Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Kovács Kálmán: A XX. század végének vízgazdálkodása a Tisza szabályozás tükrében

KOVÁCS K.: A XX, sz, végének vízgazdálkodása 113 dokolt ezért azoknak a lehetőségeknek a feltárása és kimunkálása, amelyek révén az említett közfeladatok finanszírozásába a közvetlenül érintettek érdekeltségük arányában bevonhatók lennének. b) A vízellátási, szennyvízkezelési (elvezetés és tisztítási), továbbá a fürdő szolgáltatások nyújtása a piaci cvekhez közelítően történik ugyan, de a jövedelmi viszonyokhoz képest máris túl magas szolgáltatási díjak a továbbfejlesztés fedezetét csak részben, vagy egyáltalában nem tartalmazzák. Ezt a területet több, nehezen kezelhető probléma terheli. A víziközműves szolgáltatások létesítményei csak számottevő állami források (beleértve a Vízügyi Alapot, a Központi Környezetvédelmi Alapot is) bevonásával valósulhatnak meg. Egyes területeken a szolgáltatási díjakat központi támogatással lehet elviselhető szinten tartani. Az elmúlt évtizedben felgyorsult közműves vízellátásfejlesztéssel szemben a szennyvízelvezetés- és tisztítás bővítése jelentős mértékben elmaradt. A szolgáltatás körében végbement szervezeti deccntralizálódás mindezeket a gondokat a hatékonyság-csökkenés, a szakmai színvonal visszaesése miatt tovább fokozza. Mindezek a problémák csak hosszabb távú komplex vízgazdálkodásfejlesztési program megvalósításával oldhatók fel. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetről központi forrásokból és nemzetközi forrásokból szükséges gondoskodni. 2.7. A vízgazdálkodási feladatok ellátásának szervezeti rendszere A vízügyi közigazgatási feladatot ellátó szervezetrendszer a mindenkori vízgazdálkodási tevékenységek, továbbá a politikai és gazdasági változások függvényében alakult, változott, fejlődött és alakul, változik napjainkban is. A vízgazdálkodási feladatot ellátó szervezetrendszerben meg kell jelennie minden olyan közigazgatási (államigazgatási, önkormányzati) valamint egyéb, így például tulajdoni tevékenységnek, amelynek során közhatalmi kényszer alkalmazásával a vízgazdálkodási feladatok megvalósíthatók. A vízgazdálkodási feladatok komplex jellegéből következik, hogy a feladatköri komplexitás megjelenik a szervezeti komplexitásban is. Magyarországon a vízgazdálkodással kapcsolatos térségi feladatok az állami szervezetrendszer, a térséghez szorosan nem kapcsolódó, a helyi vízgazdálkodási igények és szükségletek kielégítését biztosító feladatok pedig az önkormányzati szervek tevékenységét képezik. Az állami és az önkormányzati szervek közötti feladat és hatásköri megosztás pontosan elhatárolt, szakmailag megalapozott, emellett tradicionális fejlődés eredménye. Vízgazdálkodási közfeladatot látnak el a vízgazdálkodási társulatok is. A vízgazdálkodási feladatot ellátó állami vízügyi szervezet léte Magyarországon nem a hagyományos közigazgatási keretekhez, hanem a vizek által meghatározott vízgyűjtőkhöz kötődött, a vízügyi államigazgatási szervezet kialakulása történeti fejlődés eredménye, mely a társadalmi változásokhoz mindig is jól illeszkedő adaptív rendszer volt. A vízgazdálkodás területi szervezeti egységei - az állami vízügyi feladatok fő letéteményesei - a vízügyi igazgatóságok, amelyeket jelenlegi struktúrájukban kívánjuk a jövőben is működtetni. A vízgazdálkodás megújuló feladatait Magyarországon - a jelenleg folyó - közigazgatási korszerűsítési program során kell meghatározni. Ennek keretében sor kerül a feladat- és hatáskörök felülvizsgálatára, az ezt ellátó szervezetek modernizálására, eljárásuk egyszerűsítésére és gyorsítására. A korszerűsítés alatt álló vízügyi jogszabályok már érvényesítik a korszerű közigazgatás szabta követelményeket és a teljes vízügyi szervezet is megfelel a vele szemben támasztott jogszabályi előírásoknak. A helyi önkormányzatok vízügyi közigazgatási és a tulajdonukba került viziközmű törzsvagyon működtetésével szolgáltatási, a vízgazdálkodási társulatok víziközfeladatokat látnak cl. A vízgazdálkodás szolgáltatói területén az utóbbi néhány évben bekövetkezett nem kedvező irányú szervezeti tovább tagolódás összefügg a tulajdoni szerkezetben a rendszerváltással bekövetkezett változásokkal. E tekintetben a leglényegesebb átalakulást a helyi önkormányzatok létrehozása és az állami viziközmű vagyon túlnyomó részének a tulajdonukba történt átadása okozta. Ezzel megbomlott a víziközmű szolgáltatásoknak a megyék és nagyobb városok ellátási szükségleteihez igazított szervezeti rendszere. A korábban országosan negyvennél kisebb számú szolgáltató szervezet közműves vízellátási és szennyvízelhelyezési tevékenységi körét az önkormányzati tulajdonlásból adódó elkülönült érdekek hatásaként megkezdődött erőteljes decentralizáció nyomán mostanra már közel 300 szervezet (részvény-társaság, korlátolt felelősségű társaság) tölti bc. Mindez számottevően korlátozza a pénzügyi források és termelési-szolgáltatási tényezők, - beleértve a vízkészletek hatékonyabb felhasználásának lehetőségeit az egységesen magas színvonalú szolgáltatások nyújtására való felkészülést, ezáltal a felhalmozási (felújítási), a működtetési költségek és a szolgáltatási díjak társadalmilag szükségtelen növekedéséhez és differenciálódásához vezet. Indokolt ezért ezen a területen a tulajdonosi szerkezet átalakítása (pl. önkormányzati társulások utján), és ennek talaján (pl. koncesszióban) a viziközmű szolgáltatási rendszer átstruktúrálása, a további szétaprózódás megállítása, a tőkekoncentráció megvalósítása és nagyobb régiók, illetőleg az ország egységes viziközmű szolgáltatási rendszerének kialakítása és működtetése érdekében. Olyan folyamatok kialakulását kell elősegíteni, melyek révén biztosítható, hogy a viziközmű szolgáltatást csak szakmailag felkészült szervezetek végezhessenek, ezek képesek legyenek a művek hatékony üzemeltetésére. 2.8. Humán erőforrások Az elmúlt évtizedek technikai fejlődése, az irányítási rendszerek korszerűsödése következtében folyamatosan csökkent a feladatok ellátásához szükséges létszám: a vízgazdálkodással foglalkozó vízügyi szervezetek (a vízügyi igazgatóságok, más költségvetési szervek, országos és regionális vállalatok, tanácsi víz- és fürdővállalatok, valamint közmű-társulatok keretei között) 1985-ben