Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Kiss Gábor: A csurgalékvíz várható mennyiségének előrejelzése Magyarországon

KlS^^^^surgalékvi^elöreielzcs^ 143 Az egy nap alatt lehullott legnagyobb csapadék az 1961-től 1990-ig terjedő időszakban 202,7 mm volt (Gyömrő, Pest megye, 1963. szept. 8 ). Mivel az ilyen, vagy ehhez közeli értékek szinte kizárólag csak júliusaugusztus hónapban fordultak elő, számoljunk most 18 %-os - illetve, felszíni lefolyás nélküli esetben 23 %-os beszivárgással. így hektáronként 365 m

3 csurgalékvíz adódik. Látható, hogy ezt a mennyiséget az (1), (2), (3) esetekben kezelni tudjuk, az "M"-re történő méretezésnél viszont szükség lenne egy 326 m

3-es átmeneti tározóra is. (A tisztítómű napi mintegy 40 m

3-t fogadni tud.) Az 5-6. táblázatokban is bemutatott, összesen 8 különböző esetre vonatkozó tájékoztató értékek figyelembe vételével, a továbbiakban gazdasági szempontok alapján kell dönteni, aszerint, hogy mi a gazdaságosabb: nagyobb szennyvíztisztító kapacitás folyamatos biztosítása, vagy nagyobb térfogatú csurgalékvíz-tározó építése és fenntartása. Az (1) és (4) lehetőség minden esetre - más jellegű problémánál is - rendszerint már elvi okokból elvetendő, mert nagyon nagy ingadozásokat is elviselő tisztítóműre vagy túlméretezett tározóra lenne szükség. A kapott eredmények alapján a tisztítóműnek a vízhozam valószínű maximumára történő méretezését (3) tartjuk ajánlatosnak, mivel ebben az esetben 1 ha területű depóniánál napi 20-24 m

3 csurgalékvizet kell tisztítanunk, és a tározás alig egy strandmedencényi térfogatot igényelne. Emellett még esetleg a valószínű átlagos vízhozamra történő méretezés (2) is szóba jöhet, amennyiben napi 7,5-9 m

3nél több csurgalékvíz tisztítása nem megoldható, viszont lehetőség van nagyobb tározó építésére. Megjegyezzük, hogy mindkét esetben elméletileg előfordulhat, hogy a tározó kapacitás nem bizonyul elegendőnek. Ehhez azonban az kellene, hogy két egymást követő hónapban a csapadék össz-mennyisége legalább annyi legyen, mint az abszolút maximum és a méretezési görbe maximumának összege. A (2) és (3) esetben ez 463 illetve 583 mm/2hó. Beláthatjuk, hogy ennek valószínűsége olyan csekély, hogy a túlméretezés elkerülése érdekében célszerű vállalni ekkora kockázatot. (A kisebb kockázat is a vízhozam valószínű maximumára történő méretezés mellett szól.) 4. Az elméleti eredmények megvalósulása két példán Magyarországon jelenleg nem üzemel olyan hulladéklerakó, ahol a keletkező csurgalékvizet mennyiségileg (és minőségileg) rendszeresen vizsgálnák. Mindazonáltal a létesítmények geometriai méretei és egy adott időszak meteorológiai megfigyelési adatai alapján számításokat végezhetünk, ha az időszak kezdeti- és végpontjában a csurgalékvíz-gyűjtő medence vízszintjének változása ismert. Eger város kommunális hulladéklerakója 1984 óta üzemel. A földdel takart hulladék illetve a jelenleg is lerakásra szolgáló terület együttes felszíne ~ 9000 m

2, a csurgalékvíz-gyűjtő medence alapterülete ~ 2500 m

2, a jelentős mértékű eliszapolódás miatt mélysége már csak 0,8 m. A környező területekről lefolyó vizeket övárok vezeti el, a depóniát érő csapadéknak viszont a felszínen elfolyó része is a gyűjtőmedencébe jut. A telep jelenlegi üzemeltetője utoljára 1991 októberben végzett szivattyúzást, azóta a medencében tározott csurgalékvíz mennyiségét csak az utánpótlódás és a természetes párolgás szabályozza. A vízszint 1991 novemberben megegyezett az 1994 áprilisival, amikor is a medence tele volt. Az adott időszakban tehát a keletkezett csurgalékvíz mennyiségét a szabad vízfelszín párolgásának és a medencét érő csapadéknak a különbsége adja. 7. táblázat 2,5 éves időszak havi csapadékmennyiségei (Eger) és a szabad vízfelszín párolgási adatai (Miskolc) Hónap Csapadék Párolgás |mm| |mm[ 1991. november 84 17.2 december 32 7.2 1992. január 0 14.3 február 9 25.7 március 22 48.6 április 1 96.9 május 15 131.8 június 57 145.6 július 17 181.1 augusztus 9 231.5 szeptember 28 139.8 okttóber 64 51.9 november 43 24.3 december 17 11.4 1993.január 4 20.0 február 17 14.3 március 17 34.3 április 38 70.1 május 21 192.5 június 42 178.4 július 33 163.5 augusztus 44 213.0 szeptember 47 114.5 október 67 42.9 november 53 15.7 december 37 18.6 1994. január 38 17.2 február 14 14.3 március 9 58.6 április 80 87.3 Összesen 959 2382.5 Az Egerben 1991. novembertől 1994. áprilisig észlelt havi csapadékmennyiségeket a 7. táblázat tartalmazza, a szabad vízfelszín párolgási adataival együtt, amit Egerhez legközelebb Miskolcon mértek. A fagymentes hónapok párolgási adatai a mérőállomás közvetlen észleléseiből származnak, míg a téli hónapok értékeit Ubell K. tapasztalati képletével számítottuk (Juhász J., 1987): E

h = 14.3 • (n

t - n

k) ahol E

h az adott hónapra meghatározott párolgás, n, a vizsgált hónap telítési páranyomása, n

k a mért páranyomás havi középértéke. A 2 és fél év alatt a csapadék össz-mennyisége 959 mm volt, miközben a szabad vízfelszínről összesen 2382,5