Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Marton Lajos–Szanyi János: Kelet-magyarországi pleisztocén üledékek geostatisztikai vizsgálata. 1. transzmisszivitás térképezése

] 14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 3. SZ. recen környéken 130-160 ni vastag, É-Ék felé vékonyabb, 80-100 m, DK és D felé haladva vastagabb, meghaladja a 200 m-t. A fedőréteg középső- és felső-pleisztocén homokos agyag és finomszemű homok váltakozásából áll. É-ÉK irányban (Nyíradony, Nyírlugos, Nyírbéltek környezetében) egyre homokosabbá válik, így jó beszivárgási és utánpótlódási viszonyokat biztosít. 3. Az adatbázis Debrecen környezetében a pleisztocén összleten belül a következő sematikus rétegződést szokás az áramlás modellezéséhez felvenni: 270000- Felső vízadó (és talaj víztartó) réteg (1) - Fél-vízzáró réteg (A) - Középső vízadó réteg (2) - Fél-vízzáró réteg (B) - Alsó-pleisztocén vízadó "vízműves" réteg (3) Mi is e/l a felosztást követjük, adatbázisunk ennek megfelelően csoportosít. É-ÉK fele haladva a vizadók retcgtanilag egyre kevésbé különíthetők cl egymástól, a piezometrikus szintek azonban itt is jelzik, ill. megadják a besorolhatóságot. Ezek a rétegek a terület egészén hidraulikai kapcsolatban vannak egymással, és mivel a piezomdrikus szintek a pleisztocén összJctbca a mélységgel szisztematikusan csökkennek, átszivárgó vizadó rendszert alkotnak. 260000X > o LU 250000240000230000220000 . 9

0 W A A \ Derecske /) ) - , .._. f i i ii i i i i | i i i i i i i i i j i i i m i i i i | i i i i i i i r i | r i' i i i i' i rr} iti 820000 830000 840000 850000 860000 870000 EOVY 1. ábra A vizsgált terület szintvonalas térképe a fúrások helyével Jelmagyarázat: + l-es vizadó; • -2-es vízadó; A 3-as vízadó; — — államhalár Adatbázisunkban a vizsgált területen 820 kút adatai szerepelnek, amelyek a pleisztocén képződmények különböző mélységű vízadóit tárták fel. Közülük 455 kút van a 3. vízadóra, az ún. "vízműves" rétegre telepítve. A 2. vízadónál 135, az 1-nél pedig 230 kút adatait ismerjük. Az adatbázis minden esetben tartalmazza az EOV koordinátákat, az építés évét, a szűrőzés mélységét, a kútszűrő átmérőjét, a megfigyelt nyugalmi piezometrikus szinteket, s - amennyiben van - a vízszint észlelések idősorát, valamint a Q vízhozam és Q/s fajlagos vízhozam értékeket. A kutak fajlagos hozamaiként a létesítéskor vagy felújításkor mért értékeket vesszük figyelembe, az üzemelés közben mért fajlagos hozamokat, mivel azok az időközben bekövetkező szűrőeltömődés (inkrusztáció) hatását is tartalmazhatják, nem használjuk fel.