Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Faludi Gábor: A 120 éves Baja-Bezdán-i tápcsatorna

] 154 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 1997. 77. ÉVF. 3. SZ. Pest, 1869. október 27. "Kedves Barátom! A társaságnak nehézségekkel kellett küzdeni, különösen a jelen nehéz viszonyok közt, azonban miután a dologba belé fogtam, és meg lévén győződve, hogy a csatornázás és öntözés ügye nálunk élet kérdés, ugyanezért engedd meg, hogy azt még egyszer baráti figyelmedbe ajánljam, s kérjelek, hogy a társaságot lehetőleg a szerződés megkövetésénél előnyök engedése által támogasd. Evvel az egész dolgot és gyors elintézését barátságodra bízom. Fogadd őszinte köszönetemet és higgyél hívednek. Tisztelettel: Türr I. " A tervek elkészítésében olasz és magyar, felülvizsgálatában pedig külföldi pénzintézetek megbízásából holland és osztrák mérnök is részt vett. Egyikük, John Lawson főmérnök, véleményét az alábbiakban összegezte: "A Türr tábornok által tervezett és építendő tápcsatornát Bajától Bezdánig a helyszínen műszakilag megvizsgáltam, s tökéletesen jónak találtam ...egész lelkiismerettel ajánlhatom ezen vállalatot, mely átgondolt és tanulmányozott terven alapszik..." BAJA o / 3 ^ rf*~BEZDÁN 1. ábra. A tápcsatorna között a 68 km hosszú Sztapár-Újvidék öntöző-hajózó Ferenc József csatorna. A csatorna a Baja alatti térség legjelentősebb vízgazdálkodási létesítménye lett, építésénél a területen lévő holt Duna-ágakat is felhasználták. Az alapvetően vízellátást biztosító, de egykor többfunkciós Baja-Bezdáni tápcsatorna 120. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett 1996. december 13-án Baján a Magyar Hidrológiai Társaság és az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság. A városháza tanácstermében tartott megemlékezésen ott volt a térség valamennyi polgármestere, a KHVM és az OVF több vezető munkatársa és környezetvédő civil szervezetek képviselői. Előadást tartott Vörös Béla, Rónay István, Vladimír Baic (a Jugoszláv-Magyar Vízgazdálkodási Bizottság társelnöke), Fejér László, felszólalt: Széli Péter, Király Sándor, Faludi Gábor, dr. Hajós Béla (a KHVM helyettes államtitkára), Droppa György, dr. Halász Rudolf. Bemutatták a csatornát és létesítményeit, idézték történelmi értékeit. Pl.: az 1875-től üzemelő Deák Ferenc zsilip, a tápcsatorna felső szabályozó műtárgya, az ország egyik legrégibb tégla falazatú muzeális értékű vízügyi létesítménye. Hangoztatták, hogy a korábban Ferenc, ma Duna-Tisza-Duna néven jegyzett (összességében 930 km) csatornahálózat az 1800-as évek legelejétől gyökeresen átalakította, megváltoztatta a közép Duna-völgy természeti, gazdasági, emberi körülményeit. Méltatták Kiss József és Gábor, Türr István, Nikola Mirkov (Mirkov Miklós) alkotói, szakmai, morális értékeit. Szóltak a DTD csatornahálózat szerves részét képező Baja-Bezdáni tápcsatorna (magyar szakasza 33 km) jelenlegi állapotáról, a két ország, Jugoszlávia és Magyarország közös érdekeltségéről, a további pusztulás megakadályozásának lehetőségéről, a karbantartás, felújítás szükségességéről. Felvillantották a csatorna fokozatos hasznosításának több útját, módját - vízi turizmus, üdülés, természet- és környezetvédelmi fejlesztés, természetes vízi halászat (őshonos halfajok telepítése), halastavi és öntözési igények kiszolgálása - és az általa meghatározott régió érdekeltségét, fejlesztésének kapcsolódásait. Az 1870 évi XXXIV. törvénycikk: "Engedély-okmány a magyar államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna üzletének átruházásáról, ezen csatornának rendszeresb átalakításáról és meghosszabbításáról, a baja-bezdáni táp- és hajózási, végre a kis-sztapár-újvidéki öntöző csatorna építéséről" konkrét részletességgel intézkedett Türr István javára, majd az 1873. évi XVII. tc. a Ferencz csatorna kiépítése tárgyában az 1870. XXXIV. törvényczikkel törvénybe igtatott engedély-okmány módosításáról." rendelkezett. A Türr szervezésében létrejött, majd elnökletével működő Csatorna Részvénytársaság külföldi, többségében angol tőkével és olasz építő vállalkozókkal kezdett munkához. Ennek során készült el 1870-1875. között a 44,6 km hosszú Baja-Bezdáni csatorna és 1871-1879 2. ábra. A teljes csatornarendszer BAJA SZEGED .^*SZA°BADKA ? ZENTA BEZDAN ZOMBOR SZTAP^R OLDVAR ÚJVIDÉK APATIN v VUKOVAR JT1TEL