Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Molnár Béla–Dinka Mária: Karbonát üledékek keletkezése a Fertő tó magyarországi részén
115 Karbonát üledékek keletkezése a Fertő tó magyarországi részén Molnár Béla Dinka Mária József Attila Tudományegyetem MTA Ökológiai cs Botanikai Földtani cs Őslénytani Tanszék Kutató Intézete 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6. 2163. Vácrátót kivonul: A I'crtö oszlrák részén a lavi üledék keletkezését már 1972-74 között részletesen kutatták. Kőképpen a határsáv miatt a magyar oldal üledékének kutatására csak 1983-92 között kerülhetett sor. A I'crtö és környékének természeti éilóke egyre inkább ismeitté és elismertté vált: 1977-ben az osztrák, 1979-ben pedig n magyar törcszl nyilvánitotla az UNESCO Mioszli':ra Rezervátummá. létrejött a magyar, majd az oszlrák nemzeti park, amely 1994-ben a kél ország közös nemzeti parkjává lelt. Mindez fokozottan indokolja a magyarországi rész kutatását is, mert az ide látogató szakembereknek nz élettelen tenncszeti éilékcket is teljes tudományos éltékük isineretébcn csuk igy tudjuk bemutatni. A tóban 30-50 % kcVölti állag kulimnál tartalmú üledék rakódik le. I•>. a tóvízböl a növényzet COj elvonó hatása, valamint az cvaporáciö miatt csapódik ki. Mivel a tóviz Mg/Ca aránya 3,85-13,5 közötti, vagyis a Mg a Ca-mal szemben túlsúlyban vau, elsődlegesen nagy Mg taitalmú kalcit válik ki, amely koradiagenetikus úton, protodolumit közbeeső fázison keresztül dolomittá alakul át. liz az átalakulás a mélység felé fokozódik. A magyarországi egyéb dolmilol tartalmazó lavi üledékkel összehasonlítva megállapítható, hogy itt folyamatos az átalakulás, a Balatonban csak két nagyobb és egy kisebb dolomitképződési szakasz van, és a protodolomit közbeeső fázisként ugyancsak megfigyelhető. A Duna- Tisza közi igen sekély, nagy össz sótartalmú, nagy evaporációs érlckü tavaknál a nagyon gyors átalakulás miatt csak a dolomitfázis jelentkezik. Kulcsszavak: limnológia, nagy magnézium tartalmú kalcit, protodolomit és dolomitképződés, geokémia 1. Bevezetés Löfjler, II. (1979) monográfiájában Preisingeriől olvasható rövid összefoglaló fejezet a Fertő osztrák részének viszonyairól. Az osztrák tőrész karbonát üledékeinek keletkezését 1972-1974 között Müller, G. és munkatársai részletesen kutatták (in Blohm, M. 1974). A magyarországi rész tanulmányozására a korábbi, szigorúan zárt határviszonyok miatt szinte nem volt lehetőség. Említésre méltó Koísis, T. (1971) tanulmánya, amely a Fertő üledékének összetételével és eredetük kérdésével foglalkozik. 1989 és 1992 közölt azonban már a magyarországi oldalon is sorozatos fenékminta gyűjtésekre kerülhetett sor. A minták vizsgálata elsődlegesen a Fertő üledékei térbeli, kémiai eltéréseinek kimutatását szolgálta (Dinka M., 1994). Adott volt azonban, hogy c mintákat más irányú kutatásra is felhasználjuk, és így a magyarországi részen is megismerjük a tavi üledék keletkezését, amelyből a tóvíz mindenkori kémiájára következtethetünk, és az utóbbiból az éghajlati változásokra. A vizsgálattal cclunk volt az ausztriai oldalhoz hasonló geokémiai ismeretek szerzése, vagyis a karbonát üledék összetételének és keletkezésének tanulmányozása. A tóvízből kicsapódó karbonát ásványtani összetételének a meghatározása, valamint a lerakódás utáni átalakulás (diagenezis) megismerése, a tófejlődés menetére ugyanis ez pontosabb felvilágosítást ad. Célunk volt továbbá a magyar és az osztrák tőrész kifejlődcsbcli különbségeinek a kimutatása is. A vizsgálatokat indokolja, hogy 1994-ben a tó a két ország közös nemzeti parkja lett. Fontos tehát a magyarországi részeknek az osztrák oldalhoz hasonló megismerése. Az újabb kutatási eredmények lehetővé leszik az élettelen természeti értékek megismerését, így az ide látogató szakembereknek az élettelen természetet is tudományos értékük teljesebb ismeretében tudjuk bemutatni. Munkánkat az osztrák oldal korábbi, hasonló jellegű vizsgálata nagyban segítette. 1. ábra: A Fertő tóból vett fenékminták helye. 11-47 mintavételi pontok