kutatá­sok és a vízbázisok védelmére irányuló intézkedések során tartjuk indokoltnak figyelembe venni. Kulcsszavak: gcostatiszlika, numerikus hidrogcológia, átszivárgó vízadó roidszer. 1. Bevezetés Tanulmányunk első részében a transzmisszivitás geostatisztikai mód­szerekkel történő térképezését ismertettük. Vizsgált területünk regionális kiterjedésű átszivárgó vízadó rendszer, ahol a beszivárgás következtéből a piezometrikus szintek a mélységgel csökkennek. Tanulmányunk itt kö­zölt második részében a log-transznüsszivitási térkép felhasználásával a rétegek közötti átszivárgás-mturzitás mej^iatározását Ismertetjük. É A feladat új megközelítési módja a geostatisztikai módszerek gyakor­lati alkalmazását jelenti a hidrogcológiábon, jelen esetben a rétegek kö­zötti átszivárgás meghatározásában. Az elmúlt évtizedekből az elméleti kutatások eredményeként kiemelkedő új tudományos megközelítések és módszerek láttak napvilágot a hidrogcológia fogalomrendszerének és matematikai eszközeinek fejlesztésében. A hazai kutatási eredmények szinten jclaitősek. Az elméleti módszerek fejlesztése mellett szükségét érezzük annak, hogy kvantitatív vizsgálati módszerekkel bővítsük a hid­rogeológiai kutatások eszköztárát. D 1. VÍZADÓ FÉLVÍZZÁRÓ A 2. VÍZADÓ FÉLVÍZZÁRÓ B 3. VÍZADÓ PLIOCÉN FEKÜ -- 100 100 Vekeri-tó m mBf r 120 - 100 Pallag oo "í CM CM O O rO y— CM CsI CN CM CM CM - 100 J - 50­1. ábra. Áttekintő földtani szelvény a kutak kataszteri számának feltüntetésével

Next

/
Thumbnails
Contents