Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

r> A meteorológiai és hidrológiai paraméterek szerepe a keszthelyi-medence trofitásának alakulásában Kóbor István Közép-Dunántúli V i/.üj^yi Igazgatóság, Székesfehérvár Bevezetés A vizek algásodását szabályzó faktorok jelentősége az egyes vizeknél különböző lehet. Az oligotróf vizeknél leggyakrabban a foszfor (Wollenweider, 1968), az cutrolizálódoltak esetében a nitrogén és a fény a limitáló tényező (Oláh és Tóth, 19H5). A trofitás alakulását azonban ezek mellett (vagy helyett) még számos faktor befolyásol(hat)ja, például a meteorológiai faktorok Ez utóbbiak jelentősége a Balaton esetében csak részben ((/. Tóth és f'adisák, I9S6), vagy egyáltalán nem tisztázott A Balaton kékalgás cutrofizálódása. a kúlső terhelés növekedése miatt a 60-as években felgyorsult (llerodek 1977). Az azóta végrehajtott Icrhclés-csökkcntő beavatkozások ellenére a kékalga töincgprodukciók mérete továbbra is tendenciózusan nő (I ábra) Ez a belső terhelés jelentőségével magyarázható A trofitás-növekedés ugyanakkor nem monoton, a nagy tömegprodukciókat hozó éveket szinte minden esetben lényegesen alacsonyabb trofitású év követte. Különösen az 1992 és 1995 közötti évek jellemző vízminőségében voltak nagy különbségek A Kcszthclyi-inedcnceben 1992-ben és 1994-ben magas (200 és 200 nig/m'), 1993-ban és 1995-ben kifejezetten alacsony (50 mg/m"

1 alatti) a-klorofill maximumokat mértünk /. ábra: A Balaton négy medencéjének éves a-klorofill maximumai 1975-1995 között Ezen változások nem magyarázhatók a tápanyag viszonyok változásaival. Jóval inkább az egyéb faktorok lehelnek kiemelt fontosságúak. A Balaton cselében hidromclcorológiai és vízkészlctváltozási események közül eddig csak a víz hőmérséklet változásainak valamint a viharoknak a hatását vizsgálták Ezek az elemzések azonban általában rövidebb időszakokra, vagy csak néhány paraméterre terjedtek ki Kuiatásaink során ezen faktorok teljesebb körét vizsgáltuk Anyag cs módszer Kutatasaink során olyan paramétereket használtunk, melyek esetében napi, vagy annál gyakoribb mérési eredményeket tudtunk beszerezni A hidrometeorológiai és vízkészlctváltozási események jellemzésére a napi középhőmérséklct, reggeli (7 órakor mért) vízhőmérséklet, óránkénti adatokból számolt napi átlagos szélsebesség, napi globálsugárzás összeg, napi átlagos relatív páranyoinás, közepes légnyomás, napi csapadékösszcg illetve napi vízállás adatokai használtunk fel A tó trofitásának jellemzésére a Keszthelyi medence a-klorofill mérési eredményeit (törzshálózati mérési eredmények és saját mérések) használtuk fel. Ezek 19901993 között (a téli időszakot kivéve) két hetenként, 1994-95-bcn legalább a nyári időszakban hetenként történtek A vizsgált faktorok aktuális értékei, valamint (az a-klorofill mérési időpontjait megelőző) 1. 2, 4, 6, 8, 10 és 12 hetes átlagai és vananciái valamint a tó trofitási szintje közötti kapcsolatot kerestük, elsősorban a matematikai statisztika módszereivel Vizsgálatainkat során egyrészt a nyári, kékalga lömegprodukciókkal jellemezhető időszakot (július-szcpicinber) valamint a teljes évet elemeztük. A vizsgálatok során először az egyes paraméterek és a trofitási értékek közötti empirikus és korrelációs kapcsolatokat énekeltük Az adatelemzések során az egyes tényezők adatsoraiból számolt értékeket (átlagok, varianciák) mind az a-klorofill énékckkel, mind pedig az. a-klorofill értékek logaritmusával összevetettük, mivel korábbi kutatásaink eredményei alapján gyakori volt a nem-lineáris összefüggés. Ezek alapján jelentősebb összefüggést mulató értékre koncentrálva többváltozós regressziós analízissel kerestük meg azt a kombinációi, mellyel a tó trofitásának rövid és hosszú távú alakulása legpontosabban közelíthető volt. Eredmények Az a-klorofillal szemben végzett korrelációs vizsgálatok eredményeit az I és 2. táblázatban foglaltuk össze. Valamennyi paraméter esetében megadtuk a korrelációs koefficienst a legerősebb korrelációt mutató időszakra (a kapcsolat szorosságától függetlenül). Egész évcs globálsugárzás adatokkal nem rendelkezünk. A legfontosabb tényezőknek a víz és levegőhőmérséklet hosszabb távú (8 hetes) átlaga, valamint a globálsugárzás (szintén 8 hetes) varianciája látszott A rövidebb (néhány hetes) időszakok korrelációs faktorai lényegesen gyöngébbnek bizonyultak. Utánuk a légnyomás ingadozás, a szélsebesség és légnyomás átlag, majd a vizszintingadozás következeit. Eves viszonylatban a korreláció általában gyengébb volt. A lineáris és logaritmikus kapcsolat szorossága közölt általában nem volt nagy különbség lapasztalható. A további elemzéseket a nyári időszak adataival végeztük cl. Ennek során lineáris regresszióval a különböző faktorok közül egyszerre több (2 illetve 3) együttes